2019. szeptember 21., szombat, Máté, Mirella, Ildikó napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
11:03 Megtalálhatták a gyógymódot a szívritmuszavarra10:54 Lakatos Raul nem öregszik - és lassan öregezik10:37 Sokan utaznak mostanában Csernobilba10:09 Eke Uzoma a legújabb magyar09:41 Az Egyesült Államok katonákat küld Szaúd-Arábiába09:13 Ezt a két szőke kólát bankkártyalopás miatt keresik a győri nyomozók08:54 Tele vannak a magyarországi gáztárolók08:41 Újabb amerikai légi csapás Líbiában08:22 Ma rendezik meg a Színházak Éjszakáját08:06 Harmincnyolc bevagonírozottat szabadított fel a rendőrség Kelebiánál07:51 György Konrád a Berlini Művészeti Akadémiának adta irodalmi hagyatékát07:33 Súlyos probléma: újra felmérik a magyarok táplálkozási szokásait06:56 Krónikus fülgyulladás okozhatta a Neander-völgyi ember kihalását21:57 A Hezbollah vezetője figyelmeztette Szaúd-Arábiát 21:29 A kanadai "mintatársadalom"
24 óra legolvasottabbjai

Tanulmányok, Zsidóbűnözés ::

A Jemen hoax, avagy hogyan vezeti félre a világ közvéleményét Izrael és Amerika?

Reklám


A szóban forgó nigger
Egyre több információ lát napvilágot az internetnek köszönhetően arról, hogy a CIA tudta, hogy a nigériai származású Umar Farouk Abdulmutallab összefüggésbe hozható az al-Kaida jemeni szárnyával, sőt, Abdulmutallab édesapja még a merényletkísérlet előtt értesítette mind a nigériai, mind pedig az amerikai titkosszolgálatot erről. Ennek ellenére a fiatal nigériai még 2008-ban kiadott amerikai vízumát nem vonták vissza, és útlevél nélkül szállhatott fel Amszterdamban a Detroitba tartó gépre. Ezen egybeesések a „terrorizmus elleni harc” korszakában szinte a lehetetlen határát súrolják, és súlyos kételyeket kell, hogy ébresszenek bennünk a fősodratú média által tálalt eredeti verzióval szemben.
Rendkívül fontos megemlíteni, hogy az al-Kaida jemeni szárnyát jelenleg két Guantánamót megjárt férfi vezeti (lásd itt), név szerint Muhamad Attik al-Harbi (333-as számú rab) és Said Ali Shari (372-es számú rab). E két „nehézsúlyú” terrorista-gyanúsítottat bírósági tárgyalás és bizonyítási eljárás nélkül küldte vissza a Bush-kormányzat 2007. november 9-én Szaúd-Arábiába, ahonnan szintén meglepően gyorsan szabadultak és Jemenbe távoztak. A két férfit egy 2009. januári videón már az al-Kaida jemeni szárnyának vezetőjével, Abu Basir Naser al-Wahishi-vel láthatjuk viszont. Tehát lényegében az amerikai kormányzat a jemeni al-Kaida ölébe pottyantotta a két vezető figurát, és most gőzerővel harcol ellenük cirkáló rakétákat és harci repülőket bevetve az arab világot eláruló szaúdiakkal vállvetve.
A jelenlegi jemeni helyzetről kiváló információkat kapunk Perge Ottó korábbi írásából (lásd itt), ehhez szolgálunk még néhány hasznos kiegészítéssel.
2009. szeptember 17-én autóba rejtett pokolgépek robbantak a jemeni fővárosban, Szanaa-ban lévő amerikai nagykövetség előtt, majd fegyveresek rakétatámadást intéztek az épület ellen. A támadásban 18-an vesztették életüket. Tavaly ez egyébként már a második támadás volt a követség ellen, ami ennek megfelelően rendkívüli módon meg van erősítve. A jemeni miniszterelnök, Ali Abdullah Saleh a támadást követően nem sokkal bejelentette, hogy elfogtak egy feltételezett „iszlamista” csoportot, mely kapcsolatban áll az izraeli titkosszolgálatokkal, tehát lényegében izraeli ügynökökként működnek (lásd itt). Saleh hozzátette még, hogy a bírósági eljárásokkal párhuzamosan fednek majd fel bővebb információkat a csoport izraeli kötődését illetően. A jelenlegi jemeni kormány egyébként az USA csatlósának tekinthető, és már 2008 óta jelen van a CIA az országban , továbbá Pakisztán után Jemen kapja a legtöbb pénzügyi támogatást az USA-tól a „terrorizmus elleni harcra”.
A helyzet kísértetiesen hasonlít az afganisztáni inváziót megelőző állapotokra, és ne csodálkozzunk, ha hamarosan bejelenti az Obama-kormányzat Jemen megszállását is. Jemen helyzete azért ilyen labilis, mert egyike azon kevés közel-keleti országoknak, melyek csak igen kevés és kiapadóban lévő olajtartalékkal rendelkeznek. Ráadásul elnyomó politikát folytat az ország síita kisebbsége ellen, mely már hónapok óta harcol a központi kormányzat ellen. A síita többségű Irán az egyetlen állam, mely nem hagyja magára a lázadókat, és Izrael kiválóan érzékelte megint a lehetőséget, hogy a jemeni konfliktust kihasználva a színfalak mögött újra egymásnak ugraszthatja az iszlám világ két meghatározó államát: Iránt és Szaúd-Arábiát.
A szaúdiak ugyanis az USA-csatlós jemeni központi kormányzatot támogatják, és kíméletlen hadjáratot folytatnak a síiták ellen. Ehhez lényegében nem kell más, csak némi katonai és pénzügyi támogatás Izrael részéről a konfliktusban részt vevő felek számára, s már érvényesül is az „oszd meg és uralkodj” elve. A szaúdiak és Irán torzsalkodásával pedig a perzsa-arab összefogás esélye kerül egyre messzebb a valóságtól, ami így nem tudja megállítani Izrael palesztinokkal szembeni apartheid és megszálló politikáját.
Tehát Izraelnek rendkívül fontos, hogy fenntartsa a konfliktust Jemenben. Hasonlóan destruktív politikát folytat Izrael Pakisztánnal szemben is, ahol indiai (India az egyik legfontosabb haditechnikai vásárlója Izraelnek - a szerző) és izraeli titkosszolgálati erők állnak a lassan Pakisztán destabilizálódásához vezető robbantásos merényletek mögött. Izrael mindent elkövet, hogy megsemmisítse az egyetlen iszlám atomhatalmat, ezért épített ki szerteágazó katonai és titkosszolgálati együttműködést Pakisztán fő ellenségével, Indiával.
Visszakanyarodva Abdulmutallabhoz, először is édesapja, Alhaji Umaru Mutallab eddigi karrierjéről kell néhány szót említenünk. Umaru Mutallab volt korábban a Nigériai Nemzeti Hadiipari Vállalat (DICON) vezetője (lásd itt), és ezen keresztül szoros kapcsolatokat ápolt Izraellel, azon is belül a Mosszaddal (lásd itt). Nigéria ugyanis biztonságtechnikai megállapodást kötött az izraeliekkel. Tehát Umaru Mutallab mohamedán létére napi kapcsolatban volt az izraeliekkel. Az idősebb Mutallab ezenkívül betöltötte a First Bank of Nigeria vezetői posztját is korábban. Tehát Nigéria egyik legbefolyásosabb emberéről van szó, aki kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik mind az izraelieket, mind az amerikaiakat tekintve. Rendszeresen látogatta az USA-t és jemeni nőt vett feleségül.
A CBS tudósított először arról, hogy a CIA-nak már 2009 augusztusában tudomása volt egy személyről, aki kapcsolatban állt a jemeni „terrorista” elemekkel, de ekkor még a CIA nem tudott konkrét személyt a fantomnévhez kapcsolni. Aztán három hónappal később Umaru Mutallab személyesen jelent meg a nigériai amerikai nagykövetségen, ahol fogadta a CIA helyi vezetője. Az apa beszámolt ekkor fia jemeni kapcsolatrendszeréről. A CIA-nak azonban nem sikerült (vagy nem akarták, - a szerző) összekapcsolni az augusztusi és a novemberi információkat, annak ellenére, hogy a nigériai CIA kirendeltség továbbította az apa által szolgáltatott adatokat az USA-ba. A CIA szóvivője egy novemberi interjúban közölte, hogy intézkedtek, hogy Abdulmutallab neve felkerüljön az USA terrorista adatbázisába a jemeni kapcsolattal kiegészítve. Az édesapjától róla kapott adatokat az amerikai Nemzeti Terrorelhárító Központhoz is továbbították.
Nos, ha egy ilyen férfi végül útlevél nélkül, érvényes amerikai vízummal felszáll Amszterdamban egy Detroitba tartó gépre, és nem kezd el visítani és pirosan villogni az amerikai terrorelhárítás rendszere, akkor ott komoly gondok vannak, vagy szándékos mulasztás történik.
Abdulmutallab a British International School diákja volt Togóban, és Londonban is végzett egyetemi tanulmányokat, majd Egyiptomban és Dubaiban is megfordult. Amerikai vízumát is Londonban, még 2008. június 16-án szerezte, mely többszöri belépésre is érvényes volt egészen 2010. június 12-ig. Az Amerikai Külügyminisztérium által létrehívott „aktív-vízumok követő rendszere” nem tudta kiszűrni a férfi felszállását a detroiti gépre, még az apa személyes CIA-látogatása és az általa szolgáltatott adatok USA-ba továbbítása ellenére sem. A rendszert egyébként 9/11 után helyezték üzembe, hogy megakadályozzák a lehetséges terroristajelöltek diákvízumokkal való visszaélését...

Kényszerleszállás után
Több információ is arra mutat, hogy Abdulmutallabnak nem egyedül sikerült felszállnia a gépre, hanem egy állítólag indiai származású férfi is segítette őt ebben. Ha ehhez hozzávesszük még azt, hogy az amszterdami Schiphol reptér biztonsági feladatait az ex-moszados ügynökökkel dolgozó ICTS (International Consulants on Targeted Security) holland leányvállalata, az ICTS Holland Products BV látja el, akkor már nem is tűnik annyira lehetetlennek Abdulmutallab útlevél nélküli felszállása. Hiszen Izrael érdekeit mi sem szolgálja jobban, mint egy újabb iszlamista merénylet, mellyel tovább lehet fokozni a cionista befolyás alatt lévő euroatlanti országok „terrorizmus elleni harcban” kifejtett erőfeszítéseit, azaz az iszlám elleni többfrontos harcot Irakban, Afganisztánban, Pakisztánban – és a detroiti merényletkísérlet révén talán nemsokára Jemenben is. Az ICTS-re még visszatérünk később.
Tehát Umar Farouk Abdulmutallab egy folyadék-por keveréket próbált meg detonálni a Northwest Airlines 253-as járatán. Az előbb már említettük, hogy a merénylőt egy indiai kinézetű férfi kísérte az amszterdami repülőtéren és részben igazolt jelentések szerint egy második merénylő, egy indiai is elő lett állítva Detroitban ugyanarról a gépről. Kurt Haskell Newportból Michigan szintén ezen a gépen utazott feleségével, és személyes beszámolója alapján tudjuk, hogy egy jól öltözött férfi segítette felszállni Abdulmutallabot útlevél nélkül a gépre (lásd itt), azzal az álcával, hogy szudáni menekültnek adta ki magát. A holland katonai rendőrség egyébként jelenleg is vizsgálja, hogy Haskell állításai helytállóak-e és, hogy valóban volt-e segítője Abdulmutallabnak. Egyébként, ismerve a holland rendőrség és a reptéri szolgálatok alaposságát, nehéz elképzelni, hogy útlevél nélkül felengedjenek valakit egy Amerikába tartó gépre. A holland katonai rendőrség 2009. december 30-án kiadott közleménye szerint Abdulmutallab rendelkezett érvényes nigériai útlevéllel és amerikai vízummal, s a neve nem szerepelt a terroristagyanús személyek listáján. Kurt Haskell azóta is kitart állítása mellett, hangsúlyozva, hogy nem azt állítja, hogy Abdulmutallabnak nem volt útlevele, hanem, hogy útlevél nélkül akart beszállni. Reméljük, a biztonsági kamerák felvételei tisztázni fogják a helyzetet. Abdulmutallab valószínűleg azért próbálta nem felmutatni útlevelét a beszálláskor, mert abban nyoma van a korábbi jemeni utazásoknak, és ez fel kell, hogy keltse a biztonsági szolgálatok figyelmét.
A mostani merényletkísérlethez szervesen nem kapcsolódik, de érdemes feleleveníteni Richard Reid (a „cipős” robbantó) történetét is, mely kiválóan mutatja az izraeli titkosszolgálatok összefonódását a reptéri biztonsági cégekkel és Izrael azon aljas magatartását, hogy nem osztja meg a terroristagyanús személyekről gyűjtött információit a nyugati „szövetségeseivel”. Reid pár hónappal a 2001-es, WTC elleni merényletek előtt próbált meg az amszterdami Schiphol reptéren felszállni egy Tel-Avivba tartó El Al (izraeli légitársaság) repülőgépre. Reid-et ugyanakkor az El Al biztonsági emberei félreállították, mint terroristagyanús személyt. Erre az szolgált indítékul, hogy csak az odaútra vett jegyet, készpénzzel fizetett, másrészt nem volt hajlandó elárulni utazása célját. Az izraeliek azonban nem adták át a holland biztonságiaknak, hanem a Shin Bet (izraeli belbiztonsági szolgálat) felügyelete alatt felszállhatott a gépre, és így nyomon követhették öt napos izraeli tartózkodását. Hat hónappal később, 2001 decemberében Reidnek majdnem sikerült felrobbantania a cipőjébe rejtett bombát a Párizsból Miamiba tartó gépen. És ekkor még csak pár hónap telt el 9/11 óta. Izrael ugyanakkor nem osztotta meg a Reidre vonatkozó életbevágóan fontos információit a nyugati ügynökségekkel, és így közvetve felelős lett volna egy sikeres merényletért.
