 |
A Heti Válasz utánanézett annak, mi is folyik a környéken. Anyagából kiderül, hogy mindez igaz.
Sokminden egyébről is beszámol az írás; például arról, hogy jó cigányaink munkakerülők: bár lenne munkahely dögivel a település konzervgyárában, azok import munkaerőt kénytelenek foglalkoztatni. Egész egyszerűen elképesztő... Talán mondanunk sem kell, hogy, finoman szólva, nem egyedi ez a probléma: a mokkák állandóan amiatt nyüszítenek, hogy nincs munkahely, azért kell szegíneknek lopni, rabolni; de persze mindez nem igaz. Lásd még EZT (kövessük visszafelé a hivatkozásokat) a hasonló esetek listájáért.
Álrokkantak faluja
Minden harmadik felnőtt cigány rokkantjáradékos Nyírmihálydiban - többük értelmi fogyatékosnak tettette magát egy több évtizede tartó csalássorozat során. Nem fogadják el, hogy ők hibáztak, és az orvosok ártatlanok lennének. A faluban akkora a feszültség, hogy lapunk munkatársára is rátámadtak.
Álrokkantak faluja
Minden harmadik felnőtt cigány rokkantjáradékos Nyírmihálydiban - többük értelmi fogyatékosnak tettette magát egy több évtizede tartó csalássorozat során. Nem fogadják el, hogy ők hibáztak, és az orvosok ártatlanok lennének. A faluban akkora a feszültség, hogy lapunk munkatársára is rátámadtak.
- Egy hétig ne borotválkozz, víz közelébe se menj, a bizottság előtt csináld össze magad, mindent mondj, csupán arra ne felelj, amit kérdeznek. Meglásd, csak annyit mondanak: állj meg az ajtónál, és már le is vagy százalékolva. Ez volt a recept - meséli Nyisztor Ferenc, Nyírmihálydi polgármestere, és közel húsz év kellett hozzá, hogy erre a hatóságok rájöjjenek.
Virág vagy dudva
- Várjanak meg ott, ahol vannak. Ne mondják meg senkinek, miért jöttek. A cigányok rossz néven vennék - mondja Nagy József, a cigány önkormányzat elnöke, akivel telefonon beszéltük meg a találkozót. Nem értjük az aggodalmát. A Debrecentől 30 kilométerre északkeletre fekvő Nyírmihálydi azt a képzetet kelti, hogy szinte pedantomán emberek laknak itt. A házak előtt vigyázzban állnak a margaréták, legényrózsák peckeskednek, az utcára kilógó meggyfák alatt nincs egyetlen lepottyant gyümölcs sem. Nyugat-Magyarország osztrákmajmoló falvaiban láttunk ilyen gonddal nyírt gyepet.
- Veszélyes megemlíteni a rokkantügyet? - kérdezünk vissza értetlenül.
- Veszélyes - mondja az elnök. Magunk is elbizonytalanodunk, ahogy egyszer csak elmaradnak a virágoskertek, kiégett fű, dudva borítja az udvarokat, és öten-hatan állják körül autónkat, azt tudakolva, mit keresünk itt. A 2100 lelkes faluból 900 roma, de az csak a látszat, hogy a bőrszín alapján szakad ketté a helyi társadalom. Ami a görögöknek a színház lehetett a római hódítók idején, a rómaiaknak pedig a latin nyelv a barbár hordákkal szemben, az itt a virágoskert. A tízszázaléknyi lumpenizálódó fehér először a kertjét adja fel, az európai színvonalon élni akaró roma pedig először virágot ültet.
Ez a végletek faluja: a szépen felújított XIII. századi műemlék templomtól a putrisorig, ahol 15 házban vagy kétszáz ember él összezsúfolódva; ők egész másra használják az udvart, tudniillik a házuk mellett végzik el a dolgukat. Nyírmihálydi három éve a pénzen vett szocialista szavazatokkal, két éve pedig azzal került be a hírekbe, hogy húsz roma gyermeket vittek kórházba fertőző májgyulladás miatt, a polgármester pedig kijelentette: nem ad segélyt azoknak a munkanélkülieknek, akik nem hajlandók legalább egy kerti klozetet kiásni maguknak.
