Sajnos, sejtésünk beigazolódott: Nyíregyházán tényleg beköszöntött a kényszer-deszegregáció kora. Ennek különleges aktualitást ad ezen nyíregyházi olvasói levél. Az egyik legszemetebb cigányfajvédő, Mohácsi Viktória már egyenesen akciócsoportokat alakított, amelyeknek feladata a deszegregáció tűzzel-vassal történő kikényszerítése.

A vonatkozó cikket, ha az eredeti időközben megszűnne, teljes egészében 1. mellékletünkben találja a Kedves Olvasó; itt csak a legfontosabbakat idézzük:

Azaz: szinte az egész EU-ra jellemző, hogy ahol cigányok vannak, ott szegregáció is van. Köszönjük, kedves Mohácsi Viktória, hogy ezt elismerte. Sokat segített ezzel, hiszen ezek után nem igazán fasisztázhatják a magukfajták a magyarokat, azt álítva, hogy a Bűnös Nép kirívóan cigányellenes, bezzeg Nyugat-Európában a tenyerükön hordozzák őket. (A gazdag, művelt, iskolázott, fajüldöző múlttal nem rendelkező Finnországban a cigánypurdék fele jár cigányiskolába.)

Természetesen egy nulla általános iskolával rendelkező, mosdatlan analfabéta szülő lesz képes eldönteni, hogy a gyereke tényleg fogyatékos-e, vagy sem. Ha már a százalékarányoknál járunk, ezt az Istvándival kapcsolatos egyetemi tanulmányt mindenki figyelmébe ajánljuk, ha esetleg nem olvasta volna. Megdöbbentő adatok…

Brávó. Egyenesen egy akciócsoport. Lenin-fiúk, új kiadásban. Akasztások, nyilvános kivégzések is lesznek?

Most menjünk tovább, nézzük meg, a kormánypárti sajtó mit ír a kényszer-deszegregációról. Kezdjük talán a szélsőjobboldalisággal igazán nem vádolható Hírszerzőben megjelent “Pedagógiai röghöz kötés - Az oktatási deform újabb fejezete” cikkel.

Írója, Papp László Tamás,  még csak véletlenül sem jobbos. Ellenkezőleg, eddigi cikkeiben a szokásos, sunyi, libsi demagógiát nyomatta. Ennek egy eklatáns példája a 3. mellékletünkben található “Egy multikulturális pogrom tanulságai”, amely szintén a cigánybűnözésről szól, ugyanakkor sokkal megengedőbb, libsibb megközelítésben, és gyakorlatilag a fehérek szoftverlopása és a cigánybűnözés közé egyenlőségjelet tesz.

Ezen cikke viszont telitalálat. Elmagyarázza, miért a végletekig káros az a fajvédői törekvés, hogy a magyarokat tűzzel-vassal arra kényszerítsék, hogy primitív, erőszakos és büdös színesekkel egy osztályba járassák a csemetéiket. Konkrét példákat hoz (nevezetesen az USA-t), hogy ez mivel járt és hova vezetett. Írójának pedigréje, előélete pedig garancia arra, hogy nem lehet írását a szőnyeg alá söpörni azzal a felkiáltással, hogy csak egy “náci” műve. Lásd: 2. melléklet.

A várt hatás nem is maradt el: tegnapelőtt az egyik, féreg(ferge)zsuzsa, herczogmária és társai körébe tartozó cigányfajvédő, Kende Ágnes (a többi fajvédővel egyetemben kedvenc előfordulási helye a RomNet; cikkeire érdemes rákeresni annak az összes jegyzetet tartalmazó oldalán), válaszcikket jelentetett meg, hihetetlenül bicskanyitogató stílusban. Ezen cikk a 4. mellékletünkben található, és csak kellően nyugodt állapotban ajánljuk elolvasását. Idézzük és kommentáljuk a legpofátlanabb, legaljasabb kitételeit:

Vagyis a fő adófizető, a középosztály, melynek adójából fenntartják és működtetik az államot, szolgáltatásokat - közte a közoktatást -, csengesse a lóvét, de ne pofázzon bele a nagyok dolgába. Ha elkúrják az utódai továbbtanulási esélyeit, hát elkúrják, így járt. Mert ha olyan tudást szeretne utódai számára is, ami a munkaerőpiacon versenyképes, az "rettegéséről és neurózisáról szól".

A fehér gyerekekkel csak a cigányok egy kis része tudja tartani az iramot, a többi csak hátráltatja őket. Ennek eredményeképpen a többségiek eredményei romlanak, és nem az övék javul. Magyarán az integrációval nem felhozzuk a cigányokat, hanem lerohasztjuk a fehéreket. A közoktatás intézményeiből nincsenek kirekesztve a cigányok, de más kontójára akarnak itt is boldogulni. Az otthoni elégtelen szocializációt az iskolában akarják kiegyenlíteni, a többség igényeinek teljes mellőzésével. Lefelé szintezés azért, hogy szűküljön az olló.

