Az izraeli hadsereg emberi erőforrások igazgatóságának képviselői jelentették be, hogy a hivatásos állomány sok tagja, köztük számos magas rangú tiszt szolgálati ideje lejárta előtti leszerelését kérte.

A kneszet kül- és védelmi bizottsága előtt ismertetett adatok szerint szerint mintegy hatszáz hivatásos katona kérvényezte leszerelését. A hadsereg képviselői szerint "akadtak köztük olyanok is, akiknek a háború alatt elhalasztottuk a leszerelését, mert nélkülözhetetlenek voltak, és egyszerűen nem volt helyettesük."

A kneszetben a hivatásos katonák társadalmi és szakmai megbecsülésének romlásáról, bérük elértéktelenedéséről, valamint a pénzügyminisztériumnak a juttatásaik csökkentését célzó követeléséről is tárgyaltak.

A szakemberek ismertették, hogy a 30 és 50 év közötti tiszteknek mindössze kétharmada jelezte, hogy szeretné folytatni szolgálatát, szemben az évtized eleji 85 százalékkal.

"Mély válság van a hadseregben. Nincs idő koalíciós-ellenzéki játékokra. A katonaság mindenki létének a feltétele" - fogalmazott Elazar Stern, a bizottság elnöke. A bizottság előtt megjelent katonák bírálták azt a törvényjavaslatot, amely az ultrortodoxok hadkötelezettség alóli felmentését szolgálja. "A hadseregnek még 12 ezer katonára van szüksége"- közölte Dado Bar-Kalifa vezérőrnagy, a hadsereg emberi erőforrás igazgatóságának vezetője.

Szerdán az izraeli legfelsőbb bíróság egyhangúlag kimondta, hogy az államnak haladéktalanul büntetőjogi lépéseket kell tennie az ultraortodox katonaszökevények ellen, s 45 napon belül gazdasági és jogi szankciókat is ki kell dolgoznia.

Az ítélet szerint az állam elhárítja magától azon kötelességét, hogy végrehajtsa az ultraortodoxok behívását, és ezzel kiüresíti a katonai szolgálatról szóló törvényt.

"Elfogadhatatlan a jelenlegi állapot - a tömeges, tudatos és tartós törvénysértés, amely súlyosan sérti a jogegyenlőséget" - írták az ítéletben. A bírák hangsúlyozták, hogy az ultraortodoxok behívásának elmaradása a háború árnyékában még kiáltóbb az áldozatok, a tömeges tartalékos-behívások és a társadalom terhei mellett.

"Kegyetlen, borzalmas háború tört ki. Sokan meghaltak, ezrek sebesültek meg testileg és lelkileg. Családok hullottak szét, tartalékosok veszítették el a megélhetésüket, katonák és civilek viselik magukon ennek a korszaknak a sebeit életük végéig. Mindannyian nagy megrázkódtatáson mentünk keresztül, egyénként és közösségként" - írták.

"Ennek ellenére a behívásért felelősek nem teszik a dolgukat. Sok ultraortodox állampolgár pedig nem hajlandó megfelelni a jogi és erkölcsi kötelességnek, hogy testvéreinek segítségére siessen a bajban, és Izrael kormánya sem tesz meg mindent annak érdekében, hogy besorozzák őket" - ítélkezett a legfelsőbb bíróság.

(MTI)