Szilágyi Zsolt emlékeztetett: az erdélyi magyar politikai erők a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsban úgy egyeztek, a kisebbségvédelmi témájú EPK-támogató aláírásgyűjtésben a mögé a párt mögé sorakoznak, amelyik szövegtervezetét az Európai Bizottság (EB) szűrőin átjuttatja. Miután a közelmúltban mind a néppárti, mind a Székely Nemzeti Tanács szövegét elutasították, Szilágyi Zsolt megerősítette: amennyiben az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) és a társult RMDSZ javaslatát augusztus végén vagy szeptember elején az EB elfogadja, segítik az aláírásgyűjtést, mert az „nem pártpolitikai ügy, nem az erdélyi politikai verseny kérdése".

Szilágyi Zsolt kijelentette: a Néppárt és Tőkés László EP-képviselő híveinek az a célja, hogy a 2014-es Európai Parlamenti választások után erős magyar képviselet legyen Brüsszelben, amelyben megtalálhatóak az autonómiát képviselő politikusok is. Emlékeztetett: a 2007-es és a 2009-es EP-választások erdélyi tapasztalatai azt mutatják, a magyar-magyar versenyben az összefogás és a verseny is mozgósít. Tőkés irodavezetője az elmúlt időszak korrupciós botrányaira utalva úgy fogalmazott, 2014-ben nehéz lesz összefogást keresni a „morálisan meggyengült" RMDSZ-szel.

Szilágyi Zsolt úgy vélekedett, az Európai Uniónak változtatnia kell a nemzeti közösségek irányába mutatott hozzáállásán, ha meg akarja változtatni „a hitelválság miatt lefelé ívelő pályáját". Ellentmondásosnak nevezte, hogy az Unió intézményeit jobban foglalkoztatják a termelékenység és a munkanélküliség kérdései, mint a regionális és kisebbségi közösségek problémái. „Nincs hatékony és versenyképes Unió a régiók és a nemzetek önrendelkezési joga nélkül. Az önrendelkezés Isten által adott emberi és közösségi jog, nem pedig nemzetbiztonsági kockázat" - mutatott rá Szilágyi Zsolt.

Balczó Zoltán országgyűlési képviselő úgy vélekedett, kedvezőtlen az erdélyi magyarság EPK-tervezeteire nézve, hogy három különböző változatot is benyújtanak, mert visszás hatása lehet az Európai Bizottságból nézve, hogy a közösség nem tud megegyezni. „A Jobbik álláspontja szerint az SZNT koncepciója biztosítja a valódi önrendelkezést, sajnálatos, hogy tételesen visszautasította az EB" - közölte Balczó.

Balczó az EU döntéshozatali szerveinek és jogi intézményrendszerének a nemzeti kisebbségi ügyekben mutatott közömbösségére is felhívta a figyelmet. A kisebbségi jogvédelem csupán mint személyi igény jelenik meg a Liszaboni Szerződésben, holott a közösségi jogok védelmére lenne szükség - ismertette a jobbikos országgyűlési képviselő.

Balczó Zoltán sérelmezte, hogy az Európai Parlament a szlovák nyelvtörvény körül kialakult vitát jobbára Magyarország és Szlovákia csörtéjeként fogta fel, holott az egyik EU-tagállam „az uniós alapértékeket lábbal tiporta". Az egykori EP-képviselő elmondta, a szlovák nyelvtörvény eredménytelen vitájának napján az Európai Parlament épp nicaraguai, laoszi és vietnami emberi jogi sértéseket ítélt el. „Az őshonos európai kisebbségek ügyét a legmagasabb döntéshozatali szinteken levők folyton elhessegetik maguktól" - értékelt Balczó.

Benedek Erika, a Kovászna Megyei Tanács önkormányzati képviselője elmondta, a Schweighofer fafeldolgozó konszern munkálatai nyomán már látványos változások tapasztalhatóak a háromszéki Réty környékén. „Több tíz hektár termőterület lebetonozása történik, óriási gépekkel folyik a területegyengetés, a turisztikai táj átalakul egy ipari tájjá" - ismertette tapasztalatait az Erdélyi Magyar Néppárt Önkormányzati Tanácsának elnöke.