Érdekes, a románok, horvátok, svábok, szlovákok nagy ívben sz*rnak bele, hogy hány más nemzetiségű tanul velük. Jól elvannak magukban is. Egy kivételt ismerünk, ezek a cigányok, onnan mindenki menekül, hisz lehetetlen tartani még az átlagos színvonalat is, nemhogy erősíteni. Az elcigányosodó iskolákból menekülnek a fehérek, mivel sem a színvonal, sem a környezet nem megfelelő, a civilizáció egy alacsonyabb szintjével kénytelen beérni, aki ott marad.

Mivel saját ütemüket igyekszenek tartani a fehérek, vagy azon még gyorsítani is, ha lehetséges, ezért kerülik a cigányokat. Teljesen természetes, bizonyította a gyakorlat, hogy nem válogatott cigányokkal tanulni minden, csak nem optimális a továbbtanulás szempontjából.

Ez akár a vesztüket is okozhatja, hisz az utódokról van szó. Ha nagyobbak az adók, ha nagyobb a korrupció, ha többségellenes kampányokat eszközölnek, azt még csak-csak eltűrik, ha morogva is. De mikor az utódok jövőjét akarják tönkrevágni, no akkor még a legfeminimebb férfi is bevadul.

Valamint az se kéne elfelejteni, hogy eddig általban csak az alsó közepet dobták oda prédának, de ha elérik a középosztály széles tömegeit, akkor kezelhetetlen mértékű feszültség gerjed. Amelyik politika ezt nem veszi figyelembe, az biztos bukásra van itélve.

Dicséretes, liberális felfogás, kár, hogy a neves szociológus asszony elfelejtkezik a többségiekről. Hisz az "integráció" az ő továbbtanulási esélyeiket rontja. Úgy látszik a többség gyermekeire mint haszonállatokra tekint, melyek hasznosak lehetnek a cigány származású gyerekek szocializációja során, de amúgy nem kell tekintetbe venni érdekeiket.

Ha ez így van, akkor nemcsak a magyar oktatási rendszerrel van gond, hanem az egész nyugati civilizáció iskolarendszerével. Ugyanis ha tényleg nem függ a kultúrától -és az abból következő szocializációtól-, akkor bizony az oktatási rendszer kudarcaként kell azokat felfogni azt a tényt, hogy a cigányok mindenütt alatta teljesítenek az átlagnak. Már csak azt nem értjük, ha az oktatási rendszer mindenütt rossz, akkor az miért felel meg a fehéreknek és miért nem kolompáréknak. Erre elfelejtett kitérni a szociológus asszony.

Ami a genetikát illeti, a ma születő cigányok majdnem fele (!) testi és/vagy szellemi fogyatékos, amit ez a tanulmány is bizonyít. A kulturális determináltságot pedig egyszerűen nem lehet semmibe venni.  Legnagyobbrészt a cigány kultúra az oka mindennek: az iskola-, munkakerülésnek, bűnözésnek.

Kedves Olvasó, vegye észre a feltételes mód használatát. Kende érezte, hogy ekkorát még a teljes sajtóval és politikai háttérrel a háta mögött sem hazudhat, ezért használt feltételes módot (“növelheti”). Magyarán azt mondja, a középosztálybeli (bár inkább többségiek kultúrköréből származókat kéne írni) csemeték cigány relációban majd nagyobb kapcsolatteremtési képeséggel fognak bírni, ezért áldozzák be későbbi munkaerőpiaci versenyképességüket.

Fasza, ez a hülyének is megéri. Milyen jó is egy munkanélküli vagy napi gondokkal küszködő fehérnek, hogy szociális kompetenciáit növelhette cigány környezetben. És milyen sz*r egy olyannak, aki versenyképes tudása birtokában egyről a kettőre jut, és még szegregálhatja is a neki nem tetsző csoportokat.

Az írás persze nem elsősorban ezzel, hanem az oktatás szintjének csökkenésével (is) foglalkozik. Kende Ágnesnek egyszerűbb lenne az elit-oktatással példálózni.

Amit muszáj lesz alacsonyra tenni (általános képzés!), hisz ha valóban szűrne, megakadályozná a célt.

A második részben még csak tudni sem akar arról a kínos tényről, miszerint a kényszer-deszegregációs rendszer az USA-ban sem hozta a várt eredményeket – sőt, éppen ellenkezőleg.

Mohácsi Viktória Európa parlamenti liberális képviselő, nem véletlenül tartott szombaton sajtótájékoztatót Nyíregyházán, a hajdani Huszár lakótelepi általános iskola előtt.

