Merz szerint a világ a nagyhatalmi politika új korszakába lépett, "durva szelek fújnak", és Európa csak akkor tudja értékeit és érdekeit érvényesíteni, ha "megtanulja a hatalmi politika nyelvét", és valódi hatalommá válik. Ennek kulcsa a kontinens újonnan ébredő önbizalmának kihasználása: a kancellár megfogalmazása szerint a közelmúltban Európa "a saját szemével láthatta", hogy képes hatalmi tényezővé válni az általa képviselt értékek alapján is, és "megérezhette az önbecsülés boldogságát" is.

A beszéd egyik központi eleme volt a transzatlanti viszony. Merz kijelentette, hogy a NATO és a több mint hét évtized alatt felépült szövetségi bizalom továbbra is a "legjobb garancia" a szabadságra és biztonságra, ezért Európának meg kell tartania a szövetséget, de azt Európából kiindulva meg kell erősíteni. Egyértelművé tette: "partneri és szövetséges, nem alárendelt" viszonyra törekszik Washingtonnal.

Donald Trump amerikai elnöknek az afganisztáni NATO-misszióról tett kijelentéseire reagálva a kancellár hangsúlyozta: Németország nem tűri, hogy a küldetést "bárki is megvesse vagy leértékelje". Felidézte, hogy a csaknem húszéves afganisztáni szerepvállalás során 59 német katona vesztette életét, több mint százan pedig - részben súlyosan - megsebesültek; a katonáknak azt üzente: szolgálatuk "értékes volt és értékes marad", a kormány pedig "mindig mögöttük áll". Trump egy múlt heti interjúban azt mondta, hogy az európai NATO-tagországok katonái Afganisztánban "valamelyest a háttérben maradtak, a fronttól kissé távolabb".

Merz a Grönlanddal kapcsolatos politikai helyzetet és az amerikai vámintézkedéseket úgy értékelte, hogy Európa ezáltal is megtapasztalta: az egység és határozottság hatalmi tényező a világpolitikában. A kancellár szerint az uniós tagállamok közös fellépése elég erősnek bizonyult ahhoz, hogy visszaverje a vámnyomást, és kijelentette: Európa a jövőben sem hagyja magát megfélemlíteni vámokra vonatkozó fenyegetésekkel.

Beszédében Friedrich Merz "technológiai szuverenitást" is sürgetett Európában, elkerülhetetlen szükségszerűségnek nevezve a korábbi évtizedekben kialakult függőségek csökkentését. Kulcsfontosságúnak nyilvánította emellett a védelmi képességek megerősítését, valamint Ukrajna további támogatását is. Utalt arra, hogy Németország korábban a védelmi kiadásokat a GDP akár 5 százalékáig emelő döntést hozott, amely szerinte jelzésértékű volt a többi európai ország számára is.

A gazdasági témák közül Merz az EU versenyképességének a lemaradását emelte ki az Egyesült Államokkal és Kínával szemben, és kijelentette, hogy ha Európa globális szereplő akar maradni, akkor a világpolitikai cselekvőképesség alapjának a gazdasági erőnek kell lennie. Bírálta az európai szabályozási túlburjánzást, sürgetve annak egyszerűsítését, a belső piac elmélyítését, valamint "önmérsékletet" a jogszabályalkotók részéről. Bejelentette, hogy kezdeményezte: a február 12-én tartandó rendkívüli EU-csúcstalálkozón a versenyképességet is tűzzék napirendre, köztük Enrico Letta és Mario Draghi reformjavaslatait.

A külgazdasági vonalon a kancellár a szabadkereskedelem és ennek jegyében új partnerségek kialakítása mellett érvelt, valamint kiállt a dél-amerikai országokkal kötött Mercosur-megállapodás életbe léptetése mellett. Sürgette az indiai szabadkereskedelmi megállapodást is, és hangsúlyozta: a szabályalapú kereskedelem "nem halott", a globális kereskedelem jelentős része továbbra is WTO-szabályok szerint zajlik.

Belföldi összefüggésben a kancellár a szociális rendszer átalakításának szükségességét emelte ki, és arról beszélt, hogy Németországban "jelentős változtatási hajlandóság" van, amit ki kell használni. "Eljött a cselekvés ideje" - szögezte le a német kancellár.

(MTI nyomán)