Nikosz Szidakisz, az európai kapcsolatokért felelős görög miniszter ezt megelőzően közölte, hogy Görögország több alkalommal is kért már segítséget az Európai Uniótól a "menekültek" és migránsok beáramlásának kezeléséhez, de az EU jóval kevesebb segítséget adott a kértnél. A kért támogatások technikai, technológiai és személyzeti jellegűek voltak.

Szidakisz példaként azt hozta fel, hogy az uniós határvédelmi ügynökségtől (Frontex) 750 embert kértek a "menekültek" és migránsok ügyeinek kezeléséhez, de eleinte csak 350, majd az utóbbi napokban további 100 embert kaptak. Emellett a kértnél kevesebb ujjlenyomat-rögzítő készüléket kaptak, valamint nincs elég emberük az Égei-tenger partjainak biztosításához - tette hozzá.

Az Európába érkező betolakodók nagy része Görögországban lép először a EU területére, ahonnan jelentősebb szűrés nélkül, a regisztrációt követően rövid időn belül folytatják az útjukat az EU többi tagországába. Az ENSZ adatai szerint idén eddig több mint 700 ezer migráns érkezett az Égei-tengeren keresztül Görögországba.

A helyi hatóságok nehezen tudnak megbirkózni a migránsáradat jelentette kihívásokkal. A Human Rights Watch (HRW) nevű emberi jogi szervezet szerint a török partoktól kevesebb mint 6 kilométerre fekvő Leszbosz szigetén "teljesen kaotikus" a regisztrációs eljárás működése. A csoport aggályosnak tartja a Görögországban tartózkodó kontinensfoglalók nehéz életkörülményeit és a megfelelő egészségügyi ellátás hiányát.

Athén csütörtökön az Európai Unió segítségét kérte a polgári védelmi mechanizmuson keresztül az országot érintő migrációs válsággal kapcsolatban. Az uniós polgári védelmi mechanizmus a katasztrófahelyzetek kezelését hivatott támogatni. Segítséget nem csak a részes államok, hanem a világ bármely országa kérhet rajta keresztül. A rendszert szeptemberben Magyarország és Szerbia is igénybe vette a migrációs válság kezeléséhez.

(MTI nyomán)