Vegyük észre a párhuzamot Izrael Reidre vonatkozó magatartása és 9/11 kapcsán: Izrael a Világkereskedelmi Központ elleni támadásról is tudott, mégsem értesítette az amerikai hatóságokat, viszont a zsidó dolgozók az Odigo nevű internetes üzenetszolgáltató révén figyelmeztetést kaptak aznapra vonatkozóan, hogy ne menjenek munkába. Mivel Izrael szándékosan visszatartotta ezt az információt az USA kormányától, ezért felelős a rengeteg áldozatot követelő merényletért is.
Reid később azt állította, hogy a Tel-Avivba tartó gépen is rendelkezett már a cipőbe rejtett robbanószerkezettel. Azt a biztonsági céget, mely később Reidet felengedte a Miamiba tartó gépre, ICTS-nek hívják.
Az ICTS egy főleg izraeli tulajdonban lévő cég. Az amszterdami Schiphol reptéren már évek óta különös gondossággal ellenőrzik az USA-ba tartó utasokat, és ez már 9/11 előtt is így volt, főleg a PanAm 103-as járata elleni merénylet után 1998 decemberében. Ezután fejlesztette ki az ICTS a profilalkotási módszereket az utasokról, melyet a világ számos repterén használnak azóta is.
Mint azt már említettük, az ICTS számos korábbi El Al-ügynöknek ad munkát, az pedig nyílt titok, hogy az El Al és a Moszad között igen aktív munkakapcsolat létezik, s számos ügynök megfordult már mindkét cégben is. 2003-ban az ICTS elnökét, Ezra Harelt és igazgatóját, Menachem Atzmont is vizsgálat alá vonta a rendőrség Harel kétes üzleti ügyei miatt. Harelt azzal gyanúsították, hogy az IEC (Israeli Electric Corporation) elnökét, Dan Cohent fizette le egy nagy haszonnal kecsegtető szerződés nyélbeütéséért, Harel cége, a Rogosin és az IEC között. Cohen később Peruba menekült a felelősségre vonás elől. Harel és Cohen üzletelése számos off-shore céget szült, melyeket a Csatorna-szigeteken jegyeztek be. Harel létrehozott egy Cobalt nevű céget is, mellyel a Bank Leumi New York-i fiókján keresztül mosta tisztára a pénzt. Az üzletelésekből Atzmon is kivette a részét, és a Kent Investment Ltd. nevű cége révén sikerült megszereznie a rostocki kikötőt.
Az ICTS-t az izraeli-amerikai kettős-állampolgár Harel alapította 1982-ben, és egészen 2003-ig irányította is. Az ICTS legnagyobb részvényese az Everest Special Situations Fund LP, mely Tel-Avivban van bejegyezve. Az ICTS neve az USA elleni hadiipari kémkedés révén is felmerül. Az ICTS korábbi igazgatótanácsának tagja volt Amos Lapid tábornok, aki az izraeli légierő parancsnoka is volt abban az időben. Amos Lapidot bízta meg Aviem Sella ezredes, aki inkognitóban a New York-i izraeli konzulátuson tartózkodott, és Rafael Eitant, a LAKAM nevű izraeli hadiipari kémkedéssel foglalkozó szervezet vezetőjét, hogy fogadják el Jonathan Pollardnak, az USA haditengerészete hírszerzési tisztjének izraeli kémként való alkalmazását. Pollard volt az USA történelmének legtöbb kárt okozó izraeli kémje, és olyan kulcsfontosságú amerikai katonai titkokat (pl. a Szovjetunió elleni amerikai nukleáris támadás komplett terve) juttatott a zsidók kezére, melyek kulcsfontosságúnak bizonyultak a szovjet zsidók Izraelbe településének engedélyezéséhez a Szovjetunió felbomlásakor.
A.V. - Kuruc.info 
Reklám


Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2019 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready