"Boldog karácsonyt mindenkinek, a halott terroristáknak is, akiknek a száma növekedni fog, ha folytatják a keresztények gyilkolását" – írta Trump a saját közösségi oldalán, a Truth Social felületén.

Az amerikai elnök szereti magát a „béke apostolának” beállítani, és második hivatalba lépésének első napja óta meg van róla győződve, hogy ha nem is az örökké tartó világbékét, de a jelenlegi háborúk tartós rendezését biztosítani tudja a glóbusz számára. Való igaz, hogy békét néha csak fegyverrel lehet elhozni, így az Iszlám Állam terroristáinak lebombázása kifejezetten üdvözlendő lépés volt, de az orosz-ukrán konfliktusban, illetve a Közel-Keleten dúló háború végére nem sikerült pontot tenni, miközben Thaiföld és Kambodzsa esetében részsikereket el tudtak érni.

Az orosz-ukrán testvérháború lassan negyedik éve velünk van, az ember pedig lassan kezdi is elfelejteni, milyen volt az, amikor tőlünk keletre nem háború dúlt. Trump minden populista kijelentése ellenére pedig nyilvánvaló volt, hogy nem fog pár hónap alatt békét oktrojálni a felekre. A tárgyalások azonban úgy tűnik, visszafogottan bár, de ígéretes ütemben haladnak, ám minden jel arra utal, hogy az egyre inkább kimerült Ukrajna drága árat fog fizetni a végső fegyvernyugvásért, Oroszország pedig megerősödve kerül ki a háborúból.

Ahol azonban nem érvényesül Trump béke iránti elkötelezettsége, az egyértelműen a Közel-Keleten dúló konfliktus, melyért teljes mértékben Izrael terhelhető kiemelt agresszivitása miatt. Noha Trump itt is a „béke” elkötelezett híve, sajnos a kifejezés ebben az esetben csak idézőjelesen értelmezhető. Az amerikai elnök ugyanis elkötelezett támogatója a zsidó érdekeknek, ez pedig már odáig fajult, hogy saját pártja is a kettészakadás szélére került, melynek fő oka, hogy az „America First” és az „Israel First” egész egyszerűen nem fér meg egymás mellett.

Év elején írtam arról, hogy az amerikai elnök üzletember énje bizony Gáza kérdésében is felszínre kerül, ugyanis egy nagy „ingatlanterületként” kezeli azt (legalábbis kezelte akkor, mert ugye képes naponta megváltoztatni a véleményét). Minden jel arra mutat, hogy Izrael végső célja (vagy ha úgy tetszik, a végső megoldás), valóban a palesztinoktól való teljes megszabadulás, sem a tűzszünetet nem tartják be (Libanon esetében sem), és a hadműveleteket sem állították le „terrorizmusra” hivatkozva. Olyan rétestészta ez, melyet örökké lehet nyújtani, és erre is készülnek. Amerika jóváhagyásával.

Trump béke iránti vágya tehát elillan, ha a Közel-Keletről van szó, és teljesen más hangnemet üt meg, mint akár az ukrán-orosz háború kapcsán. Említettük, hogy ez a saját pártjában sem tetszik mindenkinek, hiszen az Egyesült Államok érdeke nem Izrael érdeke, főleg, hogy a zsidó terrorállam amerikai segítség nélkül konkrétan egyetlen évet nem bírna ki. Mi tehát a kulcs? Ha Trump csak szavakban akar valódi békét a Közel-Keleten, akkor a feleszmélt republikánusoknak akár nélküle kell megoldaniuk ezt a kérdést, méghozzá Izrael kezének teljes elengedésével. Ameddig ugyanis ebben a formában és ilyen körülmények között működik az az ország, soha az életben nem lesz béke, jól ismerjük a zsidó mentalitást.

Amennyiben Trump komolyan gondolja a béketeremtést, Izraellel – és így az amerikai zsidóság jelentős részével – kell szembefordulnia, erre azonban meglehetősen kevés az esély. A republikánusok józanabbik fele talán már egy Trump utáni korszakra készül – teljesen érthető módon.

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info