Hóman Bálintot 1946-ban a "népbíróság" életfogytiglanra ítélte, mert álláspontja szerint háborús bűntettet követett el azzal, hogy 1941-ben kormánytagként megszavazta Magyarország Szovjetunió elleni hadba lépését. Hóman Bálint börtönben hunyt el 1951-ben.

Hóman Bálint perújítását már többször kezdeményezték a hozzátartozók. Ebben az ügyben az ügyész és a védő egyaránt felmentést indítványozott, az elsőfokú felmentő rendelkezést pedig pénteken tudomásul vették, így az nyomban jogerőre emelkedhetett.

A purimot ülő, vérszomjas zsidók "népbírósága" előtt

Az indoklás hosszan szólt arról, hogy nincs hiteles jegyzőkönyve az 1941. június 23-ai kormányülésnek, amelyen a Szovjetunióval való diplomáciai kapcsolatok megszakításáról döntöttek, továbbá a június 26-ai kormányülésnek, ahol az aznapi kassai bombázás után megállapították a Szovjetunióval való hadiállapot beálltát.

A felmentő ítélet egyik alapvető oka, hogy háborús bűntettet csak szándékosan lehet elkövetni, és Hóman Bálint esetében nem állapítható meg, hogy szándékosan a háborúba lépést akarta. (De a hadba lépés amúgy sem számít háborús bűnnek önmagában, ha így lenne, igen sok politikust el lehetett volna ítélni miatta az elmúlt időszakban. De persze ha magyarról vagy németről van szó, akkor egészen más a helyzet... - a szerk.)

Hóman Bálint a belpolitikában nem tartotta követendőnek a német nemzetiszocialista berendezkedést, de úgy vélte, a nagyobb rossz, a német megszállás elkerülése érdekében szükség lehet kisebb engedményekre a hitleri birodalom irányában - mondta a bíró, aki többször kiemelte, hogy az ország külpolitikai mozgástere nagyon csekély volt.

(MTI nyomán)

- A vörös rém még ma is kísért: Mikor rehabilitálja az MTA végre Hómant és Orsós Ferencet?

- "Felakasztjuk mi az Úristent is!" - ami a történelemkönyvekből kimaradt

- Emlékezés Hóman Bálintra