Ez az oktatási intézmény a közelmúltban bezárta kapuit, és az itt tanuló gyerek integrálása több oktatási intézménybe történt. Ennek eddigi eredményéről tájékozódva, a képviselőnő pozitív tapasztalatokról számolt be. Már látszik, hogy jó döntés született a megyeszékhelyen - mondta. Mohácsi Viktória arra is kitért: annak idején személyes vette fel a kapcsolatot a város vezetőivel, hogy megszűnjön a szegregált intézmény.

Az Európai tapasztalatokról elmondta: az unió közel 15 országában vannak hasonló problémák, viszont nálunk jogi szabályozás is létezik a "roma" iskolák felszámolás érdekében. Nem is beszélve arról, hogy forrás is van az integrációs folyamat megvalósításához. Ezzel a lépéssel viszont még nem szűnt meg sok probléma, ezek feltárása érdekében létrehoztak egy ingyenes zöld számot, melyen bejelenthetik a szülők, ha gyermeküket oktalanul nyilvánították fogyatékossá, vagy kényszerítették, arra hogy magántanuló legyen.

Arról is beszámolt  a liberális képviselőnő, hogy a megyéből bármilyen jelzés érkezik, ha a roma gyerekek származásuk miatt kerülnek hátrányos helyzetbe, ennek körülményeit egy Nyíregyházán működő akciócsoport vizsgálja majd ki.

Papp László Tamás
2007-09-06 07:31 

Véssük agyunkba: a pozitív diszkrimináció - akármilyen jó szándékú - lényegileg fordított rasszizmus. Ugyanúgy, ahogy a nőkvóta a hímsovinizmus feminin pandanja.

Ha egy, korán jött politikai ambíció-túltengésben szenvedő ötödikes be akar jutni a Diákparlamentbe, úgy választási ígéretként a „Töröljük el a gimnáziumi felvételit!”, célravezetőnek tűnik. Szinte az összes alsós lelkesen a jelöltünkre voksol, a tanerők pedig elnézően mosolyognak. Mondván, ez a Karcsika politikus lesz, akárki meglássa! Végtére is nem lehet elég hamar kezdeni a demagóg jelszavak szajkózását. Egyszóval annyira nem szívnák mellre. Hisz mindez csak játék.

Csakhogy amit az elemi suli diák-önkormányzatának szavazási hajrájában alapból betudható a kampány hevének, az oktatáspolitika rangjára felemelve meglehetősen durva. Amennyiben ugyanis az ide vonatkozó kormányzati tervek gyakorlattá válnak, 2008-tól a hat-és nyolcosztályos gimnáziumokban eltörlik a felvételit. De már idéntől "a körzetbe tartozókat kellett elsőként fölvenni, majd a hátrányos helyzetűeket előnyben részesíteni. A még mindig üresen maradt férőhelyeket pedig sorsolással lehetett betölteni". Mi több, Horn Gábor SZDSZ-politikus szerint "minden iskolatípusra vonatkoznia kellene a felvételi tilalmának."
 
                                                                             *

A fenti javaslatok összefoglalása egyetlen szóval: visszakörzetesítés. A szabad iskolaválasztás elvének felülírása, a kádári tanügyigazgatás rehabilitációja. Hiszen amennyiben az oktatási intézmények tudásbéli/rátermettségi kritériumok alapján nem szelektálhatnának, úgy marad a lakóhely és a szociális hovatartozás, mint válogatási paraméter. Régen a jobbágy oda tartozott, ahová született. Úgy tűnik, ezentúl van pedagógiai röghöz kötés is. Mostantól, ha nem vagy elég szegény, ott tanulsz, ahol laksz.

Ennél már csak a sorsolás tetszik jobban. Lutri, mint közoktatási rendezőelv. Bravó. A gyerek jövőjét – tudniillik, hol pallérozódjon – dobjuk be a zsákbamacskába. Überkirály, nyilván a felterjesztés megszövegezői is örvendenek majd neki, ha gyerekük továbbtanulásáról nem ők, hanem a vak véletlen dönt. Arról nem is beszélve, hogy ez a koncepció szembemegy az eddigi iskolafilozófiával is. Melynek hogy is szólt a lényege?

Bezárjuk az iskolák egy részét. Konkrétan azokat, melyek kihasználatlanul, félgőzzel üzemelnek. Éspedig részben azért, mert a szülők – jogukkal élve – elvitték onnan csemetéjüket. Olyan intézménybe, ami jobb minőségű szolgáltatásokat produkál. Végre a közoktatásban is megjelent a teljesítményelv. Iparkodj, vagy felszámolnak, ez van. Nagyon helyes. Csakhogy ezt fordítják most visszájára. Mégpedig a szegregáció eltörlésének nemes törekvésével igazolva. Hogy ezentúl a belvárosi önkormányzati elitgimnáziumba felvetetjük a peremkerületi roma nebulót. S így a középosztálybeli diákok vonósugárként felhúzzák a maguk szintjére az önhibájukon kívül lemaradt szegényeket.

