Volodimir Zelenszkij egy, a múlt héten tartott kormányülésen arra utasította csapatát, hogy egy lehetséges teljes körű tűzszünet kihirdetése után szervezzenek elnökválasztást Ukrajnában – állítja ukrán kormányzati forrásokra hivatkozva a The Economist. Információik szerint az államfő már a nyáron megmérettetheti magát.
 Korábban még ez volt az álláspont - ugyanígy nem akarta a tűzszünetet sem, azzal hülyítve mindenkit, hogy visszafoglalják még a Krímet is - a brüsszeli idióták el is hitték neki |
Ukrajna elnökére hónapok óta nagy nyomás nehezedik, külföldről Vlagyimir Putyin orosz elnök kérdőjelezte meg legitimitását, amit Donald Trump is megismételt, de egyes közvélemény-kutatások szerint belföldön is erősödnek a kritikus hangok vele szemben. Zelenszkij eddig a hadiállapotra hivatkozva ellenezhette az elnökválasztás lehetőségét, de az Egyesült Államok elnökével folytatott márciusi találkozója után – a The Economist szerint – megváltoztatta álláspontját.
A hírek szerint már most komoly előkészületek zajlanak arra, hogy Volodimir Zelenszkij másodszor is megmérettesse magát a választók körében, méghozzá hamarosan. Az Egyesült Államokban úgy számolnak, hogy már április végére tűzszünetet lehetne elérni Ukrajnában, amelynek az április 20-i húsvétvasárnap külön apropót adna. Becslések szerint a tűzszünet első megerősítésére már május 5. előtt vagy május 5-én sor kerülhet, még a május 8-án lejáró, ukrajnai hadiállapot meghosszabbításáról szóló parlamenti szavazás határideje előtt.
A hadiállapot eltörlése utat nyitna a választási folyamat elindításának, így akár már nyárra kiírhatják a voksolást Ukrajnában: a törvény legalább 60 napot ír elő a kampányra, egy májusi tűzszünet után a legkorábbi lehetőség július eleje lenne.
Egyes források szerint azonban a kampánynak három hónapig kellene tartania, ugyanis információk alapján a választási hatóságok ennyi időt kértek a parlamenttől, hogy a háború közepén újraállítsák a választói listákat. Petro Porosenko, a legnagyobb ellenzéki párt vezetője kijelentette, hogy „augusztustól októberig bármikor” sor kerülhet a választásra.
Már elkezdődhetett a kampány
Petro Porosenko, az Európai Szolidaritás (Jevropejszka Szolidarniszty) párt elnöke szerint az ukrajnai választási kampány valójában már elkezdődött, amikor Volodimir Zelenszkij februárban szankciókkal sújtotta a személyét. Hivatalosan az ellenzéki politikus hazaárulási ügyével kapcsolatos per miatt döntött a szankciók mellett az elnök, de egyesek szerint a valódi ok az, hogy Petro Porosenko február elején az Egyesült Államokba utazott, ahol Donald Trumphoz közeli személyekkel találkozott.
Úgy látja, hogy a szankciók kettős célt szolgálhattak: egyrészt kizárni a jelöltségét, másrészt elriasztani Valerij Zaluzsnijt, Ukrajna korábbi csúcstábornokát, aki esélyes lehet a győzelemre.
Egy magas rangú kormányzati forrás szerint Petro Porosenko „egyszerre becsüli túl és alá a jelentőségét”. A volt elnök nem jelent komoly fenyegetést, de Volodimir Zelenszkij ellenszenve a volt államfővel szemben felgyorsította a szankciókról szóló döntést. A tisztviselő szerint Zelenszkij megpróbálja majd meglepni riválisait a júliusi voksolással, remélve, hogy a rövid időbeosztás akár azt is lehetővé teszi számára, hogy ellenfél nélkül induljon.
Belső és külső körülmények nehezítik a helyzetet
Az ellenzéki vezetők ragaszkodnak ahhoz, hogy a gyors szavazás lehetetlen, logisztikai akadályok sorára hivatkoznak. Ide sorolható a szavazatok leadásának kérdésköre, amelyre opció lehet a kormány által jól ismert Diia okostelefon-alkalmazás, de ez felvetné az átláthatóság kérdését. Bármilyen változtatás az alkotmány módosítását jelentené, amihez kétharmados parlamenti többségre lenne szükség.
A kritikusok megjegyzik, hogy a probléma nem csak technikai jellegű, szerintük a tisztességes választáshoz a háborús propaganda és cenzúra felszámolására lenne szükség.
Többen úgy vélik, hogy a választás még akkor is segíthet Vlagyimir Putyinnak Ukrajna destabilizálásában, ha Volodimir Zelenszkij nyer. Egy hírszerző tiszt szerint a belső instabilitás nagyobb kockázatot jelent Ukrajnára nézve 2025-ben, mint a fronton zajló harcok. Egyesek szerint Donald Trump elsietett diplomáciája rossz békealkuhoz vezethet, így az ukránok keményebb, militaristább kormányt követelhetnek a jövőben.
(The Economist - Index nyomán)
