Nemcsak a perui külügyminisztérium nem tudott semmit a tavaly tavasszal Limából hirtelen hazarendelt magyar nagykövet gyermekpornós ügyéről, de a perui rendőrségnek az a részlege sem, amely a kiberbűnözésen belül a pedofil bűnözőkre specializálódott – tudta meg az Index, pontosabban a CIA-s jólértesültségéről híres-hírhedt Dezső András. Alább a folytatás.
 |
Egyetlen olyan nagy horderejű, amerikaiak által végzett nemzetközi nyomozásról tudunk, amelynek vége időben egybeesik a Kaleta elleni nyomozás végével: ez egy dél-koreai, még 2018 tavaszán lekapcsolt sötét netes oldal felhasználói utáni felderítés volt. Abban az ügyben világszerte összesen 337 embert tartóztattak le.
Nemcsak a perui külügyminisztériumnak, de a perui rendőrség egyik speciális, kifejezetten a kiberbűnözésre szakosodott részlegének sem volt tudomása arról, hogy Kaleta Gábor volt magyar nagykövet gyermekpornográf ügybe keveredett és emiatt eljárás indult ellene – tudta meg perui rendőrségi forrásból az Index. Ez azért fontos fejlemény, mert a perui rendőrségnek tudomása volt arról a spanyol rendőrség által irányított és az Europol által koordinált, több országot, köztük Perut is érintő nyomozásról, amelyről még tavaly év végén számolt be a nemzetközi sajtó. Ez volt az a Chemosh nevű rendőrségi művelet, amelyben a nyomozók felderítették, hogy egy WhatsApp nevű csetprogramon keresztül cseréltek emberek – sokszor rendkívül erőszakos – gyermekpornográf tartalmakat. Csakhogy információnk szerint abban a nyomozásban nem merült fel Kaleta neve.
Ez azért is valószínűsíthető, mert, mint az kiderítettük, nemcsak a perui külügyminisztériumban, de a perui rendőrségen sem tudtak a magyar nagykövet ügyéről egészen addig, amíg az Index elsőként be nem számolt róla, majd ezután a perui média is.
Az is bizonyos már, amit szintén az Index írt meg korábban, hogy a Kaletát lebuktató nemzetközi nyomozást egy amerikai bűnüldöző szerv vezette és ők gyűjtötték ellene az összes olyan bizonyítékot, ami megalapozottá tette a gyanút, majd később a vádat. Az amerikaiak kérése volt az is, hogy a magyar külügy tartsa titokban a Kaleta elleni eljárást.
Ez arra utal, hogy amikor az amerikaiak felderítették a magyar nagykövet ügyét, akkor kizárólag a magyaroknak szóltak, a peruiaknak nem. Ez történhetett akár azért is, hogy megkíméljék Kaletát és a magyar államot egy perui eljárástól, mert, bár a nagykövet diplomáciai mentességet élvezett, ha a peruiaktól kiszivárgott volna a történet, az kínosan érinthette volna Budapestet. Ha ugyanis a magyar külügy nem fosztja meg rangjától a diplomatáját és így kivonja a perui eljárás elől, az azt a látszatot keltette volna, mintha mellé állnának egy ilyen csúnya ügyben, ha viszont „odaadják” a peruiaknak, akkor a kinti börtönviszonyokat ismerve ez akár Kaleta életébe is kerülhetett volna. (Meg is érdemelte volna - a szerk.) A világ egyetlen börtönében sem szívlelik azokat, akik gyermekek sérelmére követnek el bűnöket, de a latin-amerikai börtönökben ez gyakorlatilag felér egy halálos ítélettel is.
Másrészt a nemzetközi nyomozás érdekei is megkívánhatták, hogy Kaletát csendben, diszkréten vigyék haza a magyarok, és a nyomozás végéig tartsák a hírt titokban. Kézenfekvő ilyenkor, ha titokban, mindenféle felhajtás nélkül, egy titkosszolgálati akció keretében hozzák haza őt és juttatják Budapesten rendőrkézre. Az már más kérdés, hogy a magyar hatóságok nemcsak a nyomozás végéig hallgattak az ügyről, hanem még azután is, hogy Kaleta ellen tavaly november végén vádat emelt a Fővárosi Főügyészség. Ha novemberben emeltek vádat, akkor a nyomozást szintén ősszel, feltehetőleg októberben zárták le.
A dátumok nem mellékesek, ugyanis külföldi sajtóbeszámolók szerint egy nagyszabású, amerikai (és brit) bűnüldöző szervek által végigvitt nagyszabású nemzetközi nyomozás éppen tavaly októberben ért véget. Abban az eljárásban összesen 337 embert tartóztattak le szerte a világban.
