Az 1984-ben született Sabri Essid feltehetően már nem él, így távollétében folytatták le az ötnapos pert. A felperes három jazidi nő volt, közülük kettő tanúskododott.

A vádlott 2014-ben csatlakozott az Iszlám Állam dzsihadista szervezethez Szíriában, és feltehetően 2018-ban meghalt ismeretlen körülmények között. Mivel nincs hivatalos bizonyíték a halálára, szökésben lévőnek tekintik, és így távollétében is bíróság elé állítható.

A bíróság a dzsihadistát bűnösnek találta népirtásban, emberiesség elleni bűncselekményekben és ezen bűncselekményekben való bűnrészességben.

"Sabri Essid részt vett az Iszlám Állam által elkövetett népirtásban" - hangsúlyozta az ítélethirdetéskor Marc Sommerer, az esküdtszék elnöke, kiemelve, hogy a vádlott "részese volt annak a bűnözői láncnak, amely számos jazidi áldozatot megvásárolt, továbbadott, újra megvásárolt, majd megint eladott". A bíróság számára "egyértelmű, hogy a jazidik közösségét az Iszlám Állam vallási csoportként kijelölte".

Clémence Bectarte, a felperesek ügyvédje üdvözölte a "tíz évnyi jogi harc eredményét" ügyfelei számára, "akiknek volt bátorságuk és eltökéltségük, hogy tanúvallomásukat tegyenek a bíróság előtt, annak ellenére, hogy tudták, hogy a jogi eljárás végén a számos hóhéruk közül csak egyet fognak elítélni".

Az Iszlám Állam 2014. augusztus 3-án összehangolt támadást indított az iraki Szindzsár régió ellen, ahol 400 ezer tagja élt ennek a kisebbségnek. Tagjaikat megölték, elfogták vagy száműzték. A nőket és gyermekeket jelentős számban fogolyként Szíriába vitték.

A nyomozást végző vizsgálóbírók szerint a vádlott, akinek harci neve Abu Dozsanah al-Faranszi volt, "teljes mértékben részt vett az Iszlám Állam által a jazidi közösség ellen folytatott rabszolgaságpolitikában, és személyesen hajtotta végre azt."

A vád szerint a dzsihadista több jazidi foglyot vásárolt meg az emberpiacokon, "szexuális rabszolgaságnak" vetette alá őket, "ismételt és rendszeres erőszakot" követett el rajtuk, és "rossz bánásmódban" részesítette őket azzal, hogy nem adott nekik sem elegendő vizet, sem élelmet.

A "francia" dzsihadistát 2009-ben öt év börtönre ítélték, mert csatlakozott terrorista bűnszervezethez. A férfi az első franciaországi dzsihadista támadást végrehajtó terrorista, Mohamed Merah anyja élettársának fia volt.

Az algériai-francia kettős állampolgárságú Mohamed Merah 2012. március 11-én, illetve 15-én a francia hadsereg három katonáját lőtte agyon a dél-franciaországi Toulouse, illetve Montauban városban, majd 19-én két óvodás és egy iskolás gyermeket, valamint egy fiatal rabbit lőtt le a toulouse-i Ohr Torah zsidó iskola és óvoda előtt. A magát az al-Kaida terrorszervezet tagjának mondó iszlamista március 21-én a kézre kerítésére küldött kommandósok elől elbarikádozta magát a lakásában, és másnap tűzharcban életét vesztette.

Mostohatestvére, a szabadulása után, 2014 elején utazott az iszlamisták által ellenőrzés alá vont iraki-szíriai területre, ahol felesége, három gyermekük és a nő korábbi házasságából származó fia is csatlakozott hozzá. Szerepel egy 2015. március 10-én közzétett dzsihadista propagandavideóban, amelyben arra ösztönözi 12 éves mostohafiát, hogy fejlövéssel végezzen ki egy palesztin túszt.

A per során két jazidi nő tanúskodott a bíróság előtt, méltósággal mesélve el azokat a borzalmakat, amelyeket elszenvedtek: 2014 augusztusában, a jazidik iraki fellegvárának számító Szindzsár elleni támadás során elfogták őket, elválasztották férjüktől, akikről soha többé nem hallottak -, miután a legtöbb férfit kivégezték a dzsihadisták -, őket pedig piacokon árulták, gyermekeikkel együtt. Sorozatban adták el őket, s a fogvatartóiknál háztartási és szexuális rabszolgaként kezelték, és naponta megerőszakolták őket.

"A szexuális erőszakok jelentős részét képezték a jazidik megsemmisítésére irányuló politikának" - hangsúlyozta Sophie Havard ügyész vádbeszédében.

"Az emberirtásban nem a gyilkosság volt a fő módszer" - hívta fel a figyelmet a bíró. "Többfajta politika keveredett, köztük a kiirtás politikája és a rabszolgaságra redukálás politikája, amely végső soron szintén halálhoz vezetett" - mondta.

Ez volt az első ilyen per Franciaországban, de másol Európában az utóbbi években az Iszlám Állam volt tagjai közül többeket elítéltek a jazidik elleni népirtásáért, az elsőt Németországban 2021-ben, majd tavaly Svédországban és Belgiumban.

(MTI)