A budai Bem József téren már korábbi országlóink „átépítéssel” tönkretették a magyar szecesszió egyik kiváló mesterének, Baumgarten Sándornak alkotását, a Budai Katolikus Kör székházát, majd 1945 után a Külügyminisztérium épületét. Most ettől a csúffá tett Külügyminisztériumtól néhány méterre levő Radetzky-laktanya eklektikus főépületére, a vele egybeépített, eredetileg Élelemházként szolgált klasszicista épületre, illetve az egész környék lakosságára a kormány műemlékvédelem megszüntetésével szabadította rá a pénzes befektetőket.
 A Radetzky-laktanya 1897-ben épült eklektikus főépülete a Bem József téren (fotó: archív) |
Emlékeztető: a főváros fideszes kormányhivatalának 1. kerületi szerve 2016 júniusában kötelezte az egykori Radetzky-laktanyát fölvásárló akkori tulajdonost – egy beazonosíthatatlan nemzetiségű nemzetközi befektető színtársulatot -, hogy állítsa helyre, azaz építse vissza az általa sebtében lerombolt régebbi, műemléki védettséget élvező, eredetileg, 1840-ben Élelemháznak (Provianthaus) épült ingatlant, és építse vissza a Radetzky-laktanya mindkét épületének sietősen áltávolított tetőszerkezetét is. Amiképpen akkor portálunk is beszámolt: 2016-ban nem adták meg az egykori Radetzky-laktanya két épületének építési-bontási engedélyét, mert 2010 tavaszán a nevezett kormányhivatal építési és örökségvédelmi hatóságának jogelődje, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-magyarországi Irodája jogszabálysértő eljárás nyomán adta ki az erről szóló határozatot.
 Az Élelemház 1840-ben épült neoklasszicista, háromszintes épülete a Fekete Sas utcáról nézve - még a befektető rohamtempóban elvégzett bontása előtt |
A mohó befektető bontási és építkezési műveletét 2016 nyarán a mostani Fidesz-kormány hivatala – a Magyar Patrióták Közösségének követelésére - azzal a megindokolással állíttatta le, illetve kötelezte a rohamtempóban már lerombolt épület visszaépítésére, hogy az Élelemháznak nevezett épület a 2010-es építési-bontási engedély kiadásakor már három éve ideiglenes műemléki védelem alatt állt, miután a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal már három évvel korábban, 2007-ben megindította az épület egyedi műemléki védetté nyilvánítását. A 2010-ben hatályos törvény értelmében a bontási engedély kiadásakor a műemlékekre vonatkozó rendelkezéseket kellett volna alkalmazni. A befektetőkkel folyó jogi huzavona során a fideszes kormányhivatal 2016-ban másodfokon azt is megállapította, hogy a kérelmezett bontási-építési tevékenység az UNESCO kulturális örökség védelméről szóló törvényének sem felel meg.
 A munkagép mögött még áll az Élelemház középső épületrésze |
A fideszes kormányhivatal két és fél évvel ezelőtt tehát azt is megállapította, hogy a bontási-építési engedély nemcsak az egyedi műemléki védelem céljával ellentétes, hanem „a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló UNESCO-egyezményben rögzített célokkal is, azok megvalósítását jelentős mértékben korlátozza, illetve akadályozza, tehát jogszabálysértő.” Mint ismert, az egykori Radetzky-laktanyának a Bem József térre, a Dunára néző eklektikus épülete az egész Duna-parttal együtt az UNESCO világörökség részét képezi. Ilyen helyen még „átépítéssel” sem lehet meglevő épületeket lebontani, de főleg nem szabad a befektető által már régebben megismertetett, igen magas üveg-acél építménymonstrumot fölhúzni. A Radetzky-laktanyát a XIX. század legvégén adták át a régebbi, még 1840-ben, klasszicista stílusban épült Élelemház (Provianthaus), és az 1897-ben Benedikty József állami főépítész által eklektikus stílusban tervezett, a Dunára néző főépület összevonásával.
 Itt már le is rombolták az Élelemház középső részét |
A Kúria jó másfél évig „ült” a Radetzky-laktanyát fölvásárló tulajdonos-befektető által benyújtott kereseten, majd végül rábólintott a felek peren kívüli megegyezésre vonatkozó hajlandóságára. (Azt nem tudjuk, hogy a peren kívüli megegyezést melyik fél kezdeményezte… - H. J.) Magyarán, a legeslegújabb tulajdonos-befektető számára a peren kívüli megegyezéssel lehetővé vált, hogy a közeljövőben valamilyen módon megvesse lábát ott, ahol a fentebb emlegetett fideszes kormányhivatal korábbi döntése értelmében semmi keresnivalója.
