A Magyar Nemzet értesülése szerint nemrégiben fegyelmi és etikai eljárás indult a Fővárosi Bíróság (FB) büntetőbírája, Cserni János ellen. Úgy tudjuk, ennek alapjául az a tavaly október 5-én kelt nyílt levél szolgált, amelyet mások mellett Cserni is aláírt. A levélírók a köztársasági elnöknek az önkormányzati választás napján, az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülését követően tett nyilatkozatára utalva kifogásolták, hogy az államfő morális fenntartásait fogalmazta meg a miniszterelnökkel szemben.

Kilenc hónappal ezelőtt, az őszi tüntetéssorozat idején fogalmazták meg levelüket Cserniék. Ebben emlékeztettek rá, hogy „a legnagyobb ellenzéki párt ultimátumot intézett a koalíciós képviselőkhöz: felszólította őket, hogy 72 órán belül menesszék a miniszterelnököt, ellenkező esetben – alkotmányos alapjogokra hivatkozva – az utcára szólítja az embereket”. A nyílt levél aláírói úgy fogalmaztak: remélik, az államfő belátja tévedését, „nem áll be azok sorába, akik a törvényesen és demokratikusan megválasztott miniszterelnök megbuktatását még e pillanatban is fontosabbnak tartják, mint az alapnorma, a demokratikus intézményrendszer, a köznyugalom és nem utolsósorban az állampolgárok biztonságának védelmét.”

Levelüket azzal zárták, bíznak benne, hogy Sólyom László sürgősen, egyértelműen és nyíltan felszólítja a legnagyobb ellenzéki pártot és vezetőit, hogy térjenek vissza a számukra kijelölt helyre, az Országgyűlésbe, azonnal hagyjanak fel azzal, hogy az állampolgárok nehezen kialakult életkereteit saját hatalmi ambícióik érdekében szétzúzzák.

Cserninek a fegyelmi és etikai eljárásban azt róják fel, hogy politikai nyilatkozatot írt alá, noha a jogszabályok szerint a bíró nem politizálhat. Kérdésünkre Gatter László, a Fővárosi Bíróság elnöke sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta az értesülést. Azt mondta: szolgálati titok, indul-e bármelyik bíró ellen fegyelmi eljárás. Szakmai vélekedések szerint a nézetkülönbségek előzménye az, hogy Gatter korábban az FB elnökhelyettesi posztjára javasolta Csernit, ám az Országos Igazságszolgáltatási Tanács nem fogadta el az előterjesztést. Többen arra számítanak, hogy a bírót meneszteni fogják.
Cserni bíró az utóbbi időben több ismert sajtórágalmazási perben ítélkezett. 2004-ben, Mécs Imre kezdeményezésére a Demokrata főszerkesztőjét és újságíróját végrehajtható, illetve felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. A döntést a Pest Megyei Bíróság, majd a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálta. Az elsőfokú határozatból törölték, hogy súlyosbító körülmény lenne az, hogy Bencsik András főszerkesztő nem ismerte el bűnösségét. A beismerő vallomás ugyanis enyhítő körülmény, ám annak hiánya nem súlyosbító. Nem fogadták el súlyosbítóként azt sem, hogy a hetilapban a politikus 1956-os peréről közölt cikk nagy köztiszteletben álló személyt sértett volna meg. A jogerős döntés szerint minden ember méltósága egyenlő, s Mécs társadalmi elfogadottsága sem kérdőjeleződött meg. A büntetést 2005 júliusában pénzbírságra változtatták. Rögzítette az ítélet azt is, hogy Mécs rávallott ugyan a társaira, de a négy forradalmár halálos ítélete nem ennek a következménye volt.

Cserni János egyébként nem értett egyet a Legfelsőbb Bíróságnak a sajtórágalmazás ügyében hozott döntésével. Az Alkotmánybírósághoz fordult: semmisítsék meg a 10 évvel ezelőtti bírósági reform idején elfogadott jogszabályt, amely megtiltja, hogy a bírák nyilatkozhassanak a peres eljárásokról. Az AB még nem határozott. Az alkotmánybírák előtt van egy másik kérelem is. Ezt egy ügyvéd fogalmazta meg azt követően, hogy Cserni Wekler Ferenc magánindítványa alapján elmarasztaló ítéletet hozott a Magyar Nemzetnek a politikus botrányos családi ügyeiről közölt riportja miatt. Az ügyvéd a Btk.-nak azt a rendelkezését kifogásolja, amely lehetővé teszi, hogy az újságírókat sajtórágalmazás címén büntetőeljárás alá vonjanak. Ez ügyben sem döntött még az Alkotmánybíróság.

(MN)