A műholdat előreláthatólag magyar idő szerint 11 és 13 óra között indítják útnak. A kilövést az ESA élőben közvetíti. Az indítás után hetven perccel már föld körüli pályára állnak a hordozórakétán található műholdak. A sikeres pályára állás után körülbelül öt órával a Masat–1 Magyarország fölé ér. Ekkor már a műhold honlapján is követhető lesz az aktuális pozíciója.

Az első magyar műhold, a BME-n épített Masat–1 – amelynek neve a magyar és a satellite szavak összetételéből származik – egy kisméretű, úgynevezett pikoszatellit, de az építés alapjául szolgáló szabvány miatt Cubesatnak is nevezik. Ez a szabvány meghatározza a befoglaló méreteit és tömegét (10 * 10 * 10 centiméteres kocka, ami legfeljebb egy kilogramm).

A Masat–1 gyűjti majd a saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat, amelyeket a szintén a BME-s csapat által kialakított földi vevőállomásra továbbít későbbi feldolgozásra. A földi állomás központi vezérlőjének a Mérnöktovábbképző Intézet ad otthont, míg az antennarendszer a BME E épületének tetején kapott helyet.

A műhold fő rendszerelemei között találunk egy tápegységet, ami a Masat–1 napelemeit köti össze az akkumulátorával, egy kommunikációs egységet, ami adatokat sugároz le a Földre, egy giroszkópot, néhány mérőberendezést és egy miniatűr fedélzeti számítógépet. A szerkezet elsősorban saját jellemzőit fogja mérni: a sebességet, a gyorsulást, a hőmérsékletet, a napelemek és a giroszkóp állapotát. A műhold fedélzetén utazik egy félaktív mágneses stabilizáló rendszer is, amellyel a Földről, távirányítással lehet a műhold orientációját befolyásolni. Ez utóbbival a Masat–1 kiemelkedik a többi Cubesat-műhold közül.

A Masat–1 a tervek szerint három hétig fog működni, miközben a Föld körül 635 kilométeres távolságban kering. Valószínűleg azonban ennél sokkal tovább, akár 5-6 évig is működésképes lehet, mielőtt űrszemétté válna. Körülbelül húsz év múlva fog annyira lelassulni, hogy a légkörbe csapódva elégjen. A következő verzió már intelligensebb lesz, annak lesz egy önmegsemmisítő funkciója, ami a légkörbe irányítja az eszközt, ha már nincs rá szükség.

A Masat rádióamatőrök által használható frekvencián sugároz majd. A Nemzeti Hírközlési Hatóság már 2009 novemberében megadta az engedélyt a HA5MASAT kódú hívójel használatára, a műhold a 437,345 megahertzes frekvencián fog sugározni, minden további ezzel kapcsolatos információ megtalálható a projekt weboldalán.

Bár a magyar műhold kicsi, nem volt olcsó mulatság az építése. Az anyagköltség 30-40 millió forint között mozog, mert megbízható, az űrbeli állapotokra kvalifikált anyagokkal kell dolgozni, és ezek nagyon drágák, akár napelemekről, akár szenzorokról van szó. A pénzt támogatók adták össze, sok cégnek ez nagyon jól megtérülő befektetés, hiszen egy jól képzett szakemberekből álló csapatot kapnak végeredményül.

Az egyedülálló kutatási projekt mellett Masat másik nagy értéke a presztízse. Magyarország jelenleg csak megfigyelő az ESA-ban, és ahhoz, hogy teljes jogú tagok lehessünk, éppen olyan referenciákra van szükség, mint egy sikeres diákműhold.

(Index nyomán, képek: MTI)