Közép-Afrika - 30 kilométerre Debrecentől. Éppen ottjártunkkor telefonáltak a polgármesteri hivatalba, hogy az egyik gyermek fejében légylárvát találtak, vagyis kukacok mozogtak benne. Pedig a család két éve költözött szocpolos lakásba, van fürdőszobájuk - dühöng a polgármester. (Emlékszünk még ERRE: arra, hogy a sátoraljaújhelyi mokkák gyerekeinek a karján, a bőre alatt másztak a férgek… nesze neked legendás cigány “gyerekszeretet”! - a szerk.)
"Fogyatékosok"
Négy éve tűnt fel a gyámhivatalnak, hogy egy itteni lakos értelmi fogyatékossága miatt rokkantjáradékot kap, de közben maga gondoskodik több gyermekéről, elvégezte a nyolc általánost és jogosítványt is szerzett. Kiderült, hogy a 2100 lelkes faluból 138-an élnek rokkantjáradékból; a hasonló méretű településeken nyolc-tíz ilyen esetet találtak. A 450 felnőtt roma közül csaknem minden harmadik rokkantjáradékos.
- Tagadhatatlan, hogy voltak ilyen esetek - jegyzi meg Nagy József, a cigány önkormányzat vezetője, miután megérkezik. Fordulatot akkor vesz az ügy, amikor kiderül: őt is egy év tíz hónap börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen, amiért a bíróság szerint két gyermekének is segített a csalásban. Két fia is felfüggesztett börtönt kapott, emellett a családnak 6,1 millió forintot kellene visszafizetnie az államnak.
Futótűzként terjed a híre a faluban, mit akarunk itt, és egyre többen leszünk a nappaliban. Lakatos Zoltán azt panaszolja: a családjából hárman is ülnek a rokkantügyek miatt.
- Miért nem kapott egy orvos sem börtönbüntetést? Nagyon idegesít: nekünk van igazunk, de a cigányság le van alázva! Elég, ha ránéznek: te roma vagy, kapsz két évet! - szinte kiabál. Az elnök igyekszik nyugodtan beszélni.
- Behívták fiamat a bizottság elé, megkérdezték tőle, hogy érzi magát. Azt mondta: nem fáj semmi. Nem tettette magát bolondnak; mit mondjon, ha tényleg nem fájt semmije. Én sem hazudtam, amikor elmondtam: nem szeret kenyeret zsírozni; ha nem adnak neki, akkor nem eszik. Erre lerokkantosították. Most én tehetek erről? - mentegeti magát. A most 37 éves fiún nyoma sem látszik elmebetegségnek. A bíróság szerint hamis orvosi papírokat mutattak a bizottságnak.
- Rengeteg munkanélküli volt a kilencvenes években, az ő számukat akarták csökkenteni, most meg visszamenőleg azt állítják, csaltunk? Ha a cigány buta, analfabéta, akkor hogyan tudta megtéveszteni a bizottságot? Miféle orvosok, akik így bedőltek a színészkedésnek? Egyvalakit át lehet verni, de egy négytagú bizottságot? - kérdezi Lakatos. - Nem volt feltűnő, hogy ennyi bolond jött? Jó, az első nem. De a huszadik, a századik? - sorolja.
Másfél évtizedig tényleg nem tűnt fel senkinek. A csalóknak könnyű dolguk volt, mert a háziorvost nem értesítik, ha rokkant lesz valaki a körzetében.
- A hatökrös szekeret elhúznák, olyan emberekről van szó - meséli Perneczky János. Három éve praktizál a faluban, és maga is meghökkent, amikor az ellenőrzés során olyanokról kellett megtudnia, hogy gondozásra szorulnak, akiket addig még sosem látott. Az önkormányzat sem vette észre, mi történik, mivel a polgármesteri hivatallal sem közlik, ki járadékos a faluban. Eddig hét bírósági ítélet született, 17 esetben tettek feljelentést, és 22 személynél megszüntették a járadék folyósítását, de az ügynek nincs vége.
- A cigányok később érnek. (Kuruc.info: érdekes, pont az ellenkezőjét szokták fajvédőink állítani akkor, amikor azt kell megideologizálniuk, miért szülnek már 11-12 éves korban…) Fejlődött még a gyerek a rokkantosítás után, azért tudott jogosítványt szerezni. Miért nem hívták be 17 év alatt felülvizsgálatra? - mondja Lakatos. Az ítéletből azonban kiderült, hogy a felülvizsgálaton is valótlan nyilatkozatokat tettek. "Csusságolnak" - így nevezik ezt a faluban, amikor egy idegent igyekeznek megvezetni.
