Az összesen csaknem 700 milliós lélekszámú és 3800 milliárd dolláros gazdasággal rendelkező ASEAN-országok vezetői, akik idén a Fülöp-szigeteki Cebu szigetén tartják csúcstalálkozójukat, megoldásokat keresnek az Irán elleni amerikai-izraeli hadjárat, konkrétan a Hormuzi-szoros de facto zárlata miatti energetikai válságra. A szervezet egyúttal sürgette a tengeri útvonal újbóli megnyitását.

Az ASEAN szorgalmazza egy, a kőolajellátás biztonságát garantáló keretszerződés gyors ratifikálását, valamint az energetikai stabilitást biztosító üzemanyag-elosztási program kidolgozását a térség országa között.

"Támogatjuk egy mindenfajta üzemanyagot magában foglaló tartalék létrehozásának a kidolgozását és megvalósítását" - mondta a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón Marcos.

A békeidőben a Hormuzi-szoroson áthaladó szénhidrogén-szállítmányok mintegy 80 százaléka irányul Ázsiába, ahol máris az egekbe szöktek az üzemanyag- és élelmiszerárak.

A tagországok megállapodtak egy külön elektromos hálózat létrehozásában az ASEAN-on belül, amellyel a cél a nemzeti hálózatok összekötése az energiaellátás kölcsönös biztosítása érdekében.

Az ASEAN tagállamai azért gondolkodnak hosszú távú megoldásokban, mivel a helyzet megoldása korántsem ígérkezik gyorsnak. Még a szoros megnyitása után is "időre, legkevesebb hónapokra lesz szükség, mire a megrongálódott infrastruktúrákat kijavítják, megtörténik a tengeri út aknamentesítése, és újraindul az áruforgalom" - mutatott rá a tanácskozáson Lawrence Wong szingapúri miniszterelnök.

A regionális kérdések között szó volt Mianmar jogállásáról is, amely ismét megosztotta a tagállamokat. Az egykori Burma képviselőit hivatalosan kizárták a tanácskozásról a hadsereg 2021. évi államcsínye miatt, amelyet követően az ország polgárháborúba süllyedt.

"Számos tag fejezte ki frusztrációját, amiért nem halad a kapcsolatok rendezése Mianmarral" - mondta Marcos elnök.

Egy thaiföldi diplomata szerint több ASEAN-tagország fogadta kedvezően országának Mianmarhoz való közeledési javaslatát, Malajzia külügyminisztere, Mohamad Haszan azonban újságírók előtt a nem szűnő mianmari elnyomással magyarázta országa hajlíthatatlanságát a kérdésben.

Marcos közölte: országa javasolta egy közös tengerészeti központ létrehozását és befogadását, amely a Kína, illetve az ASEAN-tagállamok által vitatott hovatartozású Dél-kínai-tenger térségével kapcsolatos kérdéseket koordinálná. Mint mondta, a központ nem az egyes országokat korlátozná, hanem a hajózás szabadságát garantálná. A Fülöp-szigetek továbbra is javasolja magatartási kódex elfogadását a térségre vonatkozóan, amelynek a véglegesítésére a reményei szerint az év végén kerülhet sor.

(MTI)