Magyar Péter egy videót is megosztott, amiben Orbán Viktor a Washingtonból Magyarországra tartó repülőn „egy pénzügyi védőpajzsról” kötött megállapodásról beszél. A miniszterelnök szerint a forintot már lehetetlen megtámadni, a magyar költségvetést nem lehet „nehéz helyzetbe hozni”, ezt az amerikaiakkal kötött megállapodással érték el. Magyar Péter szerint ez ugyanolyan, mint az IMF-hitel, amiről Gyurcsány beszélt 2008-ban, és szintén a „védőpajzs” kifejezést használta.

A miniszterelnök vasárnap jelentette be, hogy Amerika pénzügyi védőpajzsot ígért Magyarországnak „spekulációs támadások” ellen. Később Lázár János is azt írta, hogy „spekulációs vagy politikai támadás esetén számíthatunk egy amerikai pénzügyi védőpajzsra”. Egyikük sem nevezte meg, pontosan miről is van szó.

„Ha nincs brüsszeli pénz, akkor lesz amerikai. Tehát az amerikaiak adtak egy pénzügyi védőpajzsot” – mondta a Rádió7-nek Lázár János építési és közlekedési miniszter hétfőn azzal a pénzügyi védőpajzzsal kapcsolatban, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök jelentett be a hétvégén. Pontos részletek viszont azóta sem derültek ki a kormánytagok szerint gazdasági biztonságot jelentő megállapodásról.

Az úgynevezett „pénzügyi védőpajzs” Lázár János szerint „nagyon fontos pontja volt” a tárgyalásnak.

A miniszter úgy fogalmazott a kormány stratégiájáról: „mi szerettünk volna egy új fejezetet nyitni, egy aranykort nyitni. Nyilvánvaló, Amerika a világ legerősebb hatalma, Amerika a legerősebb katonai és gazdasági hatalom, és az Amerikai Egyesült Államok védőpajzsát akartuk mi megszerezni”.

Ezért került szóba a pénzügyi védelem is egy nagyobb megállapodás részeként, ami Lázár szerint jelent egy katonai védőpajzsot, egy technológiai védőpajzsot (űrtechnológiai, műholdas, atomenergetikai), és pénzügyi védőpajzsot is. Trump minderre azt mondta, hogy „meglesz” – idézte az amerikai elnököt Lázár.

„Ez a védőpajzs azt jelenti, hogy először is Magyarország a NATO tagja. Van egy katonai együttműködésünk […], fegyvereket fogunk vásárolni az amerikaiaktól” – mondta, hozzátéve, hogy technológiát is fog vásárolni Magyarország.

„Van egy pénzügyi védőpajzs is, ami ennek a tárgyalásnak egy nagyon fontos pontja volt. Az Amerikai Egyesült Államok nem fogja hagyni azt, hogy a magyar ellenzék, vagy éppenséggel Brüsszel megzsarolja Magyarországot pénzügyi értelemben” – fogalmazott.

A miniszter szerint Brüsszel a saját céljai érdekében Magyar Péterrel közösen zsarolja Magyarországot: ha Magyarország nem térdel le, akkor nem kapjuk meg az EU-s pénzeket, mondat. Erre az amerikai üzenet az, hogy „ha nincs brüsszeli pénz, akkor lesz amerikai. Tehát az amerikaiak adtak egy pénzügyi védőpajzsot.” Az interjúban a riporter nem is feszegette tovább a témát, szerinte ebből már „mindenki érti”, miről szól ez a megállapodás.

A miniszterelnök vasárnap jelentette be, hogy Amerika pénzügyi védőpajzsot ígért Magyarországnak „spekulációs támadások” ellen. Később Lázár János is írta, hogy „spekulációs vagy politikai támadás esetén számíthatunk egy amerikai pénzügyi védőpajzsra”. Egyikük sem nevezte meg, pontosan miről is van szó.

A Válasz Online információja szerint Orbán Viktor egy úgynevezett „swap line” (valutacsere) elindításáról egyeztethetett Donald Trumppal, a kormányfő erre utalt, amikor arról beszélt, hogy az Egyesült Államok „érdeke Magyarország pénzügyi stabilitása, és ezért Magyarország számíthat az Egyesült Államokra, a magyar pénzügyi stabilitás megőrzése és megerősítése érdekében, ezért kialakítjuk az amerikai és magyar pénzügyi együttműködés új formáit is, ezekről megállapodtunk, és erről tárgyalások folynak, illetve folytatódnak”.

A lap úgy tudja, Javier Milei argentin elnökhöz hasonlóan devizacsere-megállapodást köthetett Orbán Viktor és Donald Trump. Magyar szempontból ez azt jelentené, hogy jelentős valutatartalék állna az MNB rendelkezésére, ha be kellene avatkoznia a forint erősítése érdekében, és ez már önmagában is segítséget jelentene a forint stabilan tartásában. Orbán Viktor szerint ez védőpajzsot jelentene, ha továbbra sem érkeznek meg az uniós pénzek.

Bod Péter Ákos az RTL Híradónak azt mondta: a konstrukció lényege, hogy az amerikai jegybank egy bizonyos összegért forintot, a Magyar Nemzeti Bank pedig dollárt vesz. A pénzt egymásnál tartalékolják. A jegybank egykori elnöke szerint a devizacsere valójában nem helyettesítheti az uniós forrásokat, mert azok ingyen vannak, ez a pénz viszont csak kamatostul hívható le.

Olyankor szoktak ilyen megoldásokhoz fordulni, amikor válság van, vagy a válság árnyéka vetül ránk – tette hozzá Bod Péter Ákos.

Az argentin elnöknek éppen az volt a problémája, hogy a peso jelentősen gyengülni kezdett a választás előtt, ami meglökte volna az inflációt, ám a swap line-ról szóló bejelentés megállította a veszélyes folyamatot. Trump elnök egyébként argentin szövetségese választási győzelméhez kötötte az amerikai támogatást.

(Telex - VO - 24 nyomán)