Jól hangzik. Ámde a gyakorlatban működésképtelen. A tengerentúlon kipróbálták már, és nem jött be. Dennis Lehane, a krimiíróba oltott szociográfus emígy foglalja össze a fiaskó okait Shamus-díjas regényében: "…amikor 1974-ben kezdetét vette az iskolák szövetségi szintű faji vegyítésének politikája, az apák túlórázni kezdtek, az anyák főállásba mentek, csakhogy a gyerekeik katolikus magángimikbe járhassanak." Aminek következtében a közoktatás színvonala meredeken zuhanni kezdett. Ugyanis az a kevés gyerek, aki maradt, nem volt elég ahhoz, hogy feljavítsa a beáramló – körülményeik miatt tanulásilag hátrányos – afro-és iberoamerikai diákokat. Így utóbbiak "rontották le" az ottrekedteket. Ma az állami középiskola az USA-ban egyenlő a lemaradással. Az érettségit megelőző kibukással, a felsőoktatásba való bejutás reménytelen (de legalábbis sokkal nehezebb) voltával. Ha valakinek esze van, úgy azért gürizik, kuporgat, hogy utódai fizetős iskolába mehessenek.

                                                                             *

Oktatáspolitikusaink – mielőtt jóvátehetetlen hülyeséget csinálnak – végiggondolhatnánk, miért torkollott csődbe a kísérlet a Nagy Vízen túl. Megmondom én. Épp amiatt, mert kísérlet volt. Social engieneering. Zárjunk össze az elővárosban és a gettóban szocializálódott gyerekeket. Oszt nézzük mikroszkóppal: az úri gyerek töri magához a lumpenproli srácot vagy fordítva. De azok a szemét ősök bekavartak: nem szerettek volna egy pedagógiai lombikban kísérleti egeret csinálni magzatukból. Hanem fogták és vitték onnan.

Némelyikük – cihelődés közben – olyat is gondolt, hogy a pozitív diszkriminációval nem a szegénységet tüntetik el, hanem az igényküszöböt viszik le a nyomorszintig. Illetve, hogy egy gyereket talán nem azért kéne felvenni, mert afroamerikai (roma) vagy hátrányos társadalmi pozíciójú. Hanem azért, mert rendelkezik az intézményi követelményekkel harmonizáló – zenei, műszaki, humán, stb. – képességekkel/tehetséggel. Akit a szegénység gátol abban, hogy tálentumát kibontakoztassa, azt elemi iskolában kell – többletráfordítással, plusz odafigyeléssel – felzárkóztatni. Ja, hogy ez kemény meló, amihez szakértelem, türelmesség, aprómunka igényeltetik? Hogy egyszerűbb egy tollvonással leszállítani – pontosabban eltörölni – a követelményszintet?

Hát igen, a szocializmusban is könnyebb volt a munkásszármazású diákokat gyorstalpalón leérettségiztetni (tehát átrugdosni a vizsgán), pluszpontokkal felvetetni az egyetemre, aztán frissdiplomásként igazgatónak kinevezni, mint piackonform eszközökkel tényleg ledolgozni a hátrányt. Látjuk, mire jutottunk általa.

                                                                             *

Véssük agyunkba: a pozitív diszkrimináció – akármilyen jó szándékú - lényegileg fordított rasszizmus. Ugyanúgy, ahogy a nőkvóta a hímsovinizmus feminin pandanja. Amúgy elárulhatom mi lesz a hozadéka ennek. Nálunk is akadnak majd – bár kevesebben, mint az Államokban – akik villámsebességgel magánoktatásba teszik gyereküket. Oda, hol a szülő a zsetonért tudásátadást vár, nem alternatív pedagógiai falansztert. A maradók és az újonnan jöttek viszonylatában pedig éppúgy lesz szegregáció. Intézményen belül, csoportbontás fedőnév alatt. Ugyanis a "hátrányosakkal" többet kell foglalkozni, ami a "fejlettek" rovására megy. Csakhogy a gimnázium feladata az egyetemre való felkészítés. Ezért – amikor a szülő kiveri a balhét, (már csak ilyen önző), hogy leszarja a szegregációt, a fennkölt világjobbítást, őt csak a saját kölke érdekli – a tanintézmény fala közt húzzák fel a gettófalat.

Hát lesz nyelvből/számítástechnikából gyenge és haladó csoport. Illetve térítésköteles, pluszórás fakultáció. Ahová a "hátrányosak", ugye nem jutnak be. S a dolog marad a régiben. Hacsak komolyan nem vetetik az életidegen szabályok betartását. Akkor pedig: az amerikai tapasztalatokat lásd fent.

Ennyi. Gratula, koalíciós stratégák. Nagyok voltatok.

