Néhány száz beköltöztetett réti néger tízezrek életét keseríti meg. A csalással lakáshoz juttatott, általában írástudatlan lények nem ismerik az együttélés szabályait, és néhány év alatt teljesen lepusztították a lakókörnyezetüket. Előfordul, hogy belevizelnek a postaládákba, ami messze meghaladja a jóérzésű emberek ingerküszöbét. A régi lakók menekülnének, de a lakásaik egyrészt elértéktelenedtek, másrészt eladhatatlanná váltak.

A csalássorozatban több száz gyanúsított van, a számítások szerint a "közvetítők" lakásonként 500-600 ezer forintot tettek zsebre egy fészekrakó-ügy után. A társasházak tartozása milliókra rúg az elmaradó közösköltség és a közüzemi díjak miatt. Vannak olyan - korábban tisztességesen fizető - lakók, akik az ingyenélést látva, egy forintot nem hajlandóak befizetni, amíg nem rendeződnek a dolgok - tudta meg a stáb a félve nyilatkozó lakóktól.

 Magától költözött ki egy fészekrakó

"Örömmel láttuk, hogy az egyik fészekrakós család kiköltözik a lakásából" - újságolta az Észak-Magyarországnak az egyik avasi lakó a Középszer 86. szám alól. Ez az a bérház, ahol a problémás cigók visszaköltözését megpróbálták megakadályozni az ott lakók. Tavasszal ugyanis kiköltöztek az úgynevezett fészekrakósok, de a tél, a hideg közeledtével visszatértek. Illetve néhányan csak próbáltak volna.

Az ott élő családok többsége ugyanis nem örült annak, hogy az együttélés szabályait betartani nem tudó véglények visszaköltöznének a lépcsőházukba. Ezen nem csodálkozott a stáb, miután ősszel az egyik - akkor még elhagyott - "otthonba" bekukucskálhattak az ajtórésen keresztül. Nem véletlen az otthonnál az idézőjel, hiszen bent mindenhol csótányt, felszedett padlószőnyeget, ürüléket, koszos búrotokat láttak, és tavasz óta ott rohadó ételmaradékot. A kiáramló bűzről nem beszélve.

Ezek után nem csoda, ha az egyik ott élő boldogan kereste fel a lapot azzal, hogy a napokban arra lett figyelmes, hogy az egyik problémás család kiköltözik lakásából. Először nem akart hinni a szemének, és attól is félt, hogy a helyükre más, ugyanilyen lakók érkeznek majd. "Szerencsére eddig nem történt ilyen" - tette hozzá.

Elmondta azt is, hogy meglátva a költözést, megkérdezte őket, hogy miért mennek el. A válaszuk az volt: nem várják meg, míg kiköltöztetik őket. De hogy miért tartanak ettől, arra nem tudtak válaszolni. Szerinte a tartozásuk miatt kellett elhagyniuk a lakást, ami ezáltal visszaszállt a bankra.

Arról is beszélt, hogy korábban már minden fórumon próbáltak segítséget kérni, legutóbb pedig az avasi gyermekjóléti szolgálathoz fordultak. Már csak azért is, mert rossz volt nézni, hogy ezek a cigány családok - több ilyen is van abban a lépcsőházban - milyen körülmények között tartják gyermekeiket.

A hölgy, aki ezeket az információkat megosztotta az újsággal, úgy véli, hogy a két avasi önkormányzati képviselő, Földesi Norbert és Varga Gergő is sokat segítettek nekik, hiszen többször jártak a helyszínen és fórumot is szerveztek a fészekrakó-ügy kapcsán. A képviselők most pedig vállalták, hogy az elhagyott lakást kifertőtleníttetik.

A kiköltözésről, illetve arról, hogy az önkormányzat mit tud tenni a fészekrakó-üggyel, a hivatal is nyilatkozott. Dobos Tímea, a városháza szóvivője elmondta: "A hivatal hatósági osztálya, az ÁNTSZ, a közterület- felügyelet és a rendőrség január végétől szinte hetente bekopogtat azokhoz a családokhoz, akik életvitelük miatt, már korábban is a hatóság látókörébe kerültek. Ezt egyfajta visszatartó erőnek szánják. A folyamatos ellenőrzésekre, szigorú helyszíni intézkedésekre, illetve a szabálysértési eljárások gyorsított lefolytatására helyezzük a hangsúlyt."

Azok ellen, akik bűncselekmény útján jutottak lakáshoz, a bíróságon büntetőeljárás van folyamatban. "A leggyorsabb eredmény a hátralékbehajtás intenzitásának növelésén keresztül várható, legfőként a bankoktól, a közüzemi szolgáltatóktól, illetve a társasházaktól. A Miskolc Holding cégeit a polgármester utasította, hogy gyorsítsák meg a behajtást."

"A bankok, a törlesztőrészletek elmaradása miatt, árverést kérnek az ingatlanokra. Ezek végrehajtására április 15-ig, a kilakoltatási moratórium miatt, nem kerül sor, ezt követően lehet számolni az eljárások megindulásával. A közüzemi szolgáltatók hasonlóan járhatnak el. A fészekrakók ügyével összefüggésben a Mihő Kft. kezdeményezhetné a legtöbb eljárást, hiszen milliós nagyságrendű kintlévőségei vannak."

A szóvivő arról is beszélt, hogy meg kell vizsgálni ezen személyek szociális segélyezési helyzetét. A mai segélyezési rendszer ugyanis nem teszi lehetővé, hogy az együttműködésre nem hajlandó emberek közpénzekből történő juttatásait, vagy annak egy részét a köztartozások kiegyenlítésére lehessen fordítani.

Földesi Norbert és Varga Gergő önkormányzati képviselők is sikernek értékelik az első kiköltözést. Szerintük ez annak is köszönhető, hogy ők folyamatosan foglalkoztak az üggyel, a lakók panaszaival és lakossági fórumokon próbáltak megoldást találni, így az érintett családok érezték, hogy büntetlenül nem folytathatják tovább azt az életformát, amit korábban megszoktak. Azt azonban sajnálják a képviselők, hogy az önkormányzat ebben az ügyben nem működik együtt velük, mert úgy jobb eredményeket lehetne elérni. Ez ugyanis csupán részeredmény. Jogszabály változtatásra lenne szükség ahhoz, hogy a probléma véglegesen megoldódjon.

(Házon kívül nyomán)