A döntésről a dél-koreai elnöki hivatal adott ki közleményt. A tájékoztató szerint Szöul egyben ideiglenesen visszavonja a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) benyújtott panaszt, amelyben kifogásolja a Dél-Korea elleni exportkorlátozásokat.

A Yonhap hírügynökség ezt megelőzően közölte szöuli kormányforrásokra hivatkozva, hogy a dél-koreai kormány már értesítette Tokiót arról, hogy visszavonja a megállapodás felmondásáról szóló döntését, amelyről augusztusban értesítette a japán kormányt. Szöul azért hozott ilyen döntést, mert a japán fél érdeklődést mutatott a vitát rendezni hivatott párbeszéd folytatása iránt.

Abe Sindzó japán miniszterelnök erre reagálva közölte, hogy Dél-Korea stratégiai döntést hozott. Hangsúlyozta az együttműködés fontosságát Japán és Dél-Korea, illetve az Egyesült Államok között.

Hírügynökségek szerint Szöul az Egyesült Államok nyomására döntött úgy, hogy mégis fenntartja az egyezményt. Washingtont aggasztotta az, hogy a két szövetségese közti hírszerzési együttműködés leállásával nem lesz képes megfelelő választ adni az Észak-Korea jelentette nukleáris veszélyre és Kína növekvő térségbeli befolyására. Szöuli politikai elemzők zöme arra számított, hogy a dél-koreai kormány nem másítja meg döntését, mert presztízsvesztés nélkül ezt nem tudná megtenni.

A szóban forgó megállapodás 2016-ban lépett hatályba, három évre szólt, de automatikusan minden évben meghosszabbodott, ha kilencven nappal lejárta előtt egyik fél sem értesítette a másikat az egyezmény felmondásáról. Az egyezmény pénteken helyi idő szerint éjfélkor járt volna le. Ha augusztus 24-ig egyik fél sem jelezte volna felmondási szándékát, akkor az együttműködés automatikusan meghosszabbodik, de Dél-Korea egy nappal korábban, augusztus 23-án jelezte, hogy felmondja az egyezményt.

Szöul döntését azzal indokolta, hogy Japán szigorította három fajta alapanyag kivitelét, amelyekből Dél-Korea mikrochipeket és képernyőket gyárt, illetve eltávolította Dél-Koreát azon országok sorából, amelyek kereskedelmi szempontból kedvezményes eljárásban részesülnek. Szöul azt vetette a japán vezetés szemére, hogy az exportszabályok szigorítását fegyverként használja fel a Koreai-félsziget korábbi, 1910 és 1945 közötti japán megszállásából eredő, még rendezetlen vitákban.

Az előzményekhez tartozik, hogy a dél-koreai legfelsőbb bíróság tavaly októberben döntött úgy, hogy több japán vállalatnak kárpótlást kell fizetnie olyan egykori koreai munkásoknak, akiket a második világháború idején, a Japán által megszállt Koreában kényszermunkára fogtak. Tokió élesen bírálta a döntést, és arra hivatkozott, hogy az ügyet már lezárták a két ország között 1965-ben létrejött megállapodásban. A vita azóta a kereskedelmet is negatívan érinti, miután a felek kölcsönösen megszigorították az egymás felé irányuló export szabályozását.

A tokiói szigorítások felkorbácsolták a Japán-ellenes érzelmeket Dél-Koreában: többen lemondták Japánba tervezett nyaralásukat, és sokan bojkottálják a japán söröket, ruhaneműket és más termékeket.

(MTI)