Nem lehet elégszer hangsúlyozni, a probléma eredője többrétű. Egyrészt, a felső vezetésben nincs senki, aki logisztikai végzettséggel bírna, ellenben hemzsegnek a „banki szakemberek”, ami aztán rá is nyomja a bélyegét a posta teljes működésére, másrészt viszont, totálisan monopolhelyzetben vannak, hiszen a postatörvény biztosít számukra bizonyos privilégiumokat. Ezért aztán finoman szólva sem törik magukat, hogy az ott dolgozóknak kedvezőbb körülményeket teremtsenek, így is, úgy is fennmaradnak.

De mi is történt ezúttal? Információim nem kitalációk, mondhatni első kézből, jelenleg is postán dolgozóktól származnak.

Általánosan elfogadott és terjesztett belső körben, hogy a koronavírus-járvány ideje alatt mintegy 40%-kal csökkent a posta bevétele, ezt kommunikálja a felső vezetés a középvezetők részére, ők pedig az ablakban ülőknek és a kint talpaló postásoknak. Ehhez képest azért meglehetősen ellentmondásos és furcsa, hogy kifelé pedig arról hallunk, „karácsonyi szezonhoz hasonló a forgalom”. Kizárásos alapon a kettő közül valamelyik nem igaz.

Rögvest ki is derül, melyik a hamis állítás, ugyanis erre a negyven százalékos esésre hivatkozva lengették be, hogy hát nagyon sajnálják, de csökkenteni kellene a béreket is, és vajon mennyivel? No, pont 40%-al. Azért, hogy „megóvják a munkahelyeket”, ne kelljen elbocsájtani az embereket. Ez egyelőre még hála Istennek nem történt meg (mármint a bércsökkentés), de beszédes egyáltalán az is, hogy felmerülhetett.

Sőt, postai dolgozók arról számoltak be, hogy ugyan van olyan szolgáltatás, ahol csökkenés állt be, de akárhogy is számolják, sehogyan sem jön ki az emlegetett 40%-os zuhanás. Ha megnézik az adataikat, épp ellenkezőleg, összességében növekedés tapasztalható. Erről is szólnak ugyebár a hírek. Az online csomagrendelés szinte szárnyal!

A postások, postavezetők arról beszélnek, hogy a hivatalos levelek száma nem csökkent, ahol valóban tapasztalható visszaesés, az a magánlevelezés. Nyilván, csak azért nem megy el az ember a postára jelen körülmények között, hogy feladjon egyet. De még itt sem állapítható meg általános érvényű tendencia, a valamilyen mértékű pangás elsősorban a nagyvárosok kiemelt, tehát nagypostáit érinti, a kisebbeket vidékszerte egyáltalán nem. Ehhez képest jött a központi utasítás, minden helyi sajátosságot figyelmen kívül hagyva, hogy nyár közepéig ki kell adni a szabadságok 70%-át mindenkinek. Így hát egész könnyen előállhat a helyzet, hogy például egy vidéki posta brutálisan leterhelődik, de a vezetés azt is kikötötte, ne legyenek túlórák. „Bravúros” munkaszervezés ismét!

Azokon a helyeken, ahol tapasztalható valóban esés (főbb postákon), ott miért nem szervezik át úgy a dolgokat, hogy a kézbesítők besegítsenek a csomagszállításban? Mert a csomagokat alig győzik.

Mindenesetre heti szinten kell jelentést adniuk a postavezetőknek, hogyan oldották meg a szabadságolásokat, és hogy teljes legyen az „öröm”, közölték, a negyedéves ösztönzőt (ez néminemű plusz juttatás, nem kell nagy összegre gondolni), amely adható, ha jól teljesít egy-egy postahivatal, ezúttal nem kapják meg.

De mit is csodálkozunk?

Hiszen még a tavaly megemelt szakmunkás minimálbérből sem láttak egy petákot sem. E mögött többen azt sejtik egyébként, hogy így, a csökkentett létszám után a felső vezetés majd azt a konklúziót szűri le, lám, lám, így is működik a posta, akkor nincs is szükség ennyi emberre… Teljesen világos, hogy a posta működésére nézve ez katasztrofális következményekkel bírna.

Ja, és majd elfejtettem megemlíteni, heti szinten kíváncsi ám arra is, a pénzügyi termékek értékesítése és a sorjegyek árulása vajon hogy megy? Mert járvány ide, járvány oda, az üzlet az üzlet, és a postások kizsigerelése folyik tovább…

Lantos János – Kuruc.info