Jelen írás az első folytatásának, helyesebben fogalmazva inkább ahhoz lazán kapcsolódó második részének is tekinthető, ugyanis a Progresszív Szlovákiát, a hozzájuk folyamatosan közeledő Magyar Szövetséget, ezen szervezetek politikáját tekintjük meg – legfőképpen a Benes-dekrétumok tükrében, miközben kitérünk egy január 8-án folytatott televíziós vitára, ahol a TA3 hírcsatornán csapott össze a jobboldali, patrióta Republika, és az egyre liberálisabb Magyar Szövetség.

„A Magyar Szövetség egyre közelebb sodródik a progresszív ellenzékhez. A politikai alibit ehhez a Benes-dekrétumok kérdése szolgáltatta. Tény, hogy a kormánypártok durván túlreagálták a PS novemberi provokációját, ám az is tény, hogy a Magyar Szövetség gyakorlatilag semmit nem tett az eszkaláció elkerülése érdekében” – olvashatjuk a tűpontos meglátást Körkép.sk január 27-én napvilágot látott cikkében.

A fenti állítás is bizonyítja, hogy a Magyar Szövetség – mint politikai konglomerátum – valóban a szlovák politika balliberális szárnyán keres magának szövetségest egy olyan alakulat képében, amely élen jár az LMBTQ-jogok terjesztésében, és az LMBTQ-emberek képviseletében.

Ez a gondolat Gubík Lászlónak, a Magyar Szövetség elnökének száját hagyta el több ízben is, természetesen annak tudatában, hogy a Progresszív Szlovákia (PS) egy előre megkomponált kotta alapján óhajtja bezsebelni a magyar szavazatokat a következő szlovák parlamenti választáson.

A Szövetség a jelenlegi kormánypártok felé természetesen nem tud nyitni – esélytelen is volna, azonban azt leszámítva, hogy destruktív módon felkavarta az állóvizet, a PS-nek sincs határozott elképzelése a dekrétumokkal kapcsolatban – nyilván nem is ez volt a cél. A börtönbüntetést kilátásba helyező új törvényt ugyan nem támogatják (a földelkobzásokat is ostorozzák, amelyek egyébként több egymástól független forrás szerint is inkább szlovákokat, semmint magyarokat sújtanak), de ettől még ugyanúgy tőrőlmetszett liberálisok maradnak, ráadásul egy ilyen mesterségesen felmelegített ügy oltárán könnyen feledésbe merülhet, hogy valójában milyen világnézeti sarokpontokon nyugszik a PS.

A progresszív húrokat pengető Magyar Szövetség pedig elég keményen elhasalt a fentebb említett vitaműsorban is. Gubík lemaradt, ugyanis a Körkép.sk információi szerint jó dolgában éppen Dominikán nyaralt, így Őry Péter alelnök, illetve Mózes Szabolcs állt mikrofon elé, míg a Republikát Milan Uhrík, a párt elnöke, illetve Miroslav Suja alelnök képviselte.

A vitaműsor keretein belül természetesen kiemelt téma volt a Benes-dekrétumok kérdése, ahol mindkét fél egyetértett abban, hogy a dekrétumokra hivatkozó földelkobzások természetesen megengedhetetlenek. Azonban a további érveket a szürreális helyzet ellen egyáltalán nem a Magyar Szövetség, hanem a Republika szolgáltatta.

Uhrík kijelentette, hogy a Republika nem szavazta volna meg azt a jogszabályt, amely a Progresszív Szlovákia provokációja után Ficóék előkészítettek, megszavaztattak, majd pedig Pellegrini aláírt. (Az új párt jelenleg még nem tagja a szlovák parlamentnek, ezért a feltételes mód.)

„Egyszerűen rossz érzésem van attól, amikor politikusok büntetőeljárással és börtönfenyegetéssel akarják megmondani, mi volt a történelem, mit mondhat az ember, mit nem mondhat, és mit gondolhat vagy nem gondolhat” – fogalmazott a pártelnök.

Ez a meglátás természetesen Magyarországon is vonatkozik Orbán Viktorra, amiért a Fidesz Izrael legnagyobb csatlósaként bünteti, ha a holokausztról akarna szabadon értekezni az ember. A párhuzam pedig azért is találó, mert Orbán és Fico jó barátok, úgy látszik, itt is egy rugóra jár az agyuk.

A vitán közönség is részt vett, amely vagy egyik, vagy másik párthoz húzott (illetve SMS-ben is lehetett szavazni, hogy a nézők szerint ki nyerte a vitát, ezt 68-32 arányban nyerte a Republika). Sokat elmond, hogy a Magyar Szövetség közönsége nagyrészt liberálisokból állt, mint ahogy a szervezet egyértelműen a Progresszív Szlovákia felé húz, akár potenciális koalíciós partner szinten is, míg a nemzeti, konzervatív értékeket a Republika képviselte.

Ez a két példa is remekül szemlélteti, hogy a Magyar Szövetség milyen kereteken belül képzeli el a jövőjét. A Progresszív Szlovákia által kirobbantott dekrétumügy farvizén egyrészt lehetőség nyílt a szlovákiai liberálisoknak arra, hogy magyar szavazatokat zsebeljenek be, másrészt szomorú, hogy mindehhez a magyarokat elvileg képviselni akaró párt nyíltan asszisztál.

Persze mindez a régi oszd meg és uralkodj recept szerint szerveződik újra és újra. A mesterségesen felszított békétlenség, a Kárpát-medence népeinek egymás ellen való uszítása nem szolgál mást, mint a nemzetek Európáját gúzsba kötő hatalom (jelen esetben az EU) érvényesülését, miközben a progresszíveknek soha nem a magyarok vagy a szlovákok lesznek fontosak, hanem olyan globalista lobbik, mint például az LMBTQ-kérdés, vagy a cigánybűnözés eltussolása.

„Én értem, hogy ez nekik megfelel, mert a progresszívek sem nem szlovákbarátok, sem nem magyarbarátok – ők Brüsszel-barátok. Ezért próbálnak bennünket egymás ellen fordítani” – jelentette ki az ominózus vitában Milan Uhrík.

Ehhez a mesterséges megosztáshoz pedig asszisztált Robert Fico kormánya, illetőleg Peter Pellegrini elnök is, amikor kérdés nélkül belesétáltak a Progresszív Szlovákia által állított csapdába.

Milyen érdekes! Hirtelen Magyarországon is fontossá vált a liberális sajtónak, és liberális véleményvezéreknek, hogy mi a helyzet a szlovákiai magyarsággal, és a Benes-dekrétumokkal. Még tüntettek is értük. Óramű pontossággal, pontosan akkor, amikor a Progresszív Szlovákiát és érdekelni kezdte ugyanez. És még merészelik azt állítani, hogy nem létezik nemzetközi hálózat…

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info