- Itt a gyerek a kenyérkereső - mondja a háziorvos is. Immár tanulmányok születnek arról, hogy miközben szinte minden roma munkanélküli, a faluban működő konzervüzem évek óta kölcsönmunkaerőt kénytelen idehozni. (Kuruc.info: no comment!)
Huszonéves nagyik
Egy harmincéves nő akár többszörös nagymama lehet, mert a lányok 12-14 éves korukban már szülnek. Az apa rokkantjáradékos (32 610 forint), az anya pedig több gyest is felvehet: egyet a legkisebb gyermeke után (bruttó 28 500), de a 18 éven aluli, anyává váló lányainak járót is ő veheti fel, valamint a gyermekei és az unokái családi pótlékát is neki folyósítják. Utóbbi akár 25 900 forint is lehet, ha tartósan beteggé nyilvánítják a gyermeket, és - papíron - szétköltöznek a szülők. Vagyis egy család akár kétszázezer forinthoz is hozzájuthat, de persze a pénzen sokan osztoznak.
Nyírmihálydiban tősgyökeres romák élnek, nem a városokból kivásároltak, kiköltöztetettek. A polgármester gyerekkorában egyetlen roma család volt Nyírmihálydiban, ma a 15-18 év közötti gyermekek 58 százaléka, a 3-18 évesek 76 százaléka cigány. Úgy élnek, ahogy tudnak, az áramot például "pecahoroggal" és rézdróttal szerzik a póznáról; van, amikor 46 áramlopást regisztrálnak, a szolgáltató mégis tehetetlen. A terménylopások többsége is büntetlen marad, ezért is keltett megütközést, hogy éppen a rokkantjáradék miatt kerültek börtönbe.
- Ha a fiam nem szólal meg a bizottság előtt, akkor le kell százalékolni? - veti fel Nagy József. - Nem hazudtam, amikor azt mondtam: András agresszív volt az iskolában, visszaütött a tanárnak. Józsi fiam pedig, ha ideges, leszaggatja a ruháját. Emiatt rokkanttá kell nyilvánítani? - sérelmezi immár a történteket a börtönbüntetés árnyékában, és vagy tízen bizonygatják, hogy nem, hiszen ők is megtépik a pólójukat.
- Ha maguk összekülönböznek otthon, nem vágnak földhöz egy tányért? Soha nem törte még össze dühében a tükröt? Vágta a csillárhoz a széket? Nem rúgta még be az ajtót? - kérdezi tőlünk a feleség, és mutatja az eltört tükröt, a bedeszkázott bejárati ajtót.
- Nyolc osztályom van, nem olvastam soha a törvényt. Láttam, hogy sorban lettek járadékosok olyanok, akiknél nem különb a fiam, és a bizottság azt mondta, ez is járadékos. Miért nem szóltak 17 év alatt, hogy tévedtünk? Ezért megyek most a börtönbe? - érvel az elnök.
Kiabálás támad, az utcán egy roma férfi vascsővel támad fotóriporterünkre, a cigány önkormányzat elnökének felesége menti meg a helyzetet. Hiába, a falunak ebbe a részébe fehér ember gyalog már nem merészkedik, kocsival is csak sötétedés előtt. A nyugdíjbiztosító sem tudta befejezni a helyszíni ellenőrzést, mert a revizorokat megfenyegették. Nagy a feszültség, a közmunkások az önkormányzat meggyesében telefonjukkal rögzítik egy fehér asszony fajgyűlölő kijelentéseit.
- Ennek az országnak húsz éve van. Nem több. Addig kell tenni valamit - mondja Nyisztor Ferenc polgármester.
