Szabó a horvát gazdasági miniszter üzenete – miszerint szó sem lehet arról, hogy Magyarország orosz olajat kapjon – után jelezte: az orosz kőolaj teljes kiesése áremelkedéshez vezetne a magyarországi üzemanyagárakban, és a régióban akár tíz százalékkal is csökkentené a helyben előállított üzemanyag mennyiségét.

A Barátság kőolajvezetéken történő kőolajtranzit helyett a nyersolaj tengeri úton történő szállítása Szabó Szabolcs szerint több kérdést is felvet. Mint mondta, egyrészt kérdéses, hogy a különféle tengerről érkező nem orosz kőolajakat milyen arányban tudják bedolgozni, másrészt továbbra is homály fedi, hogy mennyit képes valójában szállítani az Adria-vezeték horvát szakasza.

– Az eddigi kapacitástesztek ugyanis ellentmondásos képet mutatnak a vezeték képességeiről. Volt néhány ígéretes teszt, mint ahogy volt sikertelen teszt is. Egyaránt 1-2 órásak voltak. Miközben a horvátok egyre magasabb, már évi 14, 15 millió tonnás kapacitást emlegetnek, mi még azt sem látjuk tisztán, hogy milyen állapotban van a vezeték. Valójában ugyanis soha nem szállítottak ezen a vezetékszakaszon többet évi 2 millió tonnánál, miközben a Barátság-vezeték bizonyítottan 22 millió tonna kőolaj leszállítására képes. Azért ez több mint szemmel látható különbség – hívta fel a figyelmet. Ennek ellenére úgy véli, hogy „ezeket a régi vitákat ideje félretenni: az Európai Bizottság, valamint Magyarország, Szlovákia és Horvátország megállapodott a részletes és hosszútávú kapacitástesztelésről, amelyet egy független nemzetközi szakértő csapat fog felügyelni. Így végre lehetőségünk lesz arra, hogy pontos és szakszerű képet kapjunk a déli vezeték állapotáról. Mi is abban vagyunk érdekeltek, hogy az Adria-vezeték teljesértékű útvonallá lépjen elő, de a vágyvezérelt gondolkodás helyett érdemes a számok, tények és realitások talaján maradni”.

Szabó Szabolcs a Barátság vezeték esetleges újraindításával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „a Molnak mindig minden helyzetre van forgatókönyve”, beleértve a szállítás részleges vagy teljes újraindítását is. „Jelenleg nincs megerősített információ a pontos időpontról, ezért alternatív beszerzési útvonalakra és a stratégiai készletekre támaszkodnunk” – fogalmazott.

Megjegyezte: bár folyamatos kapcsolatban állnak a partnerekkel, „de nem tudjuk pontosan, hogy mikor indulhat újra a szállítás”. A szakember kiemelte, hogy a tengeri tranzit nemcsak több bizonytalansággal jár, de drágább is.

– Ha figyelembe vesszük az összes logisztikai költséget, így a tengeri fuvardíjat, a biztosítást és a kikötői költségeket, kilométerre vetítve nagyjából 40 százalékkal magasabb árakról beszélhetünk – hangsúlyozta az alelnök, akit a helyzet magyarországi üzemanyagárakra gyakorolt lehetséges hatásairól is kérdeztek. „A hazai üzemanyagárakat nem a termelési költségek, hanem a régiós kereslet-kínálat és az import–export viszonyok határozzák meg az EU és a hazai versenyhatóság által is elfogadott importparitásos árképzés alapján” – fejtette ki.

– Áremelkedést nem önmagában a magasabb beszerzési költség okozna, hanem az, ha az orosz eredetű kőolaj teljesen kiesne: ez a régióban akár 10 százalékkal is csökkentené a helyben előállított üzemanyag mennyiségét – mondta. „Sokan nem tudják, de az orosz olaj valójában egy olyan keverék, amelyet a mi finomítónk maximális hatékonysággal tudnak feldolgozni. Az ettől eltérő nehézségű és összetételű kőolajfajtákból más-más mennyiséget lehet gyártani. Ha pedig kevesebb a termék, akkor nincs más választás: jön a drágább import. Ez törékenyebb piacot és tartósabb áremelkedést eredményezhet” – tette hozzá az üzletági alelnök.

Szabó Szabolcs arra, hogy a közelmúltbeli tanulmányok szerint Magyarország és Szlovákia növekvő mértékben függ az orosz olajtól, úgy reagált, hogy „aki nem ért igazán a mi szakmánkhoz, az kedvére félreértelmezheti a kiragadott számokat. Érdemes az összképet nézni.”

– Nem a függőségünket növeltük az elmúlt években, hanem a finomítóink rugalmasságát. Méghozzá több százmillió eurós beruházásokkal. Az elmúlt években csak a pozsonyi finomítóban 14-féle alternatív kőolajfajtát és számos keveréket teszteltünk. Volt olyan hónap, amikor több tengeri kőolaj érkezett Százhalombattára és Pozsonyba, mint orosz. Az, hogy a jogszabályok és a gazdasági racionalitás alapján bizonyos hónapokban kiugró volt az orosz behozatal, más kérdés. Ez nem függőség, ez üzleti döntés. És pont ezt a lényeg: azt szeretnénk elérni, hogy 2027-ben már mi dönthessünk arról, hogy honnan, mikor, milyen és mennyi kőolaj érkezik ebbe a régióba – hangsúlyozta az alelnök. „Az ehhez szükséges beruházásokkal ütemterv szerint haladunk, és jövőre már kellően rugalmassá is tudjuk tenni a finomítóinkat. Az ilyen munkához viszont nemcsak szándék, de rengeteg munka, idő és pénz is kell: eddig nagyjából 80 milliárd forintot költöttünk a szükséges átalakításokra, és még legalább ennyi kiadás hátra van” – emelte ki.

A szakember szerint a Barátság vezetéken érkező szállítások leállítását technikai és politikai okok egyszerre okozhatják. „A mi feladatunk nem a politikai elemzés, hanem a megoldáskeresés. Bármi is húzódik meg a háttérben, minket az foglalkoztat, hogy jön-e olaj a csövön keresztül. Az első számú szempont, hogy biztosítani tudjuk a régió ellátásbiztonságát. Ez vezérel minket a háború kitörése óta, és erre koncentrálunk most is” – mondta.

„Rendeltünk kőolajat Szaúd-Arábiából, Norvégiából, Kazahsztánból és Líbiából is, és dolgozunk azon, hogy az Adria vezetéken keresztül tudjunk behozni orosz kőolajat, amit az amerikai és az európai szankciók is lehetővé tesznek. Egyébként, ha egy valamit megtanultunk az elmúlt négy évben, az az, hogy nem szabad pillanatnyi helyzetképek alapján ítéletet mondani. Türelemmel és higgadtsággal kell kezelni minden helyzetet” – hangsúlyozta.

– Sokadik alkalommal érte támadás a Barátság vezetéket, és mindig sikerült megoldani a problémát. Tény, hogy ilyen hosszú időre még nem szakadt meg a szállítás, de továbbra is bízunk abban, hogy rövid időn belül rendeződik a helyzet. Ez nem jelenti azt, hogy hátradőltünk a székben, hideg fejjel dolgozunk az alternatív megoldásokon. Nem vártunk egy ilyen pillanatot, de régóta készülünk rá – zárta szavait.