A kivitel értéke rekordmagas, 359,44 milliárd dollárra emelkedett, míg a behozatal 274,62 milliárd dollárt tett ki. A kereskedelmi mérlegtöbblet 84,82 milliárd dollár volt, ami elmarad az egy évvel korábbi 95,85 milliárd dollártól, de meghaladja az elemzői várakozásokat.

A piac korábban 6,5-7,9 százalékos export- és 15,2-20,4 százalékos importnövekedést valószínűsített. Márciusban az export még csak 2,5 százalékkal nőtt, ami 2025 októbere óta a leglassabb ütem volt.

Jüanban számolva Kína teljes külkereskedelmi forgalma áprilisban 14,2 százalékkal, 4,38 ezer milliárd jüanra emelkedett. Az export 9,8 százalékkal, az import 20,6 százalékkal nőtt.

Elemzők szerint az export gyorsulását részben az magyarázza, hogy a vállalatok az iráni háború miatt várható ellátási zavaroktól és emelkedő alapanyagköltségektől tartva előrehozták beszerzéseiket, és készletfelhalmozásba kezdtek.

Az Egyesült Államokba irányuló kínai export áprilisban 11,3 százalékkal nőtt, miután márciusban még 26,5 százalékos visszaesést mértek. Az amerikai import 9 százalékkal emelkedett. A kétoldalú kereskedelmi többlet az Egyesült Államokkal szemben 23,07 milliárd dollár volt.

Németország irányába a kínai export 7,6 százalékkal bővült, míg a német import 1 százalékkal nőtt.

Az év első négy hónapjában a kínai külkereskedelmi forgalom 14,9 százalékkal bővült és elérte a 16,23 billió jüant. Dollárban számolva az export 14,5 százalékkal, 1,34 billió dollárra, az import pedig 23,6 százalékkal, 989,2 milliárd dollárra emelkedett.

A behozatal növekedését elsősorban az ASEAN-országokból, az Európai Unióból, Japánból, Hongkongból és Dél-Koreából származó import húzta. Az Egyesült Államokból érkező import ugyanakkor 10,9 százalékkal csökkent.

Jelentősen nőtt többek között az adatfeldolgozó berendezések, a félvezetők és integrált áramkörök importja, valamint a rézérc, a ritkaföldfémek és a finomított kőolaj behozatala is.

Enyhén emelkedett 2026 első negyedévében az aranyfelvásárlás Kínában, elsősorban az aranyrudak és -érmék iránti erős keresletnek köszönhetően - derült ki a Kínai Aranyszövetség (China Gold Association) szombaton közzétett adataiból.

Az adatok szerint az országban az aranyfelvásárlás az év első három hónapjában összesen 303,29 tonnát tett ki, ami 4,41 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Az aranyrudak és érmék felvásárlása 46,4 százalékkal, 202,06 tonnára emelkedett, míg az aranyékszerek felvásárlása 37,1 százalékkal, 84,62 tonnára csökkent.

Az első negyedévben a tőzsdén jegyzett arany-befektetési alapokba (Exchange Traded Fund, ETF) is jelentős tőkeáramlás volt tapasztalható: az adatok szerint az időszak alatt 50,44 tonnával nőtt a befektetők aranyállománya, ami 114,88 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest, és március végére az ETF-ek teljes aranyállománya 298,29 tonnára emelkedett.

(MTI)