- Negyven közmunkásom van, abból ma hatan jelentkeztek munkára. Fizetés és családipótlék-osztás után két-három napig nem jönnek. Ha levonom a bérükből, megfenyegetnek. Az állami támogatások mennek be a játékgépbe. Utána ellopják a termést, és ha valaki szólni mer, fajtalan szavakkal illetik. Segélyből élnek, de egyesek Marlborót szívnak, minden udvaron ott áll a kocsi. Ha azt mondom, nem adok lakásfenntartási segélyt annak, aki az autóját fenn tudja tartani, akkor én sértem meg a törvényt. Mások azzal kérkednek, hogy analfabéták, és hülyének tettetik magukat, miközben ingyenes az oktatási rendszer, és minden segítséget megadunk, hogy tanuljanak - sorolja. (Kuruc.info: mindenhol ez a helyzet: még az köz/népoktatási rendszerében világelső Finnországban is [konkrét adatok ITT]. Vajon kinek a hibája?) Oktatás és munka - szerinte csak ez segíthet mindenen, az áramlopástól a rokkantcsalásig.
De nem csak kesereg, cselekszik is. Közel kétszáz hektáros "gazda": ennyivel gazdálkodik az önkormányzat. 1998-ban választották meg először, egy évvel később már hektárszámra telepítették az erdőket.
- Itt nem fogják támasztani a kapanyelet. Az erdőt tisztítani, gyéríteni kell, mert az munkát ad, értéket termel, fedezetet ad a fejlesztési hitelhez. Négy éve leállíttattam a közintézményeinkben a gázfűtést. A közmunkás kivágja a fát, felteszi az önkormányzat traktorára, feldarabolja, és befűt vele. Nem dobatom ki az ételmaradékot sem, feleszik az önkormányzati disznók. Évi száz sertést vágatunk, szükség van rá, hiszen otthon gyakran éheznek a cigány gyerekek.
Biztos kezdet - így hívják az önkormányzati programot, 530 millió forint állami és uniós támogatásból bővítik hozzá az iskolát. Már most húsz kétéves gyermekük jár "előóvodába", hogy mire ovis lesz, behozza a putriból fakadó hátrányt, tudjon kezet mosni, kanállal enni és az illemhelyet használni.
- A nagyobbak reggel nyolcra jönnek az iskolába, megtízóraiztatom, megebédeltetem, meguzsonnáztatom őket, csak délután négykor mennek haza; nem fekszenek az apjuk mellett a dudvában, testvéreik nem tépik össze a könyveiket. Idehozzuk a szakmunkásképzést is, és nem környezetvédőket meg más OKJ-s hülyeséget fogunk képezni drága pénzen. Kőművesek, szobafestő-mázolók lesznek, mezőgazdasági ismereteket tanulnak. Akkor majd nem akarnak rokkantak lenni - mondja. Már negyedikesek a programba elsőként belépők, a polgármester pedig még egy ciklust szeretne kitölteni, hogy lássa, mire jutnak.
De addig a járadékosok sorozatban mennek felülvizsgálatra, és az ellenőrök már a folyosón figyelik, ahogy a beszédképtelenek várakozás közben csevegnek. Bajban vannak, és most már ők is tudják.
Keretes anyag: Mi a rokkantjáradék?
Rendszeres pénzellátás, amit előzetes munkaviszony nélkül is folyósítanak azoknak a 18 éven felülieknek, akik 25. életévük betöltése előtt munkaképtelenné váltak, és legalább 80 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg náluk. Összege: 32 610 Ft.
(Heti Válasz - Élő Anita)
Virág vagy dudva
- Várjanak meg ott, ahol vannak. Ne mondják meg senkinek, miért jöttek. A cigányok rossz néven vennék - mondja Nagy József, a cigány önkormányzat elnöke, akivel telefonon beszéltük meg a találkozót. Nem értjük az aggodalmát. A Debrecentől 30 kilométerre északkeletre fekvő Nyírmihálydi azt a képzetet kelti, hogy szinte pedantomán emberek laknak itt. A házak előtt vigyázzban állnak a margaréták, legényrózsák peckeskednek, az utcára kilógó meggyfák alatt nincs egyetlen lepottyant gyümölcs sem. Nyugat-Magyarország osztrákmajmoló falvaiban láttunk ilyen gonddal nyírt gyepet.
- Veszélyes megemlíteni a rokkantügyet? - kérdezünk vissza értetlenül.