Benedek Erika az ipari méretű fakitermelés ökológiai és társadalmi veszélyeiről is szólt. Úgy vélekedett, az osztrák multinacionális cég hiába juttat a helyi költségvetésbe összegeket, ha a tervek szerint a rétyi utcákon mintegy hat percenként elhaladó fahordó kamionok az útburkolatban és a lakóházakban maradandó károkat okoznak. Mi több, a magasan képzett erdőipari szakemberek székelyföldi hiánya miatt a vélhetően Brassóból és környékéről betelepítendő alkalmazottak a régió etnikai arányainak a módosításához vezetnek - ismertette a megyei tanácsos.

Benedek Erika kijelentette: mivel Ausztriában törvények tiltják a tarvágást (a fák életkortól és állapottól független, egy adott területen történő szisztematikus kivágását - szerk. megj.), „a természeti erőforrások kihelyezett cégek és területvásárlás révén történő kisajátítása gyarmatosítás".

Király Melinda, a közép-erdélyi Torockó önkormányzati képviselője elmondta, Verespatak és környéke számára a cianidos bányászat helyett a turizmus jelentene fenntartható fejlődést és hosszú távú profitot. Király Melinda szerint az aranybánya csupán mintegy 15 évig biztosítaná az anyagi bevételeket.

Az önkormányzati képviselő úgy vélekedett, a román kormány „eljutott egy zsákutcába", és a kitermelést szorgalmazó Rosia Montana Gold Corporation rövidesen megkapja a környezetvédelmi engedélyt. A tervezett módszer révén a cián elpárolog, a bénza környékén lecsapódik, illetve eső formájában is szennyezné a talajt. Ha áttörik az ülepítő gátja, az Aranyost és a környező patakokat is ökológiai katasztrófa éri - sorolta a veszélyeket Király Melinda.

Az Erdélyi Magyar Néppárt politikusa kifejtette: ha Torockón és a környező mintegy 30 településen a helyiek nem maradnak távol a decemberben megszervezett, a bányanyitásról vélekedő népszavazástól, jó eséllyel már elkezdődött volna a bányászat.

Kovács Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke arra biztatta a székelyföldieket, minél nagyobb számban vegyenek részt a környezetvédelmi hatóság által szervezett, augusztus 22-ei rétyi közmeghallgatáson. Kovács kifejtette, mivel az osztrák cég üzleti logikája a profitszerzésre helyezi a hangsúlyt, ha látják a régió közösségének heves ellenállását, könnyen lemondhatnak a beruházásról.

Kovács Csongor kiemelte: bár az osztrák cég 600 munkahely alapítását tervezi, „cserébe" 10-15 év alatt letarolják a háromszéki erdőket, mi több, a fafeldolgozás további szakaszaiban Kínában 6000 embernek biztosítanak állást. A szakember a székelyföldi kitermelés és elszállítás helyett a teljes feldolgozási folyamat itthon tartását nevezte megoldásnak. „Sokkal nagyobb hozzáadott értékkel, sokkal több embernek biztosítsunk munkát, mert az jelenti a fenntartható fejlődést" - fűzte hozzá Kovács.

Csonta László, a Zöld Székelyföld Egyesület elnöke elmondta, a rétyi környezeti értékek megvédésére az egyedüli megoldásnak a beruházás törvényszéki megtámadását, civil szervezetek és helyi egyének perközösségét látja. Csibta értetlenségének adott hangot, hogy bár a Schweighofer esetében a különböző környezetvédelmi engedélyek kibocsátása még várat magára, a hatóság megyei elnöke máris a multinacionális cégre nézve kedvezően nyilatkozott. Az erdélyi sajtóban megjelent hírek szerint az osztrák cégóriás illegális építési tevékenységért mintegy 1000 eurós büntetésben részesült, Csonta ezt a vállalat erőforrásaihoz mérten elégtelennek minősítette.

(EMI-tábor sajtószolgálata)

Az előző nap eseményei itt olvashatók.