Donald Trump amerikai elnök szerdán aláírta az úgynevezett Laken Riley-törvényt, amely szélesebb körű felhatalmazást ad a szövetségi hatóságoknak az illegálisan az Egyesült Államokban tartózkodó, bűncselekménnyel vádolt bevándorlók bebörtönzésére és kitoloncolására.
Zoom
Aláírva (fotó: Evan Vucci / AP)
Trump azt is bejelentette, hogy kormánya a legsúlyosabban bűnöző külföldieket a kubai Guantánamo-öbölben lévő fogolytáborba kívánja küldeni.
A kétpárti törvény, az első jogszabály, amelyet Trump második hivatali ideje alatt fogadtak el, Laken Riley-ról, egy 22 éves georgiai ápolóhallgatóról kapta a nevét, akit tavaly egy illegálisan az Egyesült Államokban tartózkodó venezuelai férfi megölt.
Zoom
Laken Riley-plakát Trump egyik kampánygyűlésén 2024. március 9-én (fotó: Mike Stewart / AP)
Trump már korábban a kitoloncolások drasztikus növelését ígérte, de az aláíráskor azt is mondta, nem lehet arra számítani, hogy a hazájukba visszaküldött emberek egy része ott is marad.
Zoom
Trump megöleli Laken Riley édesanyját az aláírás előtt (fotó: Alex Brandon /AP)
"Néhányan közülük annyira rosszak, hogy nem is bízunk meg az országukban, hogy ott tartsák őket, mert nem akarjuk, hogy visszajöjjenek, ezért Guantánamóra küldjük őket" - mondta. Hozzátette: arra utasítja a szövetségi tisztviselőket, hogy Kubában készítsék elő a létesítményeket a bevándorló bűnözők fogadására.
"Guantánamóban 30 ezer ágyunk van az amerikai népet fenyegető legrosszabb bűnöző külföldiek fogva tartására" - fejtette ki az elnök.
A Fehér Ház nem sokkal később bejelentette, hogy Trump aláírta a guantánamói "migránsműveletek kiterjesztéséről" szóló elnöki memorandumot.
Migránsjogi csoportok azonnal megdöbbenésüket fejezték ki. "A Guantánamo-öböl visszaélésekkel teli története önmagáért beszél, és egyértelműen veszélyezteti az emberek fizikai és mentális egészségét" - mondta Stacy Suh, a Detention Watch Network nevű szervezet programigazgatója egy nyilatkozatban.
Az amerikai katonai bázison korábban a terrorizmussal vádolt foglyokat helyezték el. De a hatóságok a tengeren tartózkodó - mások mellett kubai és haiti - migránsokat is őrizetbe vették a Guantánamón található Migráns Műveleti Központ néven ismert létesítményben, amelyet az Egyesült Államok régóta bérel a kubai kormánytól.
Zoom
Őrtorony Guantánamón, 2019-es felvétel (Alex Brandon /AP)
"Az amerikai kormány döntése, hogy a guantánamói haditengerészeti támaszponton, egy olyan enklávéban tartja fogva a migránsokat, ahol kínzásokat és határozatlan idejű fogvatartási központokat hozott létre, az emberi élet és a nemzetközi jog megvetését mutatja" - írta Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter az X közösségi oldalon.
Az új jogszabály értelmében a szövetségi tisztviselőknek őrizetbe kellene venniük minden olyan bevándorlót, akit letartóztatnak vagy vád alá helyeznek olyan bűncselekmények miatt, mint a lopás vagy rendőrök megtámadása, illetve amelyekben valaki megsebesül vagy életét veszti.
(MTI nyomán)