"Ez alapvetően azt jelenti, hogy most már képesek vagyunk egy újfajta kibertámadást végrehajtani, amire eddig még nem volt példa" – mondta a demonstrációról Ben Nassi, a kutatás mögött álló Cornell Tech egyik kutatója. Nassi és munkatársai a férget Morris II-nek nevezték el, amivel az első, az interneten terjedő számítógépes féregprogram, a Morris vírus előtt tisztelegtek.

Utóbbi a maga idejében, 1988-ban óriási káoszt okozott a világméretű hálózaton, amire ugyanakkor akkoriban még csak pár tízezer gép és néhány ezer - elsősorban felsőoktatási - intézmény kapcsolódott. Az ugyanakkor szinte elképzelhetetlen, hogy az újfajta, mesterséges intelligenciát hasznosító féregprogram milyen pusztítást tudna okozna a világban, ha valóban ráeresztenék az internetre – figyelmeztetett a lap.

A vírus létrehozásához a kutatóknak nem kellett egy teljesen új mesterséges intelligenciát felépíteni, a bármely halandó számára hozzáférhető Google Gemini-t és ChatGPT-t használták fel erre a célra. Elméletileg a rendszerekben vannak olyan védelmi mechanizmusok, melyek a hasonló kísérleteket igyekeznek megakadályozni, az amerikai kutatók mégis kijátszották ezeket egy bővítmény segítségével, ami beépülve a chatbotokba saját maga replikálására és szétküldésére utasította azt - ami további hasonló replikációkat indított el, ezáltal exponenciális üteművé növelve a féregprogram terjedését.

A féregprogram arra is képes, hogy a megfertőzött rendszerekből érzékeny, privát adatokat csaljon ki (e-mail-címek, telefonszámok, banki adatok, nevek), ez pedig még vonzóbbá teheti a programot az anyagi nyerészkedésre törekvő kiberbűnözők számára.

A kutatók az eredményeket az OpenAI-nak és a Google-nek is megmutatták. Előbbi elismerte a gyengeséget rendszereiben, ami erre lehetőséget adhat, a Google viszont beszédes módon nem kommentálta a történteket.