 Eltávolították az Élelemház déli részének tetejét |
Csakhogy pártunk és kormányunk nem kívánta megvárni a műemléki védelem alatti ingatlan tulajdonosa, illetve valójában a várost, az építészeti, történelmi értékeket eddig védő peres fél megegyezésének az eredményét. Nem várta meg, hanem Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszternek valamiért nagyon sürgőssé vált az egykori Radetzky-laktanya ügye, s egy „elegáns” húzással megszüntette az ingatlan 2011-ben, fideszes kormányhivatal általi műemléki védelem alá helyezését. Magyarán, Gulyás zöld fényt adott egy tervezett, Bem Palace-nak elkeresztelt szörnyépítmény fölhúzásához, illetve a már most igen rossz levegőjű Margit körút és környéke járműforgalmának megnövekedéséhez, Bel-Buda e részének még élhetetlenebbé változtatásához. Gulyás Gergely valószínűleg Budapest jobb levegőjű városrészében lakik…
 A megálmodott Bem Palace a Külügyminisztérium felől nézve (Építészfórum) |
Íme, itt olvasható a Magyar Közlöny három nappal ezelőtt napvilágot látott számában Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter „jól megindokolt és szakmai érvekkel alátámasztott” döntése:
Az egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, valamint műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről szóló 53/2011. (VIII. 25.) NEFNI („Nemzeti” Erőforrások Minisztériuma - H. J.) rendelet 18. § (1) bekezdésével műemlékké nyilvánított Budapest II. kerület Bem József 3. szám alatti belterület 13507/3 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy az azon álló épület a műemlékké nyilvánítás szakmai ismérveinek a továbbiakban nem felel meg – megszüntettem.
Dr. Gulyás Gergely s. k.
Miniszterelnökséget vezető miniszter
 A megálmodott Bem Palace a Bem József utcából nézve (Építészfórum) |
A városvédőket és az egyszerű budapesti polgárokat ostobának néző Gulyás Gergelynek és hivatalának a fenti döntés elolvasása után föltesszük a kérdést: Vajon mi történt, mik azok „a szakmai ismérvek”, mi az a jelentős lényegi, ténybeli változás a 2011, majd a 2016 nyara óta eltelt hét, illetve két esztendő folyamán, ami arra indította önt, hogy megszüntesse az egykori Radetzky-laktanya ingatlanjának műemléki védettségét?
Hering József – Kuruc.info
A Radetzky-laktanyát védő, a műemléki védelem alatti ingatlanra üveg-acélmonstrum építése ellen évek óta lakossági tüntetések szervezésével is tiltakozó Magyar Patrióták Közössége a Magyar Közlönyben három nappal ezelőtt megjelent kormányzati döntésre reagálva tegnap este a következő közleményt adta ki:
Közlemény
Alig sikerült megmenteni a Bem téri történelmi épületet attól, hogy külföldi tulajdonosa lebontsa, december 17-én a Magyar Közlönyben megjelent egy miniszteri rendelet, amely törölte a Radetzky-laktanya műemléki védettségét.Értesüléseink szerint szlovák hátterű tulajdonosa, a HB Reavis idén novemberben túladott az ingatlanon. A Radetzky-laktanyát egy magyar ingatlan-befektető cég, a Blue Urban Elegant Kft. szerezte meg. Az új tulajdonos szándékai egyelőre nem ismertek, azonban a műemléki védelem megszüntetése azt sejteti, hogy az ’56-os forradalom jelképes épülete ismét komoly veszélybe került.Két évvel ezelőtt a kormányzat azért tartotta fontosnak a Radetzky-laktanya megvédését, mert „az eljárással érintett épület nemzetünk I. kategóriás műemléke, eszmei jelentősége és egyedisége révén országos szinten kiemelkedő műemléki jelentőséggel bír”, valamint „Duna-felőli homlokzata révén a világörökség részeként nemzetközi viszonylatban is jelentős értéket képvisel.”Egyesületünk a Radetzky-laktanya műemléki védettségének megszüntetése miatt az alapvető jogok biztosához fordult, mivel meggyőződésünk szerint a miniszteri rendelet az épített környezet védelmében már elért szinthez képest indokolatlan visszalépést tartalmaz, ami az Alaptörvénybe ütközik.A Magyar Patrióták Közössége ahogy eddig, úgy a jövőben is minden lehetséges lépést meg fog tenni a nemzet közös örökségét képező Radetzky-laktanya megmentéséért.Budapest, 2018. december 19.Magyar Patrióták Közössége
