A kutatóintézet becslése szerint az anyagi- és infrastrukturális kár mintegy 6,8 milliárd dollárra, a gazdasági veszteségekből eredő kár pedig 7,2 milliárd dollárra tehető; míg a teljes, közvetlenül, illetve közvetve elszenvedett veszteségek értéke meghaladja a közel-keleti ország éves bruttó hazai termékének 65 százalékát.

Libanon az országban 2019-ben bekövetkezett pénzügyi összeomlás óta komoly gazdasági nehézségekkel küzd, amelyeket csak tovább súlyosbítanak az Irán-barát síita szervezet, a Hezbollah, valamint Izrael között rendszeresen kiújuló fegyveres összecsapások gazdasági- és politikai következményei.

Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) és a libanoni kormányhoz köthető Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS-L) júniusban megjelent közös tanulmánya szerint a Hezbollah és Izrael között márciusban kirobbant harcok április végéig több mint egymilliárd dollárnyi kárt okoztak Libanonnak, ami a harcokban összeomlott vagy megrongálódott 11 ezer épület kárértékét is magába foglalja.

Mivel a kormány a válság évei alatt többnyire képtelennek bizonyul az újjáépítéshez szükséges anyagi források előteremtésére, így továbbra is nagymértékben függ a régóta halogatott pénzügyi, közigazgatási és intézményi reformok előkészítéséhez kapcsolódó nemzetközi támogatásoktól és kölcsönöktől.

Jászin Dzsaber libanoni pénzügyminiszter közlése szerint a kormány mintegy 200 millió dollár értékű saját forrást tud biztosítani a háborús károkból fakadó sürgős teendők fedezésére. A jelentés szerint ez az ország tényleges szükségleteinek csak egy kis részét teszi ki, és elsősorban a nagyobb nemzetközi finanszírozás bevonzására szolgál.

A kutatóintézet összegzése szerint Libanon újjáépítése nemcsak a pénzügyi források biztosítása szempontjából, hanem abból a szempontból is kihívást jelent, hogy az állam hogyan tudja hatékonyan felhasználni a rendelkezésére álló forrásokat úgy, hogy ne csak a rövid távú anyagi kiadások fedezésére, hanem a fenntartható gazdasági fellendüléshez szükséges lépések megtételére is képes lehessen.

(MTI)