- Veszélyes - mondja az elnök. Magunk is elbizonytalanodunk, ahogy egyszer csak elmaradnak a virágoskertek, kiégett fű, dudva borítja az udvarokat, és öten-hatan állják körül autónkat, azt tudakolva, mit keresünk itt. A 2100 lelkes faluból 900 roma, de az csak a látszat, hogy a bőrszín alapján szakad ketté a helyi társadalom. Ami a görögöknek a színház lehetett a római hódítók idején, a rómaiaknak pedig a latin nyelv a barbár hordákkal szemben, az itt a virágoskert. A tízszázaléknyi lumpenizálódó fehér először a kertjét adja fel, az európai színvonalon élni akaró roma pedig először virágot ültet.
 |
Ez a végletek faluja: a szépen felújított XIII. századi műemlék templomtól a putrisorig, ahol 15 házban vagy kétszáz ember él összezsúfolódva; ők egész másra használják az udvart, tudniillik a házuk mellett végzik el a dolgukat. Nyírmihálydi három éve a pénzen vett szocialista szavazatokkal, két éve pedig azzal került be a hírekbe, hogy húsz roma gyermeket vittek kórházba fertőző májgyulladás miatt, a polgármester pedig kijelentette: nem ad segélyt azoknak a munkanélkülieknek, akik nem hajlandók legalább egy kerti klozetet kiásni maguknak.
Közép-Afrika - 30 kilométerre Debrecentől. Éppen ottjártunkkor telefonáltak a polgármesteri hivatalba, hogy az egyik gyermek fejében légylárvát találtak, vagyis kukacok mozogtak benne. Pedig a család két éve költözött szocpolos lakásba, van fürdőszobájuk - dühöng a polgármester. (Emlékszünk még ERRE: arra, hogy a sátoraljaújhelyi mokkák gyerekeinek a karján, a bőre alatt másztak a férgek… nesze neked legendás cigány “gyerekszeretet”! - a szerk.)
"Fogyatékosok"
Négy éve tűnt fel a gyámhivatalnak, hogy egy itteni lakos értelmi fogyatékossága miatt rokkantjáradékot kap, de közben maga gondoskodik több gyermekéről, elvégezte a nyolc általánost és jogosítványt is szerzett. Kiderült, hogy a 2100 lelkes faluból 138-an élnek rokkantjáradékból; a hasonló méretű településeken nyolc-tíz ilyen esetet találtak. A 450 felnőtt roma közül csaknem minden harmadik rokkantjáradékos.
- Tagadhatatlan, hogy voltak ilyen esetek - jegyzi meg Nagy József, a cigány önkormányzat vezetője, miután megérkezik. Fordulatot akkor vesz az ügy, amikor kiderül: őt is egy év tíz hónap börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen, amiért a bíróság szerint két gyermekének is segített a csalásban. Két fia is felfüggesztett börtönt kapott, emellett a családnak 6,1 millió forintot kellene visszafizetnie az államnak.
Futótűzként terjed a híre a faluban, mit akarunk itt, és egyre többen leszünk a nappaliban. Lakatos Zoltán azt panaszolja: a családjából hárman is ülnek a rokkantügyek miatt.
- Miért nem kapott egy orvos sem börtönbüntetést? Nagyon idegesít: nekünk van igazunk, de a cigányság le van alázva! Elég, ha ránéznek: te roma vagy, kapsz két évet! - szinte kiabál. Az elnök igyekszik nyugodtan beszélni.
- Behívták fiamat a bizottság elé, megkérdezték tőle, hogy érzi magát. Azt mondta: nem fáj semmi. Nem tettette magát bolondnak; mit mondjon, ha tényleg nem fájt semmije. Én sem hazudtam, amikor elmondtam: nem szeret kenyeret zsírozni; ha nem adnak neki, akkor nem eszik. Erre lerokkantosították. Most én tehetek erről? - mentegeti magát. A most 37 éves fiún nyoma sem látszik elmebetegségnek. A bíróság szerint hamis orvosi papírokat mutattak a bizottságnak.
- Rengeteg munkanélküli volt a kilencvenes években, az ő számukat akarták csökkenteni, most meg visszamenőleg azt állítják, csaltunk? Ha a cigány buta, analfabéta, akkor hogyan tudta megtéveszteni a bizottságot? Miféle orvosok, akik így bedőltek a színészkedésnek? Egyvalakit át lehet verni, de egy négytagú bizottságot? - kérdezi Lakatos. - Nem volt feltűnő, hogy ennyi bolond jött? Jó, az első nem. De a huszadik, a századik? - sorolja.
