2019. szeptember 21., szombat, Máté, Mirella, Ildikó napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
11:03 Megtalálhatták a gyógymódot a szívritmuszavarra10:54 Lakatos Raul nem öregszik - és lassan öregezik10:37 Sokan utaznak mostanában Csernobilba10:09 Eke Uzoma a legújabb magyar09:41 Az Egyesült Államok katonákat küld Szaúd-Arábiába09:13 Ezt a két szőke kólát bankkártyalopás miatt keresik a győri nyomozók08:54 Tele vannak a magyarországi gáztárolók08:41 Újabb amerikai légi csapás Líbiában08:22 Ma rendezik meg a Színházak Éjszakáját08:06 Harmincnyolc bevagonírozottat szabadított fel a rendőrség Kelebiánál07:51 György Konrád a Berlini Művészeti Akadémiának adta irodalmi hagyatékát07:33 Súlyos probléma: újra felmérik a magyarok táplálkozási szokásait06:56 Krónikus fülgyulladás okozhatta a Neander-völgyi ember kihalását21:57 A Hezbollah vezetője figyelmeztette Szaúd-Arábiát 21:29 A kanadai "mintatársadalom"
24 óra legolvasottabbjai

Anyaország, Olvasói levelek ::

A 2010/11-es tanévtől 100-200 iskola kerülhet állami kézbe + olvasó

Reklám

Állami fenntartásba vennének iskolákat akár már a 2010/11-es tanévtől – erről Hiller István, az oktatási tárca vezetője beszélt azt követően, hogy elképzeléseiről egyeztetett kedden a fővárosban a szakszervezetekkel. Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke úgy vélte: az iskolák állami gondoskodás alá vételére azonban nincsenek meg a megfelelő garanciák.
Kerpen Gábor kifejtette: nincs okuk támogatni a javaslatot. A célt, amelyet a tárca évekkel korábban megjelölt, hogy minden gyermek egyformán fontos, már évekkel ezelőtt is támogatták. Az iskolák állami gondoskodás alá vételére azonban nincsenek meg a megfelelő garanciák. Hiányolta az érdekvédő a foglalkoztatási és finanszírozási garanciákat, s kifogásolta azt is, hogy nem tudni milyen forrást szánna erre a célra a kabinet. A szakszervezeti vezető szerint a garanciák nélkül ilyen rendszerszerű változtatást nem támogatható. Álláspontjuk szerint szabályozókkal és más finanszírozási eszközökkel is el lehetne érni a miniszter által megfogalmazott célokat. Megjegyezte: a tárca vezetője semmilyen írásos dokumentumot nem tett le eléjük, a javaslatot „talán a tavaszi szünetre” ígérte. Ezt elemzik majd, a továbbiakat ettől teszik függővé – mondta.
A miniszter szerint az első időszakban 100-200 iskola kerülhetne állami kézbe a jelenlegi fenntartóktól. Hiller István szerint a szakszervezetek többsége az elképzelést jó iránynak és megfelelő eszköznek tartja az esélyegyenlőtlenség és a regionális különbségek csökkentésére. Közölte: tovább folytatja az egyeztetéseket, az elkövetkező hetekben a szülői és diákszervezetekekkel, valamint a fenntartókkal tart megbeszéléseket, majd ezt követően a parlamenti pártokat is megkeresi.
Ha az egyeztetések jó ütemben haladnak, akár a 2010/11-es tanévtől megjelenhetnek az állami iskolák a rendszerben. Ehhez a megbeszéléseknek 2010 márciusáig be kell fejeződniük. A miniszter ugyanakkor azt mondta, „ebből nem csinál presztízskérdést”.
Hiller István az MTI azon kérdésére, hogy adott esetben az átadás-átvétel a feladatokat és az épületeket egyaránt érinti-e, azt mondta, hogy „közoktatási feladatátvételről biztosan szó van”, a részletekről tovább egyeztetnek majd a fenntartókkal. A miniszter hangsúlyozta: szó sincs kisajátításról, az állam tárgyalásokat kezdeményezne, vagy fogadna el, ha egy önkormányzat vagy más iskolafenntartó ezt kéri, s ennek eredményeként történhetne az átadás-átvétel. A tárca vezetője szerint ugyanakkor érdemes a fenntartói sokszínűséget megőrizni, s javaslata nem valami ellen szól.
A finanszírozásról közölte, az alapnormatíva mellett az állami kiegészítő normatívát is megkapnák ezek az iskolák. Az állami iskolák az egységes pedagógiai rendszer és a kerettanterv alapján oktatnának, a pedagógusok azonban a tanszabadságot megtartva alakíthatnák ki saját tantervüket. A változtatás pedagógiai, szakmai innovációt is jelenthet majd – jegyezte meg. Az elképzelésből nincsenek kizárva az óvodák, bölcsődék sem, de a fő hangsúlyt az iskolára helyezné Hiller István. A miniszter megjegyezte: ugyan a jelenlegi jogi környezet is megengedi az állami fenntartású intézmények létrehozását, de erre az elmúlt másfél évtizedben nem került sor. A mostani elképzelések nem igényelnek kétharmados törvénymódosítást, s az önkormányzati törvényen sem kellene változtatni – tette hozzá.
Kitért arra is, hogy a magyar oktatásra a GDP 4,3-4,5 százalékát fordítják jelenleg, ami megfelel az uniós átlagnak, de a források felhasználásával komoly gondok vannak. Az oktatásra jelenleg fordított forrásokból jobb színvonalú oktatást lehet megvalósítani – hangoztatta. A sajtótájékoztatón Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke és Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke egyaránt támogatásáról biztosította az elképzeléseket. Galló Istvánné azt mondta, hogy a mai közoktatási rendszer nem tudja kezelni az esélyegyenlőtlenséget. Véleménye szerint a miniszter által szóban felvázoltak garantálják az állami iskolák finanszírozását, és az ott dolgozók foglalkoztatási biztonságát. Tóth József közölte: az iránnyal, a tartalommal, a koncepcióval egyetértenek és támogatják megvalósítását. Nem tartotta támogathatónak ugyanakkor az elképzeléseket Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, aki külön tájékoztatta a sajtó képviselőit.
(MTI)

Hiller haver megint kitalált valami eszement ökörséget: most azzal állt elő ez a szerencsétlen, hogy állami kezelésbe kell venni az iskolákat. A '90-es évek eleje óta egyetlen szava sem volt a liberalizmus ellen, sosem mondta, hogy az "állam leépítését", a nemzetállamok elpusztítását fő céljának tekintő SZDSZ-szel nem ért egyet.
Sőt, mintha mindig is az SZDSZ-MSZP koalíció mellett érvelt volna. Mint "oktatási szakértő" sosem mondta, hogy újból állami tulajdonba kellene venni az iskolákat. Sem az MSZP, sem a koalíciós társ SZDSZ programjában nem szerepel semmiféle iskolaállamosítás. Évek óta az oktatási miniszteri székben növeszti a pocakját, selypít és jópofizik,  de senki sem sejthette, hogy a szíve mélyén az állami iskolák híve. Ki tudhatja ezek után, miféle titkokat rejteget még ez az ember? Mi van akkor, ha nem csak az iskolákat, de az ipari üzemeket, ne adj' Isten, a bankokat is államosítani akarja? Hát az SZDSZ nem nézte meg, kivel áll össze? Tényleg, mi van, ha Hiller haver szíve mélyén tényleg szocialista?
Évek óta azt pofázzák Hiller haver libsi barátai, hogy "az állam rossz tulajdonos". Hiller elvtárs soha sem fejtett ki ellenvéleményt. De ha az "állam rossz tulajdonos", akkor miért jó az, ha az iskolákat mégis irányítja? Vagy iskolákat irányíthat, csak a bankokat, cégeket, gyárakat nem? De hát miért nem, az Isten szerelmére? Ha az iskolák életére "teljes rálátása van", és a "forrásokat is hatékonyabban tudja felhasználni", akkor ugyanez vonatkozik a gazdasági életre is? Ha pedig nem vonatkozik, miért nem? Azért talán, mert a tanintézmények nem termelnek profitot? Ahol van profit, ott az állam rossz gazda, ahol nincs, ott meg jó gazda? Hogy van ez az egész?
Vagy arról lenne szó, hogy a "válság fölülír minden elméletet", amint azt Hiller haver az MSZP őszi kongresszusán mondta? Ez esetben akkor a gyanúm beigazolódik: Hiller haver 20 évnyi liberális kitérő után /ami anyagilag neki roppant jól jövedelmezett, és persze hatalmát is a liberális baromságainak köszönheti/ visszatér ifjúkora szocialista eszméihez. Micsoda váratlan fordulat! Na persze azért azt valószínűleg pontosan tudja, meddig lehet elmenni, és a gazdasági életben nyilván nem fog államosításokat követelni. Bár azért jó lesz, ha az SZDSZ vigyáz vele.
Meglehet,a hangsúly az ismét állami kezelésbe vett iskolák egységes tantervén van. De még csak belegondolni is borzasztó, mennyi pénzt, időt és energiát fektettek be az egyes kormányok, az oktatási bürokrácia és maguk a tanárok a Nemzeti Alaptanterv, illetve a helyi tantervek elkészítésébe. A jelek szerint mindez fölösleges  volt. A "pedagógiai sokszínűség" alighanem a múlt idők ködébe vész, nem mintha oly sokszínű lett volna az oktatás eddig Magyarországon. Az egységes tantervé a jövő, az állam bácsi majd megint megmondja, mit kell tanulniuk a gyerekeinknek, és mi az, amiről még csak tudniuk sem szabad. Gyanús ez az egész: mintha a válság örve alatt épülne egy minden korábbinál központosítottabb, erőszakosabb diktatúra. Nem csak nálunk, hanem az egész világon. Hiller haver pedig mint a rendszerváltás éveiben, most is meghallotta az "idők szavát". Vagy legalábbis azt hiszi, hogy meghallotta. Nem lenne itt az ideje végre  örök időkre eltanácsolni az iskolák és a gyerekek közeléből?
Perge Ottó
Reklám


Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2019 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready