Ez a mondat, amit az idióta Bajnai elnyökögött a hazánkat uralmuk alá hajtó héberek szent zsinagógájában, értelmetlen. Már eleve kérdéses, melyek is lennének a "holokauszt eszméi"? Ilyesmiről még nem hallottam. A holokausztnak már eszméi is lennének? Mi ez végső soron? Mégis csak egy ideológia vagy vallás lenne? Talán a bűnöző valami eredetit, újszerűt akart mondani, csakhogy amennyiben a holokausztot a valláshoz hasonlítja, akkor ezzel veszedelmesen közel kerül a "holokauszttagadók" nézeteihez. Jó lesz tehát résen lenni. Továbbá a mondat értelme szerint ez a fajankó arra "emlékezik" - emlékezni csak olyasmire lehet ami megtörtént, ugye -, hogy majd a jövőben elszigetelődnek és karanténba záródnak azok, akik a holokauszt "borzalmas éveit és eszméit" vissza akarják hozni. De  "emlékeztetni" sem lehet senkit arra, hogy "bezáródjon" valahova. Hiába, ezek a szélhámos hazaárulók nem boldogulnak a fogalmazással, ami egyáltalán nem véletlen. A nyelv végül mindig bosszút áll a tanulatlan, buta, hazug alakokon. Akinek nincs a fejében semmi, illetve aki mindig azt lesi, mit szabad kimondani és mit nem, és miképpen tud urai kedvében járni, az nem lesz képes érthetően és helyesen kifejezni magát, és törvényszerűen ostobaságokat hord össze.

A későbbiekben, a miniszterelnöki széket bitorló köztörvényes bűnöző, a következőt mondta: "A magyarországi zsidóság szellemiségének értékei - a szabadság iránti vágy, a haladásba vetett hit, az emberi méltóság tisztelete és a közösség vállalása - felemelték az egész nemzetet, és az ország történetének egyik legvirágzóbb korszakát eredményezték. Ezek nélkül gyengébb lenne a magyar nemzet." Aztán azt is elmakogta még, hogy "nincs más dolgunk, mint őrizni ezeket az értékeket, hogy 150 év múlva is ünnepelhessék zsidók és nem zsidók azt az ünnepet, amelynek legfőbb üzenete az emberség és az összetartás. Ez az épület mindazoké, akik büszke alázattal lépnek be ide, büszkék lehetnek rá zsidók és nem zsidók egyaránt."  Íme tehát, magyar honfitársaim a lényeg:  "nincs más dolgunk", mint a zsidóság "értékeinek" a védelme.

A több libatenyésztő haláláért is felelős tolvaj azután megjegyezte, hogy ma "újra virul" a zsidóság közössége Budapesten, és így van ez akkor is, ha "az utóbbi időkben történtek olyan dolgok, amelyek miatt szomorúnak kell lennünk". Szomorúnak tartotta azt, hogy a zsinagóga előtt rendőröknek kell állniuk mindennap, mert "ezt az épületet meg kell védeni a fenyegetéstől". Minden magyar állampolgárnak tennie kell azért, hogy visszaszorítsák a társadalomban a gyűlöletet - tette hozzá a hazaáruló. A magyarországi gyarmat igazgatásával megbízott "kormány" feje, tehát a következő nézeteket fejtette ki zavaros, stilisztikai hibáktól hemzsegő beszédében:  

1. Ki kell rekeszteni a társadalomból, vagy akár börtönbe is kell zárni a zsidók holovallásának tagadóit;
 

2. A zsidóság mindig is a szabadság, a haladás, az emberi méltóság értékeinek legfőbb letéteményese volt, és nekik köszönhetjük hazánk felemelkedését;
 

3. A magyarság "egyetlen dolga", hogy a zsidóság állítólagos értékeiért harcoljon.
 
Természetesen az elmúlt száz évben Magyarország elképesztő vereségeket és traumákat élt át, többek közt például feldarabolták, nem utolsósorban éppen azok ténykedésének eredményeként, akik a "közösség vállalása" terén a bűnöző Libajnai szerint élen járnak. És persze az egyszerű parasztembereket adósságokba verő, földjeiket kisajátító galíciai bevándorlókat, a Tanácsköztársaság terrorista vezéreit és verőlegényeit, Rákosit és bűnbandáját is nyilván a "közösség vállalása", valamint a "szabadság és haladás, meg az emberi méltóság" értékei vezérelték. De ami a lényeg, hogy a zsidóság újból "virul Budapesten". Ezek után Suchman Tamás felolvasta szegény hülye Szili Katalin házelnök levelét, melyben az állt, hogy a Dohány utcai zsinagóga, "a főváros építészeti ékköve (...) hirdeti a reményt a magyarországi és az európai zsidóságnak". A házelnök utalt a második világháborúban lezajlott Duna-parti gyilkosságokra, amelynek "tízezrek" estek áldozatául. Úgy látszik, a Dunába lőtt zsidók száma is egyre csak emelkedik. Régebben néhány ezerről beszéltek. Most már tízezreknél tartunk. Hol lesz ennek vége? Majd egy hihetetlenül eredeti, merész és éleselméjű megjegyzés következett Szili Kati levelében. Kapaszkodjanak meg, a házelnök a következő világtörténelmi jelentőségű mondatot vetette papírra: a demokratikus többségnek ma meg kell akadályoznia "a történelem szörnyűségeinek megismétlődését".

Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója beszédében egy 1931-ben történt szomorú eseményt idézett fel, melynek során a Dohány utcai zsinagógában több hívőt meggyilkoltak. Néhány évvel később azonban még nagyobb tragédia történt, több millió zsidót mészároltak le a holokauszt idején. Több millió zsidót? És ez nem holokauszttagadás? Elvégre a "több millió" 2-3 millió is lehet! Miért nem mondott hatmilliót? Mi történik már megint? Arra is kitért a héber gyarmattartó, hogy a szombati melegfelvonulás elleni tüntetés egyik epizódjaként sörösüvegekkel dobálták meg a Dohány utcai zsinagógát, molinókat téptek le onnan, és trágár szavakat skandálva gyalázták a magyarországi zsidóságot. Ennek ellenére reménykedik "a nemzeti egységben, a kölcsönös megbecsülésben és szeretetben". Arról viszont nem szólt, mi történik akkor, ha nem lesz "nemzeti egység, kölcsönös megbecsülés és szeretet".

Az ünnepség szakrális részeként a tóratekercseket ünnepélyes menetben vitték a hitközség elöljárói a zsinagóga szentélyébe. Ezután Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija beszédében megjegyezte, hogy a magyarországi zsidóság emancipációja felé vezető út első lépése volt ennek a zsinagógának a megépítése, "Ludwig Förster kőbe faragott álma a magyarországi zsidóság jelképe lett". Mint mondta, a holokauszt idején is "a zsinagóga fénye vigasztalt", a holokauszt során meggyilkolt áldozatoknak pedig temetőt különítettek el a zsinagóga udvarán. Zsidóként élni, embernek megmaradni: ez e templom hagyománya és üzenete - fűzte hozzá. Mindez nagyon szép, de én például magyarként szeretnék élni ebben az országban, és engem ezért nácinak, fasisztának és rasszistának bélyegeznek - pont ők, akik "a haladás, az emberi méltóság, a szabadság és a közösségi értékek" legfőbb letéteményesei.   

Az eseményen megjelent természetesen El Qro, aki nyilván abban reménykedik, gyarmattartóink egyszer még a provincia élére visszahelyezik, ott volt továbbá az idióta Dobrev Klára, valamint olyan, a seggnyalásban verhetetlen alakok, mint Mandur László, az Országgyűlés alelnöke, Kiss Péter társadalmi kapcsolatokért felelős miniszter, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Horváth Csaba, Budapest főpolgármester-helyettese, Rogán Antal, a főváros V. kerületének fideszes polgármestere. Ezen kívül szégyen és gyalázat, de földig hajolt még a héber hódítók előtt Juliusz Janusz apostoli nuncius, valamint a cionista térfoglalás egyik legfőbb hazai támogatója, Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek, továbbá a magyar- és keresztényellenességben élen járó két szélhámos, Donáth László szocialista képviselő, "evangélikus lelkész", és Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnöke is megjelent. Mindnyájan fényesre nyalták a gyarmatosítók képviseletében megjelenő Aliza Bin-Noun, Izrael magyarországi nagykövetének ülepét.