Ezermilliárd forint fölé emelkedett a külföldön dolgozó magyarok hazautalása tavaly – százmilliárddal több, mint 2014-ben –, ami új történelmi rekordot jelent. A növekedés nem is csoda, hiszen a kivándorlók száma is folyamatosan csúcsokat döntöget, így a következő években várhatóan tovább emelkedik ez az összeg.

A hazautalások a gazdaság éves teljesítményének 3 százalékát teszik ki, miközben az EU-csatlakozás évében és még a válság előtt is fele ennyi volt (a gazdaság méretéhez képest).

A kivándorlás az uniós határok megnyitása után erősödött fel, majd 2010–2012-ben vett újabb lendületet a hivatalos statisztikák szerint. Tavaly a KSH szerint 33 ezren hagyták el végleg az országot, ami meghaladja a 2014-es 31 ezret, 2012 előtt pedig fele ennyien se mentek el egy év alatt. A hivatalos adatok pedig a legalsó becslést jelentik, szakértők szerint ennél nagyobb a kivándorlás. A rövid ideig (éven belül) külföldön dolgozók száma tartósan 110-120 ezer fő között mozog, és lassan növekvő tendenciát mutat. Ez nem jelenti azt, hogy feltétlenül külföldön élnek, egy részük ingázó, elsősorban Ausztriába.

„A kivándorlás fokozza a munkaerőhiányt, ami miatt akár beruházások is elmaradhatnak” – mondta a Világgazdaságnak Németh Dávid , a K&H Bank vezető közgazdásza. „Rövid távon ugyanakkor a hazautalások javítják az itthon maradt családtagok jövedelmi helyzetét, vagyis gyarapítják a magyar gazdaságot, továbbá a folyó fizetési mérleg többletét is növelik” – hangsúlyozta a szakértő. Ez utóbbi komoly stabilitást is ad a forint árfolyamának. Németh Dávid azonban hangsúlyozta: hosszabb távon nem örvendetes a kivándorlás vagy a hazautalások növekedése, az egyenleg a gazdaság szempontjából összességében kedvezőtlen lehet. A legtöbb kutató úgy látja, fokozódik az „agyelszívás” is, vagyis egyre több magasan képzett és fiatal munkavállaló hagyja el az országot. Új tendencia az elmúlt években, hogy egyre fiatalabban vándorolnak ki a magyarok – már az egyetemet is külföldön kezdik –, és egyre gyakoribb, hogy az egész család kiköltözik.

A Magyarországról külföldre utalt jövedelmeknél tavaly már csökkenést mért a statisztikai hivatal. Egy év alatt 150 milliárd forintnak megfelelő pénzt utaltak haza Magyarországról a külföldiek (nem rezidensek), ami tízmilliárdos csökkenés egy év alatt. Emögött az húzódhat meg, hogy nagyon kevesen jönnek ide – akik útnak indulnak a környező országokból, azok nem állnak meg Magyarországon –, másrészt sok külföldi „magyarrá vált”. Azokra a külföldiekre, akik családi adókedvezményt vesznek igénybe vagy például mezőgazdasági őstermelők, úgy tekintenek, hogy hosszú ideig akarnak Magyarországon lenni, nem csak átmenetileg.

A KSH friss adatai, amelyek a hazautalások növekedéséről szólnak, látszólag ellentmondanak a Világbank nyáron közölt számainak. A Világbank ugyanis azt mérte, hogy a hazautalások dollárban számolva csökkennek: a tavalyelőtti 4650 milliós szintről 4200-ra estek 2015 végére. Ez azonban leginkább az árfolyamváltozással függ össze, a forint ugyanis tíz százalékkal értékelődött le a tavalyi év végére egy esztendő alatt (elérve a 290-es dollárárfolyamot). A nagyságrend azonban megegyezik: a Világbank is a GDP 3 százalékához közeli hazautalásról számolt be.

(VG)