Kína átfogó programtervet jelentett be a mesterséges intelligencia széles körű gazdasági alkalmazására, és a globális vezető szerep megszerzését tűzte ki célul a jövő technológiáiban, köztük a kvantumszámítástechnikában és a robotikában az Országos Népi Gyűlésen bemutatott új ötéves terv szerint.
A stratégia központi eleme az úgynevezett "MI+ akcióterv", amelynek célja, hogy a technológiát a világ második legnagyobb gazdaságának gyakorlatilag minden ágazatába beépítsék. A tervek szerint robotokat vetnének be a munkaerőhiánnyal küzdő szektorokban, míg az MI-alapú rendszerek egyre több feladatot végeznének önállóan.
"Peking célja, hogy a mesterséges intelligencia és a robotika révén növelje a termelékenységet számos területen, a feldolgozóipartól és logisztikától kezdve az oktatáson át az egészségügyig" - mondta Kyle Chan, a Brookings Intézet Kína-technológiai szakértője. A kínai kormány a technológiai szektort "új, magas színvonalú termelőerőként" írta le, és a korábbi évekhez képest jóval hangsúlyosabb szerepet szánt neki.
A stratégiai irányváltást részben az Egyesült Államokkal folytatott technológiai verseny erősödése ösztönzi. A washingtoni exportkorlátozások - különösen a nagy teljesítményű chipek kivitelének korlátozása - megerősítették Peking eltökéltségét a technológiai függőség csökkentésére.
A mesterséges intelligencia mellett a kínai vezetés más csúcstechnológiák fejlesztését is fel kívánja gyorsítani. Ezek közé tartozik a 6G mobilkommunikáció, az agy-gép interfészek, valamint a kvantumszámítógépek fejlesztése.
A dokumentum szerint Kína a technológiai versenyben új eszközként az open source, vagyis nyílt forráskódú mesterséges intelligenciára is támaszkodna. Ez olyan szoftverfejlesztési modellt jelent, amelyben a programok forráskódja nyilvánosan hozzáférhető és szabadon továbbfejleszthető. A kínai kormány nyílt fejlesztői hálózatok kiépítését kívánja támogatni az MI területén.
Tilly Zhang, a Gavekal Dragonomics elemzője szerint ez lényeges különbség az amerikai és a kínai megközelítés között. Úgy vélte, Peking tudatosan választotta a nyílt forráskódot stratégiai eszköznek, hogy versenyelőnyt szerezzen az Egyesült Államokkal szemben.
Az ötéves terv további technológiai célokat is megfogalmaz: áttörések elérését a fúziós energia területén, újrahasználható nehézrakéták fejlesztését, működő kvantumszámítógépek létrehozását, valamint egy holdbázis megépítésének lehetőségének vizsgálatát.
(MTI)
