A NATO soha nem mond le a terrorizmus legyőzéséről, a terrorcselekmények elkövetői - akiket ki kell vonni a társadalomból - vesztesei ennek a harcnak - jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Brüsszelben a NATO-tagállamok csúcstalálkozóján csütörtökön.
Trump a NATO új központjának kertjében elhelyezett, az Egyesült Államokban 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadás áldozatai emlékművének avatásakor kijelentette, a katonai szövetség mindig is a biztonságot és a békét közvetítette világszerte.
A Manchesterben hétfőn elkövetett "gonosz és barbár" terrortámadásra utalva hangsúlyozta, hogy sem a NATO, sem az Egyesült Államok nem hagy fel soha a terrorizmus elleni küzdelemmel. A terrorizmust meg kell állítani, vagy az a horror, amelyet Manchester és több más város is megtapasztalt, örökre folytatódni fog - mondta az amerikai elnök.
Trump a terrorizmust az egész emberiséget fenyegető közös veszélynek nevezte, és arra kérte a katonai szövetség tagországainak vezetőit, hogy ezzel összefüggésben helyezzék figyelmük előterébe a bevándorlás kérdését. Több ezer ember tartózkodik a NATO tagországok határain belül, és több ezren lépik át ezeknek az országoknak a határait, és sok esetben "fogalmunk sincs, hogy hol vannak ezek az emberek" - mondta.
Az amerikai elnök beszédében kijelentette: minden NATO-tagországnak kivétel nélkül eleget kell tennie a védelmi kiadásokra vonatkozó kötelezettségeinek. Igazságtalannak nevezte, hogy javarészt az amerikai állampolgárok fizetik az észak-atlanti szövetség tagországainak a közös védelemhez való pénzügyi hozzájárulását.
Az amerikai elnök határozottan arra szólította fel a tagországokat, tegyenek meg mindent azért, hogy elérjék a vonatkozó megállapodásban foglaltakat: a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát fordítsák védelmi kiadásokra.
A 28 ország közül huszonhárom még mindig nem fizet eleget, amit más tagállamoknak kell kifizetniük a közös védelemért - hangoztatta.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára elmondta, az emlékmű - amely a New York-i World Trade Center ikertornyai egyike 107. emeletének megmaradt vasbeton darabja - az Egyesült Államokban 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadás áldozatainak állít emléket, továbbá közvetve a NATO alapító egyezménye központi elemének számító kollektív védelem elvét rögzítő 5. cikknek. A NATO történetében ugyanis ezen egyetlen alkalommal kérte egy tagország - az Egyesült Államok - a szövetség alapszerződésének a közös védelemről szóló 5. cikkének alkalmazását - mondta.
A kollektív védelem olyan egységes alapelv, amely a szövetség tagjai kapcsolatának alapját jelenti és arra kötelezi őket, hogy a szolidaritás szellemében megvédjék egymást - tette hozzá.
A főtitkár a NATO új székházának kertjében felavatott másik emlékmű, a berlini fal emlékművének avatásakor aláhúzta, mindkét emlékmű hangsúlyozza a NATO szerepét, egyik a hidegháborús idők végét idézi fel, a másik pedig a terrorizmus elleni küzdelem terén való elkötelezettségét.
Angela Merkel német kancellár az emlékmű felavatásakor elmondta, a fal leomlása a szabadság szimbóluma, az a hidegháború végét jelezte.
A kancellár hangsúlyozta, hogy a falak - mint fogalmazott - nem vezetnek eredményre. Nyitott társadalmak által lehet a NATO-t is összetartó közös értékeket megosztani - jelentette ki Merkel.
Elmondta, a Kelet és a Nyugat szembenállásának megszűnését követően új időszámítás kezdődött, amelyben újabb kihívások elé néz az észak-atlanti szövetség és valamennyi tagállama. Ezek a kihívások arra hívják fel a figyelmet, hogy a katonai szövetségnek nem szabad lazítani az egységet jelentő kötelékén és továbbra is szolidaritást kell mutatnia minden tagállama iránt.
"Németország nem fogja elfelejteni a NATO, illetve a tagországok segítségét ahhoz, hogy újraegyesíthettük országunkat, ezért Berlin továbbra is hozzájárul a szövetség szolidaritáson alapuló közös biztonságához" - mondta Merkel.
Jens Stoltenberg a NATO új központjának avatásán elmondta, az épület a katonai szövetség alapértékeit jeleníti meg, a szabadságot és a szolidaritást.
Az épületek összekapcsolódó ujjakat formáznak, amely az egységet és együttműködését szimbolizálják, kialakításuk a szövetség alkalmazkodóképességét tükrözi.
A NATO sajtószolgálatának tájékoztatása szerint a legmodernebb technológiák alkalmazásával készült, 1,1 milliárd euró költségvetésű, több mint 250 ezer négyzetméteres brüsszeli létesítmény a környezettudatosság jegyében épült.
A 72 ezer négyzetméteres üvegablak felületek beengedik a természetes fényt, csökkentik a belső világítás használatának szükségességét, valamint fűtőenergiát takarítanak meg. Az épület lejtős szárnyait úgy tervezték, hogy azok felületei összegyűjtik az esővizet, amely a tisztításhoz és a mosdók öblítéséhez használt víz 90 százalékát biztosítja.
A modern technika használata lehetővé teszi, hogy a NATO jelentősen csökkentse székházának környezeti hatásait - tették hozzá.
(MTI)