Ebben a nyomozásban – ellentétben a spanyolok által vezetett Chemosh művelettel – olyan online felhasználókra vadásztak a bűnüldözők, akik az úgynevezett sötét weben jutottak hozzá gyermekpornográf tartalmakhoz. Ez persze nem jelenti azt, hogy a Chemosh nevű művelet és az amerikaiak által folytatott felderítés között ne lett volna összefüggés, már csak azért is, mert erről az amerikai akcióról a spanyolok is tudtak. Az Egyesült Államok mellett ugyanis Nagy-Britanniában, Spanyolországban és az Egyesült Államokban is megmentettek 23 olyan áldozatot, akik érintettek az ügyben.
Tény, hogy az az amerikai felderítés, ami 2015 óta folyt, legalább akkora horderejű, ha még nagyobb volt, mint az europolos Chemosh. Míg a Chemosh tizenegy, addig az amerikai művelet tizenkét országot érintett. Az érintett amerikai és brit bűnüldöző szervek az egyik legnagyobb műveletként beszéltek róla, amikor októberben beszámoltak a sajtónak az eredményekről.
Az amerikaiak egy dél-koreai pedofil oldal felhasználóit nyomozták le, miután 2018 márciusában „lekapcsolták” azt, és elfogták annak 23 éves dél-koreai operátorát. Azt, hogy az operátor dél-koreai IP-címet használt, 2017-ben derítették ki az amerikaiak.
Az illegális tartalmat tároló oldalon a magukat anonimitás mögé maszkoló felhasználók kriptovalutával fizethettek a tiltott tartalmakért. Ennek hátteréhez érdemes tudni, hogy létezik az internetnek egy olyan része, amely láthatatlan marad a kíváncsi szemek előtt: az angolul darkwebnek nevezett területen futó szolgáltatásokat nem lehet, vagy legalábbis nagyon nehéz azonosítani. Az ehhez szükséges Tor nevű program eredetileg az amerikai haditengerészet projektje, mostanra viszont a drog és a gyerekpornó fellegvára is.
A dél-korai oldal lekapcsolása tehát egy évvel Kaleta lebukása előtt volt, márpedig információnk szerint a magyar nagykövet ellen hosszú hónapokig folyt a felderítés. Volt olyan amerikai gyanúsítottja az ügynek, aki 2019 áprilisában ismerte el bűnösségét. Ez tehát azt jelenti, hogy a felhasználók utáni felderítés és nyomozás arra az időszakra esett, amikor Kaleta ellen is nyomoztak az amerikaiak.
Azt a korábbi értesülésünket egyébként, miszerint egy nemzetközi nyomozás kapcsán került látókörbe Kaleta, csütörtökön lényegében Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is megerősítette. Ő azzal indokolta a kormányzat titkolózását, hogy ha nyilvánosságra került volna az ügy, az a nemzetközi szintű nyomozás érdekeit veszélyeztette volna.
Mindezek alapján feltételezhető, hogy Kaleta valószínűleg nem abban a Chemosh nevű műveletben volt érintett, amiről a perui rendőrség is tudott, még akkor sem, ha esetleg a két nyomozás a jellege miatt akár össze is függhetett egymással. Ha pedig igaz, hogy Kaleta egy olyan nagyszabású nemzetközi nyomozás során került látókörbe, amelyet amerikai bűnüldözők vezettek, akkor valószínűsíthető, hogy a 337 ember letartóztatásával végződő ügy volt az. Más ilyen horderejű ügy ugyanis nem volt az általunk vizsgált időszakban.
Ami szintén érdekes, hogy a felderítés során kiderült: a dél-koreai oldal egyik felhasználója egy olyan amerikai volt, aki korábban az egyik nemzetbiztonsági szolgálat ügynökeként dolgozott. Őt Richard Gratkowskinak hívják, 50 órányi videóanyagot töltött le az oldalról. Gratkowskit tavaly májusban ítélték 70 hónapnyi börtönre, miután bűnösnek vallotta magát.
Az már nyilvánvaló, hogy a Kaleta-ügy egy része – például a hazajövetelének körülménye – minősített adatokat, azaz államtitkokat tartalmaz. Így jó eséllyel csak a jövő hétfőn sorra kerülő külügyi bizottsági ülésen kaphatnak a kormánypárti és ellenzéki politikusok válaszokat arra, mi, mikor és hogyan történt, és ebben milyen szerepet játszottak a külföldi és a magyar szolgálatok, bűnüldöző szervek, és miért nem tudtak erről semmit sem a perui hatóságok.
Az ülésre az Alkotmányvédelmi Hivatal és az Információs Hivatal vezetői is meghívást kaptak, mindkét szolgálat érintett az ügyben. Csakhogy ez egy zárt ülés lesz, így az ott elhangzottakat jó eséllyel nem ismerheti majd meg a nyilvánosság.
