A hétfőn nyilvánosságra hozott jelentésben az izraeli központi statisztikai hivatal adataira támaszkodtak, amely szerint 2023 és 2025 között 268 509 izraeli állampolgár hagyta el az országot legalább három hónapra.

2025-ben 90 922 újabb izraeli tartózkodott külföldön legkevesebb három egymást követő hónapig. A hosszabb időre külföldre távozók száma 2024-ben 91 499, 2023-ban pedig 86 509 volt.

A 2010 és 2019 közötti évtizedben évente átlagosan mintegy 60 ezren hagyták el Izraelt, miközben az ország lakossága a betelepülésekkel együtt is kisebb létszámú lett. Az utóbbi két évben az a ritka fordulat következett be, hogy többen hagyták el az országot, mint ahányan letelepedtek benne. 2024-ben és 2025-ben közel ötvenezerrel többen költöztek külföldre, mint ahányan Izraelbe érkeztek.

A kutatást vezető Itai Ater professzor szerint az országot elhagyók száma önmagában még nem veszélyezteti Izrael életképességét, de ha ez a tendencia folytatódik, a kivándorlás olyan mértéket ölthet, amely már az ország biztonságát és gazdaságát is veszélyezteti.

Sergio Della Pergola, a Jeruzsálemi Héber Egyetem demográfusa szerint az 1950-es és az 1980-as évek néhány időszakát leszámítva Izrael történetében mindig több zsidó telepedett le az országban, mint ahányan elhagyták azt.

Az utóbbi években a kivándorlók közül sokan a politikai változásokkal indokolták távozásukat, mert úgy vélték, hogy azok aláássák a demokráciát, mások a romló biztonsági helyzetet említették okként - olvasható Lilach Lev Arinak, az Oranim College szociológiaprofesszorának friss tanulmányában.

Az izraeli kivándorlás a kormány igazságügyi reformjának meghirdetése, majd a 2023. október 7-i palesztin támadás és az azt követő háború lezárulta után került a közéleti viták középpontjába. A hétfőn közzétett kutatás célja, hogy pótolja a jelenség mértékére és jellemzőire vonatkozó információhiányt.

A kutatásban csak azokat tekintették kivándorlónak, akik távozásuk előtt legalább három évig Izraelben éltek. Ater szerint ezzel kiszűrték azokat az ideiglenes bevándorlókat és menekülteket, akik az utóbbi években Oroszországból vagy Ukrajnából érkeztek Izraelbe, de rövid időn belül távoztak.

A kutatók tavalyi jelentése jelentős és aggasztó növekedést mutatott ki az orvosok, a doktori fokozattal rendelkezők, a mérnökök, az egyetemi végzettségűek és a magas jövedelműek körében a kivándorlók között.

Izrael esetében az ő elvándorlásuk különösen súlyos következményekkel járhat, mert az ország gazdasága nem természeti erőforrásokra, hanem elsősorban a magasan képzett munkaerőre épül. A gazdaság motorját a high-tech ipar és más tudásalapú ágazatok jelentik, amelyek viszonylag kevés, kiemelkedően képzett szakemberre támaszkodnak, tekintve az ország viszonylagosan kicsi lakosságszámát.

"Egyre nagyobb a veszélye annak, hogy a kivándorlás olyan mértékűvé válik, amely már Izrael biztonságát és gazdaságát is veszélyezteti" - jelentette ki Ater professzor a Háárec című lapnak.

(MTI)