Papp László Tamás
2007-08-29 08:27
  

Van, aki nem lop ebben a kurva országban? Elárulom: csak ha nem tud. Földi pályafutásunk során - ha megtehetjük - valamennyien jó párszor tolvajkodunk. De a legtöbben börtönt csak a másolt DVD-filmeken látunk. És persze népharag áldozatai se mi leszünk. Hogy miért? Pofonegyszerű. Fenti tevékenységekkel nem konkrét embertársainkat, hanem az államot (vagy egy multinacionális céget) rövidítünk meg. Ezt nevezzük rendszerkonform, polgárbarát bűnözésnek.

Honunk megélhetési antifasisztái annyira belefáradtak a Magyar Gárdának a Gyalog-galopp ősmagyar verziójában utazó tagjai által leginkább a rekeszizmokra jelentett veszély elhárításában, hogy nem szoríthatnak időt mindenféle piszlicsáré ügyre. Például, hogy a határunktól alig pár órányira, Brassótól nem messze, Apácán, ottani magyarok kis híján cigányokat vertek agyon egy laza önbíráskodási folyamat részeként. Hiszen ötvenvalahány jobbikos egyenruha-fetisiszta valószínűleg nagyságrendekkel inkább fenyegeti az európai demokráciát, mint holmi bagatell etnikumközi háború, majdnem lincselésbe torkolló verekedés.

                                                                            *

Kávéházi szalonbaloldalunk régebben is nagyon elfoglalt volt. Nyilván akkor is lekötötte a maximum egy-két százalékos hazai ultrajobb törpepártok elleni küzdelem. Ezért nem tudott foglalkozni olyan apró-cseprő dolgokkal se, mint a szerb fasiszták vajdasági magyarverései.

Persze most a délvidéki atrocitások (illetve Olaszliszka) esetén nagyon hangos szélsőjobb is kussolt. Mi viszont ezúton szögeznénk le: a spontán népítéletet kéretik olyankor is elítélni, ha a romák nem elkövetői, hanem áldozatai, a magyarok pedig a tettesei. Egyúttal üzennénk a jogvédőnek látszó személyeknek: a cigányokra igazi vészt nem pár tucat feketeinges bohóc, hanem a helyi szinten megnyilvánuló apolitikus, ösztönszerű lincshangulat jelent.

Ami – jelek szerint – közeledik határaink felé. S úgy tűnik, némely balkáni ország közvetítésével immár a tágabb magyar kultúrkörben is megjelent. A sajnálatos esetnek van azért némi pikantériája. Hogy a többségnek vannak előítéletei a más nyelvű, bőrszínű polgártársakkal szemben, az ugye világos. Miként azt is tiszta sor, a kisebbség se szokott adós lenni a majoritás iránti ellenszenvvel. Itt viszont két, ha eltérő formában is, ámde egyaránt diszkriminált minoritás kelt ökölre.

Ami fényesen bizonyítja: ha valakit származása miatt üldöznek, pusztán ettől nem fogja sorstársnak tekinteni az ugyancsak szorongatott másik kisebbség tagját. A „fehér” melegek jórészt éppúgy cigányoznak, mint a heteró többségiek. Viszont a romák oroszlánrésze legalább buzizásban felzárkózott a rendes magyar emberekhez. Zsidók közt éppúgy van homofób, mint gójgyűlölő. A harlemi fekete antiszemitizmus versenyképes a Ku-Klux-Klan judeofóbiájával. Német bőrfejűek által összevert török vendégmunkás felpofozza lányát, mert kurd sráccal jár. Így kerek a világ.

A mi kis glóbuszunk. Ungvári Tamást idézve, „az úgynevezett multikulturalizmus kicsiny gettókra hasította a világot”. Az egyik gettó lakályosabb, a másik kevésbé az. De mindegyiknek kijár a betevő falat ellenségkép. A dél-erdélyi település magyarjai konkretice azért akarták roma földijeik vérét, mert – szerintük – loptak a termésből. A jogerős ítéletig ne prejudikáljunk, mindazonáltal elképzelhető, hogy páran megélhetésileg bűnöztek. Aztán a tömeghisztéria és csoportpszichózis elvégezte a többit. Beindult a pogromlogika.

                                                                             *

A political correctness előírásszerű válasza fentiekre az, hogy dehogyis lopnak a romák, ugyanolyan becsületesek, akár mink. Szép felelet, csakhogy nem igaz. A valóság: a cigányok ugyanolyan becstelenek, mint a többség. Egy szemernyivel se jobban vagy rosszabbul. Bezony, fehér testvéreim. Lopunk mi is. Tudjátok, a cigány fajvédőknél ez volna a gádzsóbűnözés. S még csak nem is pironkodunk végette.