Másfél évtizedig tényleg nem tűnt fel senkinek. A csalóknak könnyű dolguk volt, mert a háziorvost nem értesítik, ha rokkant lesz valaki a körzetében.
- A hatökrös szekeret elhúznák, olyan emberekről van szó - meséli Perneczky János. Három éve praktizál a faluban, és maga is meghökkent, amikor az ellenőrzés során olyanokról kellett megtudnia, hogy gondozásra szorulnak, akiket addig még sosem látott. Az önkormányzat sem vette észre, mi történik, mivel a polgármesteri hivatallal sem közlik, ki járadékos a faluban. Eddig hét bírósági ítélet született, 17 esetben tettek feljelentést, és 22 személynél megszüntették a járadék folyósítását, de az ügynek nincs vége.
- A cigányok később érnek. (Kuruc.info: érdekes, pont az ellenkezőjét szokták fajvédőink állítani akkor, amikor azt kell megideologizálniuk, miért szülnek már 11-12 éves korban…) Fejlődött még a gyerek a rokkantosítás után, azért tudott jogosítványt szerezni. Miért nem hívták be 17 év alatt felülvizsgálatra? - mondja Lakatos. Az ítéletből azonban kiderült, hogy a felülvizsgálaton is valótlan nyilatkozatokat tettek. "Csusságolnak" - így nevezik ezt a faluban, amikor egy idegent igyekeznek megvezetni.
- Itt a gyerek a kenyérkereső - mondja a háziorvos is. Immár tanulmányok születnek arról, hogy miközben szinte minden roma munkanélküli, a faluban működő konzervüzem évek óta kölcsönmunkaerőt kénytelen idehozni. (Kuruc.info: no comment!)
 |
Huszonéves nagyik
Egy harmincéves nő akár többszörös nagymama lehet, mert a lányok 12-14 éves korukban már szülnek. Az apa rokkantjáradékos (32 610 forint), az anya pedig több gyest is felvehet: egyet a legkisebb gyermeke után (bruttó 28 500), de a 18 éven aluli, anyává váló lányainak járót is ő veheti fel, valamint a gyermekei és az unokái családi pótlékát is neki folyósítják. Utóbbi akár 25 900 forint is lehet, ha tartósan beteggé nyilvánítják a gyermeket, és - papíron - szétköltöznek a szülők. Vagyis egy család akár kétszázezer forinthoz is hozzájuthat, de persze a pénzen sokan osztoznak.
Nyírmihálydiban tősgyökeres romák élnek, nem a városokból kivásároltak, kiköltöztetettek. A polgármester gyerekkorában egyetlen roma család volt Nyírmihálydiban, ma a 15-18 év közötti gyermekek 58 százaléka, a 3-18 évesek 76 százaléka cigány. Úgy élnek, ahogy tudnak, az áramot például "pecahoroggal" és rézdróttal szerzik a póznáról; van, amikor 46 áramlopást regisztrálnak, a szolgáltató mégis tehetetlen. A terménylopások többsége is büntetlen marad, ezért is keltett megütközést, hogy éppen a rokkantjáradék miatt kerültek börtönbe.
- Ha a fiam nem szólal meg a bizottság előtt, akkor le kell százalékolni? - veti fel Nagy József. - Nem hazudtam, amikor azt mondtam: András agresszív volt az iskolában, visszaütött a tanárnak. Józsi fiam pedig, ha ideges, leszaggatja a ruháját. Emiatt rokkanttá kell nyilvánítani? - sérelmezi immár a történteket a börtönbüntetés árnyékában, és vagy tízen bizonygatják, hogy nem, hiszen ők is megtépik a pólójukat.
- Ha maguk összekülönböznek otthon, nem vágnak földhöz egy tányért? Soha nem törte még össze dühében a tükröt? Vágta a csillárhoz a széket? Nem rúgta még be az ajtót? - kérdezi tőlünk a feleség, és mutatja az eltört tükröt, a bedeszkázott bejárati ajtót.
- Nyolc osztályom van, nem olvastam soha a törvényt. Láttam, hogy sorban lettek járadékosok olyanok, akiknél nem különb a fiam, és a bizottság azt mondta, ez is járadékos. Miért nem szóltak 17 év alatt, hogy tévedtünk? Ezért megyek most a börtönbe? - érvel az elnök.
