A nálunk élő koptok képviselői nem tudnak arról, hogy a magyar kormány pár évvel ezelőtt titokban ezernyi üldözött sorstársukat befogadta volna. A kis lélekszámú vallási közösség vezetője biztosra veszi, hogy ez neki is feltűnt volna.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Párizsban jelentette be, hogy Magyarország 2013–2014-ben ezer keleti keresztény családot befogadott Irakból és Egyiptomból – a nyilvánosság kizárásával, a magyar állampolgárság megadásával. Balog az RTL Klub híradójának azt is elmondta, hogy az üldözött keresztények az ottani egyházak igazolásával érkeztek, idehaza pedig nemzetbiztonsági ellenőrzésen estek át. (Az ENSZ menekültügyi főbiztosságának szóvivője szerint amúgy nem szabad vallási alapon válogatni a "menekültek" között, hiszen akkor sérülne a sokszínűségkultusz építménye.)
Az, hogy kopt keresztényekről van szó, Szijjártó Péter Népszabadságnak adott interjújából derült ki. „Magyarország is fogad be menekülteket, de nem beszélünk róla. Ezres nagyságrendben fogadtunk be kopt keresztényeket, amikor Egyiptomban üldözték őket” – mondta a Népszabadságnak a külügyminiszter.
A Magyarországi Kopt Ortodox Egyház templomát 2011-ben szentelték fel Budapesten, a XVIII. kerületben. Kis lélekszámú közösségről van szó, az adóhatóság kimutatása szerint a koptok magyarországi egyháza évente csupán néhány száz egyszázalékos adófelajánlásra számíthat.
 Khalil Youssef Budapest első kopt templomában (Manek Attila / MTI) |
A Nol beszélt egy rendszeresen templomba járó kopt kereszténnyel és a magyarországi kopt egyház egyik volt elöljárójával is. Elmondásuk szerint a templomot száz-száztíz család, becsülhetően mintegy ötszáz ember látogatja – nem alkalmanként, hanem összesen. Mindketten csodálkozva fogadták a kormány bejelentését, egyikük sem tud arról, hogy az elmúlt években ezrével érkeztek volna kopt keresztények Magyarországra. Néhány, legfeljebb tíz-húsz családról beszélhetünk.
Hasonló adatokról számolt be Khalil Youssef, a magyarországi kopt egyház vezetője is, akit külföldön sikerült elérni. Úgy tudja, hogy azok a családok, amelyek az elmúlt években jelentek meg a budapesti templomban, elsősorban nem titokban befogadott menekültek, hanem üzletemberek. Rendelkeznek tartózkodási engedéllyel, de nem állandó jelleggel élnek Magyarországon: „jönnek-mennek” Európában és a világban.
A tradíciók szerint a templom az első gyülekezési hely, ahol a koptok jelentkeznek, ha új környezetbe, új országba kerülnek. Khalil Youssef éppen ezért kizártnak tartja, hogy egyháza ne szerzett volna tudomást arról, ha kopt keresztények – ráadásul ezres nagyságrendben – letelepedtek volna Magyarországon.
(Nol nyomán)
Kapcsolódó:
