Dr. Polt Péter Legfőbb Ügyész Úr részére
Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!
 |
f e l j e l e n t é s t
teszek a Büntető Törvénykönyv 269/A paragrafusába ütköző Nemzeti jelkép megsértése bűncselekmény miatt az alábbi tényállás alapján.
Nemzeti ünnepünkön, 2011. március 15. napján nagyszámú magyar ember gyűlt össze Budapesten, a Hősök terén, ünnepélyes hangulatban, kokárdával is jelezve, hogy gyülekezésük részben vagy egészben az 1848. évi forradalomra történő emlékezéssel van összefüggésben.
A helyszínen készült videofelvétel tanúsága szerint egy középkorú, rendezett külsejű, kifogástalanul viselkedő asszony a helyszínen felállított színpadon a Magyar Himnuszt énekelte, amelyet az összegyűlt tömeg illő figyelemmel, áhítattal hallgatott, illetve magyar szokás szerint az énekessel együtt énekelt.
Noha semmiféle erőszakos vagy azzal fenyegető magatartás nem volt folyamatban, s az intézkedést semmi nem indokolta, a Himnusz éneklése KÖZBEN több rendőr lépett a békésen éneklő asszonyhoz, s lerángatta őt a színpadról. E magatartással az indokolatlanul, szükségtelenül és aránytalanul fellépő rendőrök nem „csupán” az énekes méltóságát sértették meg, hanem nemzeti imádságunk, nemzeti jelképünk, a Magyar Himnusz méltóságát is. Büntetőjogi álláspontom szerint az eset megítélése szempontjából teljességgel közömbös, hogy a Hősök terén az elkövetés időpontjában jelen volt tömeg mi célból gyülekezett, s ott milyen jellegű megemlékezés folyt. Az adott körülmények között a HIMNUSZT, mint nemzeti jelképet a rendezvény egyéb jellegzetességeitől teljesen függetlenül megillette a Btk.-ban a következőképpen megfogalmazott büntetőjogi védelem:
Nemzeti jelkép megsértése269/A § Aki nagy nyilvánosság előtt a Magyar Köztársaság himnuszát, zászlaját, vagy címerét sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, vagy más ilyen cselekményt követ el, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Álláspontom és a kuruc.info hírportálon megjelent videofelvétel tanúsága szerint a fenti törvényi tényállás minden eleme maradéktalanul megvalósult, hiszen a Himnusz - méltóságához illő - eléneklésének durva megzavarása a nemzeti jelképünkkel szembeni (tettleges, azaz „más ilyen”) sértő cselekménynek minősül, s az elkövetési magatartásra nagy nyilvánosság előtt került sor. Az, hogy az elkövetők rendőrök voltak, véleményem szerint nyomatékos súlyosító körülményként – s semmi esetre sem büntethetőséget, jogellenességet kizáró okként – értékelendő. Ismételten rámutatok továbbá: a Btk. a jelzett tényállásban nem az énekes, nem is a közönség méltóságát, hanem a HIMNUSZ méltóságát, a Nemzet összetartozásának jelképét védi, ez a törvényi tényállás ún. „védett jogi tárgya”. Minden olyan esetleges érvelés tehát, amely a téren lévő közönségre, az ő gyülekezésük vagy magatartásuk jogszerűségére összpontosít az adott esetben irreleváns, indokolatlan. Egyetlen esetben beszélhetnénk a rendőr elkövetők vonatkozásában jogellenességet kizáró okról: ha tettleges, a Himnuszt sértő magatartásukkal életet, testi épséget vagy jelentős vagyont fenyegető közvetlen veszélyt hárítottak volna el. A nemzeti jelkép megsértése kizárólag ilyen esetben lehet szükséges, arányos, indokolható.
Tájékoztatom legfőbb ügyész urat, hogy európai parlamenti képviselőként, s annak Szabadságjogi, Rendészeti és Igazságügyi (LIBE) Bizottságának tagjaként e levelemet, feljelentésemet eljuttatom a belügyminiszter úr, valamint az országos rendőrfőkapitány úr részére is, állásfoglalásukat kérve az esetről.
Itt jegyzem meg: rendkívül sajnálatos, hogy 2006. október 23-át követően – amikor is egyebek mellett a magyar zászló nagy nyilvánosság előtti megtaposására került sor – ismét rendőrök követtek el a nemzeti jelképünket sértő bűncselekményt. Bízom benne, hogy ezúttal tettük nem marad következmény nélkül.
A feljelentés alátámasztására bizonyítékként megjelölöm a következő webhelyen fellelhető videofelvételt: kuruc.info/r/34/75833.
Kérem Legfőbb Ügyész urat, hogy a büntetőeljárás megindítása iránt a szükséges lépéseket megtenni szíveskedjék, s az eljárásról tájékoztasson alábbi címemen. Az ügy jelentőségére tekintettel e feljelentésemet s az eljárással kapcsolatos további információt nyilvánosságra hozom.
Budapest, 2011. március 17.
Tisztelettel
Dr. Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő
cím: Európai Parlament, ASP02F255 Rue Wiertz 60, B-1047 Brüsszel/Belgium
e-mail: krisztina.morvai@europarl.europa.eu
(Kuruc.info)