Tegyük már szívünkre a kezünk: melyikünk nem nézett soha másolt videófilmet, használt illegális szoftvert és kikódolt rádiótelefont, hallgatott fájlcserélő oldalról levett zenét? Mert az is lopás. Vállalkozók, fel a kezekkel: senki nem mulasztott el számlát adni, mindenki visszautasította fiktív, áfabizniszes üzletkötés lepapírozását? Tehersofőrök, fekete potyafuvar csúszópénzért álmotokban se, ugye? Vállalati rendészek, alkatrészlopás fölötti szemhunyás kizárva? Orvos kartársak, hálapénze utáni adóját mindenki befizette? Gazdakörök, jogsértő zsebszerződés egy szál se? Parkolóőrök, kenőpénz nuku? Tanár kollégák, minden korrepetált diáknak adtak nyugtát a pénzről? Lakástulajdonosok, bérlőjüket lejelentették az APEH-nek? Képviselők, vagyonnyilatkozat oké? Felsőoktatási hallgatók, szoctám-adatlap korrekt? Építészek, feketemunkás a zsaluzók közt sehol? Taxisok, fodrászok, vendéglátósok, a borravaló közterhei leróva?

                                                                             *

Van, aki nem lop ebben a kurva országban? Elárulom: csak ha nem tud. Földi pályafutásunk során – ha megtehetjük - valamennyien jó párszor tolvajkodunk. De a legtöbben börtönt csak a másolt DVD-filmeken látunk. És persze népharag áldozatai se mi leszünk. Hogy miért? Pofonegyszerű. Fenti tevékenységekkel nem konkrét embertársainkat, hanem az államot (vagy egy multinacionális céget) rövidítünk meg. Melyek „áraikba” belekalkulálják a csalások miatti veszteséget. Ami – a lebukás kockázata miatt – egy piacgazdaságban tolerálható szinten marad. Ezt nevezzük rendszerkonform, polgárbarát bűnözésnek.

Ezzel szemben van a lumpen devianciaként jelentkező szegénybűnözés. A társadalom peremhelyzetű nyomorultjai nem tudnak adót elcsalni, mivelhogy bérjövedelmük sehol. Ugyanezen okból képtelenek invesztálni a fehérgalléros cyberbűnözéshez nélkülözhetetlen számítástechnikába. Így ők konkrét polgárok javait lovasítják. Szemák Antal kisvállalkozó haszongépjárművét, Héjjas Béláné őstermelő veteményesét, Kovacsek Csaba nyugdíjas televíziókészülékét, Pálvölgyi Aranka főállású háztartásbeli retiküljét. Ezért könnyebben lebuknak. Plusz a közhangulat is rajtuk csattan. Ahogy a Sony Music nem lincseltet a kalózlemezekért, úgy a Magyar Köztársaság se rittyent népítéletet az elcsalt adó ürügyén. A kifosztott falusiak viszont igen.

                                                                             *

Társadalomtörténeti és szociokulturális okokból a magyarok az előbbi, a romák az utóbbi bűnözésfajtában felülreprezentáltak. Mondjuk ki rögvest: cigánybűnözés nincs. Ahogy nincs ukránbűnözés, olaszbűnözés, kínaibűnözés se. Ha valaki ilyet állít, az egy rasszista pöcs. Aki viszont tagadja, hogy – az olasz és ukrán maffia gyenge, pitiáner utánzataiként - vannak roma gengszterklánok, utcai bandák, az egy multikultiváló hasznos idióta.

Ugyanide sorolandó, aki nem hajlandó belátni: a tetteiket gyakran csoportosan, szervezetten és szándékegységben elkövető „megélhetésiek” és az önbíráskodók harca rég etnicizálódott. Ahogy vannak tengerentúli latin és fekete gangháborúk, úgy megszületett a roma szervezett bűnözés is. Nem olyan pöpec, mint a Triád, sem annyira kiépült, akár a Cosa Nostra, de azért vígan egzisztál. Hogyan lehet megállítani? Nem az önszerveződő rohamosztagok népi fasizmusával. De nem is azzal, ha PC-dogmatikusként a társadalom szemébe hazudva úgy ábrázoljuk a romákat, mint az ’50-es évek Pravdája a munkásokat. Hanem a gazdasági evolúció által. Lassan felzárkóztató polgárosodással.

Hogy legyen cigány középosztály és szakértelmiség. Mely ugyanolyan emberarcúan bűnözik, ahogy mi szoktunk. Tudják, zeneletöltés, kreatív adózás, satöbbi. Vagy az erdélyi multikulturális pogromok hazánkban fognak ismétlődni.