Kiabálás támad, az utcán egy roma férfi vascsővel támad fotóriporterünkre, a cigány önkormányzat elnökének felesége menti meg a helyzetet. Hiába, a falunak ebbe a részébe fehér ember gyalog már nem merészkedik, kocsival is csak sötétedés előtt. A nyugdíjbiztosító sem tudta befejezni a helyszíni ellenőrzést, mert a revizorokat megfenyegették. Nagy a feszültség, a közmunkások az önkormányzat meggyesében telefonjukkal rögzítik egy fehér asszony fajgyűlölő kijelentéseit.
- Ennek az országnak húsz éve van. Nem több. Addig kell tenni valamit - mondja Nyisztor Ferenc polgármester.
- Negyven közmunkásom van, abból ma hatan jelentkeztek munkára. Fizetés és családipótlék-osztás után két-három napig nem jönnek. Ha levonom a bérükből, megfenyegetnek. Az állami támogatások mennek be a játékgépbe. Utána ellopják a termést, és ha valaki szólni mer, fajtalan szavakkal illetik. Segélyből élnek, de egyesek Marlborót szívnak, minden udvaron ott áll a kocsi. Ha azt mondom, nem adok lakásfenntartási segélyt annak, aki az autóját fenn tudja tartani, akkor én sértem meg a törvényt. Mások azzal kérkednek, hogy analfabéták, és hülyének tettetik magukat, miközben ingyenes az oktatási rendszer, és minden segítséget megadunk, hogy tanuljanak - sorolja. (Kuruc.info: mindenhol ez a helyzet: még az köz/népoktatási rendszerében világelső Finnországban is [konkrét adatok ITT]. Vajon kinek a hibája?) Oktatás és munka - szerinte csak ez segíthet mindenen, az áramlopástól a rokkantcsalásig.
De nem csak kesereg, cselekszik is. Közel kétszáz hektáros "gazda": ennyivel gazdálkodik az önkormányzat. 1998-ban választották meg először, egy évvel később már hektárszámra telepítették az erdőket.
- Itt nem fogják támasztani a kapanyelet. Az erdőt tisztítani, gyéríteni kell, mert az munkát ad, értéket termel, fedezetet ad a fejlesztési hitelhez. Négy éve leállíttattam a közintézményeinkben a gázfűtést. A közmunkás kivágja a fát, felteszi az önkormányzat traktorára, feldarabolja, és befűt vele. Nem dobatom ki az ételmaradékot sem, feleszik az önkormányzati disznók. Évi száz sertést vágatunk, szükség van rá, hiszen otthon gyakran éheznek a cigány gyerekek.
Biztos kezdet - így hívják az önkormányzati programot, 530 millió forint állami és uniós támogatásból bővítik hozzá az iskolát. Már most húsz kétéves gyermekük jár "előóvodába", hogy mire ovis lesz, behozza a putriból fakadó hátrányt, tudjon kezet mosni, kanállal enni és az illemhelyet használni.
- A nagyobbak reggel nyolcra jönnek az iskolába, megtízóraiztatom, megebédeltetem, meguzsonnáztatom őket, csak délután négykor mennek haza; nem fekszenek az apjuk mellett a dudvában, testvéreik nem tépik össze a könyveiket. Idehozzuk a szakmunkásképzést is, és nem környezetvédőket meg más OKJ-s hülyeséget fogunk képezni drága pénzen. Kőművesek, szobafestő-mázolók lesznek, mezőgazdasági ismereteket tanulnak. Akkor majd nem akarnak rokkantak lenni - mondja. Már negyedikesek a programba elsőként belépők, a polgármester pedig még egy ciklust szeretne kitölteni, hogy lássa, mire jutnak.
De addig a járadékosok sorozatban mennek felülvizsgálatra, és az ellenőrök már a folyosón figyelik, ahogy a beszédképtelenek várakozás közben csevegnek. Bajban vannak, és most már ők is tudják.
Keretes anyag: Mi a rokkantjáradék?
Rendszeres pénzellátás, amit előzetes munkaviszony nélkül is folyósítanak azoknak a 18 éven felülieknek, akik 25. életévük betöltése előtt munkaképtelenné váltak, és legalább 80 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg náluk. Összege: 32 610 Ft.
(Heti Válasz - Élő Anita)