Kende Ágnes
2007-09-15 12:10
  

Az olyan szabadság, amiből másnak kára származik, számomra nem szabadság... Teljesen világos, sok-sok kutatásból tudjuk, hogy a tudásbeli és rátermettségi kritériumok nem valami eleve elrendelt genetikai kritériumok, hanem nagyon is szociálisan meghatározottak, hovatovább szociálisan konstruáltak.
hirdetés

Elkeseredve olvastam Papp László Tamás szeptember 6-i publicisztikáját. Külön fájt, hogy nem a konzervatív médiában jelent meg, hanem éppen itt a Hírszerzőn.
A szerző megállapításai az oktatás egyik legfontosabb funkciójáról nem vesznek tudomást, mégpedig arról, hogy az oktatás - elméletben - a társadalmi mobilitás egyik legfontosabb csatornája. Az adófizetők pénzén fenntartott oktatás ugyanis minden gyereké (a cigány gyereké is), feladata pedig, hogy minden gyereknek legalább esélyt adjon arra, hogy később a munkaerőpiacon értelmes és a megélhetését biztosító munkát tudjon végezni.

A cikk két új oktatási szabályozás - a középiskolába kerüléshez szükséges felvételi eltörlése és a "körzetesítés" - bemutatásával szeretné bizonyítani, micsoda ötletekkel próbálja a mostani koalíció az elit gyermekeinek iskoláit tönkretenni. A felvételi valóban megszűnik a tervek szerint, de lenne egy központi képességfelmérés. Épp ezért véleményem szerint nem lesz különösebb hatással arra, ami ellen ezt bevezették, nevezetesen a korai kontraszelekció ellen.

A valóságban ugyanis ez azt fogja jelenteni, hogy mostantól a 6.-os és 8.-os gyerekeket nem a felvételire, hanem a képességfelmérésre fogják egész évben dresszírozni, és megint azok a középosztályból származó gyerekek lesznek előnyben, akiknek szülei ezt végigcsinálják velük. (Nem tartozik szorosan a cikkhez, mégis megjegyezném, hogy a magyar oktatás elitizmusához és szelektivitásához nagymértékben hozzájárul az a vegyes rendszer is, ami párhuzamosan tartja fent a 4+8 és 6+6-os rendszer mellett a 8+4-et.) 

                                                                                 *

Az elit gyermekeit féltő cikkíró által említett "visszakörzetesítés" nevű rémet én máshogy látom. Ugyanis az amúgy már a szocializmusban bőven fellelhető szegregációs folyamatokat a szabad iskolaválasztás lehetősége sokszorosan felgyorsította.

Ezzel a szabadságelvvel Magyarországon leginkább épp a közép és annál feljebb lévő csoportok tudnak élni, az iskolák meg visszaélni. Tehát eleve olyan típusú szabadság, ami nem mindenkinek adatik meg, mert egyrészt nem mindenki engedheti meg magának, hogy utaztassa a gyermekét egyik helyről a másikra, illetve, ha ez nem is okoz problémát, a szegény, főleg roma gyerekek szülei amúgy is épp elég frusztráltak amiatt - aminek ellenkezőjéről kéne, hogy az oktatás szóljon -, hogy úgy érzik, az ő gyerekük abba az "elit" iskolába úgysem lenne való.

Egy ilyen lépéshez hiányzik az információs, kapcsolati tőkéjük is, továbbá a mindennapokat is átszövő rasszizmus miatt a roma szülők nem szívesen engedik "idegenbe" gyerekeiket - erről még a Gandhi Gimnázium "toborzói" is tudnak mesélni. Másrészt a "konyhakész" középosztálybeli gyerekek elmenekítése egy-egy, szegényebb gyerekeket nagy számban (különösen, ha cigányok a gyerekek) tömörítő iskolából, maga után vonja az iskola minőségi leromlását, hiszen az ilyen iskolákból (tisztelet a kivételnek) a jobb "minőségű" tanárok is elmenekülnek.

Az olyan szabadság, amiből másnak kára származik, számomra nem szabadság. (Történetesen erre a szabadságra Európában nincs is példa, mindössze Chilében és Új-Zélandon található hasonlóan szabad iskolaválasztási lehetőség.)

Ma egy olyan iskola, ahová viszonylag magas státusú gyerekek járnak, válogathat a tanárok között, hisz mindenki ilyen helyen akar tanítani. Az OECD országok között Magyarországon határozza meg legerősebben a gyerekek társadalmi státusa az iskola színvonalát, magyarán azoknak a gyerekeknek, akiknek amúgy is minden sokkal rosszabb ebben az életben, az iskoláik is sokkal rosszabbak. Ha ebbe belegondolunk, akkor én inkább arról írnék publicisztikát, mit rontunk el folyamatosan, hogy még mindig ilyen tragikusak ezek a szegregációs folyamatok nálunk.

                                                                                    *

"Hiszen amennyiben az oktatási intézmények tudásbéli/rátermettségi kritériumok alapján nem szelektálhatnának, úgy marad a lakóhely és a szociális hovatartozás, mint válogatási paraméter. Régen a jobbágy oda tartozott, ahová született. Úgy tűnik, ezentúl van pedagógiai röghöz kötés is. Mostantól, ha nem vagy elég szegény, ott tanulsz, ahol laksz" - ezek a cikk legfelháborítóbb mondatai.

Teljesen világos, sok-sok kutatásból tudjuk, hogy a tudásbeli és rátermettségi kritériumok nem valami eleve elrendelt genetikai kritériumok, hanem nagyon is szociálisan meghatározottak, hovatovább szociálisan konstruáltak. Magyarán jó eséllyel épp a peremkerületi cigány gyerekek, illetve az érdekeiket nehezen érvényesítő, alacsony társadalmi státusú csoportok gyerekei nem rendelkeznek azokkal a "rátermettségi" kritériumokkal szociális és egyéb helyzetüknél fogva, amit a magyar oktatás "elismerne". (Jóllehet, más szempontból nagyon is rátermettek lehetnek ezek a gyerek, de sajnos elavult módszereivel a magyar oktatás ma nem biztos, hogy ezeket az egyéb képességeiket ki tudná aknázni, és a javukra tudná fordítani. Épp ezért nevezem a rátermettséget is szociálisan konstruáltnak.)

Így, ha a magyar oktatáspolitika nem tesz valamit, akkor ezek a gyerekek - és különösen a cigány gyerekek - jó eséllyel külön iskolában, külön osztályban és az utolsó padból fognak nagy nehezen elballagni a 8. osztályból. Ebben a helyzetben nehezen tudok empátiát érezni azok iránt, akik nem elég szegények ahhoz, hogy ott tanuljanak, ahol akarnak, és csak üdvözölni tudom azokat a törekvéseket, amelyek ezen az igazságtalanságon valamilyen eszközzel változtatni szeretnének.

Az más kérdés, hogy valószínűleg nem sokat fognak érni az eddig hozott intézkedések. Jó magyar módra, ez alól az intézkedés alól is a legkülönbözőbb módon igyekeznek a fenntartók kibújni, a különböző taktikákról (körzetek kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számlálása, vagy a sorsolás esetében a sajátos helyzetű gyermekek kategóriájának - akiket nem kell sorsolni - tág értelmezése miatt) sok-sok példát tudnék hozni.

Amit Papp László Tamás a felzárkóztatásról ír - azon kívül, hogy már maga a kifejezés végtelenül paternalisztikus -, az pontosan az, amely címen a 90-es évek végétől cigány gyerekek ezreit különítették el nem cigány társaiktól. Történt ugyanis, hogy nemzetiségi oktatás címén a roma gyerekek esetében a plusz pénzt felzárkózásra is el lehetett költeni, amiből az lett, hogy külön osztályokban, csökkentett követelményrendszerrel nemhogy felzárkóztatták, de tönkre is tették ezeknek a gyerekeknek a továbbtanulási esélyeit.
 
Oktatási szakemberek egy része már régen tudja, hogy a roma gyerekek iskolai kudarcai nem magyarázhatóak genetikai, kulturális és egyéb gyanúsan hangzó kifejezésekkel, sokkal inkább az oktatási rendszer kudarcaként kell azokat felfogni. Az oktatási kormányzat 2002-től (bár a decentralizált oktatásszervezés miatt kevés eszközzel) igyekszik, ha nem is a szabad iskolaválasztás elvét megszüntetni (hisz ehhez senki nem mer igazán hozzányúlni), de egyéb ösztönzőkkel és jogszabályokkal legalább az esélyeit javítani a szegény gyerekeknek. Ezeknek a gyerekeknek - ahogy minden gyereknek - az lenne a legjobb, ha a többiekkel együtt, jó tanárokkal, jó iskolákban tanulnának, és akkor teljesen felesleges bármilyen különleges, speciális és felzárkóztató programot nyújtani nekik.

Hogy én is átugorjak egy kicsit Amerikába, azok a kutatások is ismertek, amelyek viszont épp azt bizonyítják, hogy a magasabb státusú gyerekek együtt tanítása alacsonyabb státusú gyerekekkel nemhogy csökkentené iskolai teljesítményüket, hanem épp ellenkezőleg, szociális kompetenciáikat még növelheti is. És ha ez párosul minőségi pedagógiai munkával, akkor ennek az együttnevelésnek senki nem lesz kárvallottja, hanem épp ellenkezőleg, és ez is kimutatható, a minőségi iskolák, minőségi pedagógusokkal sokat enyhíthetnek azokon a hátrányokon, amikkel a kevésbé jól induló gyerekek érkeznek az iskolákba.

Papp László Tamás cikke a középosztály rettegéséről és neurózisáról szól, amely félti azokat a kiváltságait, amelyek az adófizetők pénzén eddig egyedül neki járt, és ami miatt, tehát a véglegesen szelektív magyar iskolarendszer miatt, évek óta olyan gyalázatosan rosszul szerepelünk azokon a bizonyos nemzetközi oktatási vizsgálatokon.