A Chabad nevű, a Fidesz-kormány preferálta, javakkal és állami pénzzel hizlalt zsidó törpeszekta nemrégiben fölállította a "zsidó gárdának" is nevezett Tett és Védelem Alapítványt (TEV), amely a magyarok féktelen antiszemitizmusának ellenőrzésére, dokumentálására Orbánék 42,5 millió forintján létrehozta az úgynevezett Brüsszel Intézetet. A kiváló és kipróbált antirasszista és anti-antiszemita szakembereket fölvonultató intézet mintegy két héttel ezelőtt nyilvánosságra hozta első jelentését a Magyarországon dühöngő, egyre fokozódó antiszemitizmusról.

A hosszú vajúdás után, több mint másfél havi késéssel a pártunk és kormányunk által 42,5 millió forinttal (egyelőre ennyiről tudunk) megolajozott gépezet, a Brüsszel Intézet elsőként csak a 2013 májusában végbement félelmetes antiszemita cselekményeket térképezte föl, számolt be róluk és tette közzé angol nyelven. Hogy mi miért ilyen megkésve szólunk erről az értékes jelentésről, annak két oka is van: 1. Olvasóink által már jól ismert Antiszemitizmus Elleni Küzdelem Összehangolásának Fóruma (angol rövidítése: CFCA) című izraeli kormányzati heccportálon csak tegnap jelent meg "friss" eseményként maga a jelentés és annak közzétételének ténye. 2. A magyarok, a Jobbik, a Kuruc.info és mások egész évi és havi féktelen antiszemitizmusáról annyi héber és más nyelveken összeállított jelentést lát napvilágot, hogy ezzel mi már nem, vagy alig vagyunk képesek lépést tartani. (Nekünk Orbánék nem adnak 42,5 milliót ilyen célra...)

Első döbbenet a jelentés olvasásakor akkor ért bennünket, amikor fölfedeztük az egyesek által zsidó gárdának is becézett Tett és Védelem Alapítvány logóján a megfélemlített zsidók kijárására betiltott Magyar Gárda által is jelképnek használt oroszlánt - valószínűleg a heccelődés szándékával. A július második felében nyilvánosságra hozott angol nyelvű jelentés címe: Antiszemita gyűlölet-bűncselekmények és incidensekről szóló jelentés, 2013. május". A jelentéstevők azt is közlik, hogy mostantól rögzítik minden egyes hónap magyarországi antiszemita "gyűlölet-bűncselekményeit", és azokat ország-világ elé tárják. Megtudjuk azt is, hogy a kiadvány összeállítóinak többsége önkéntes munkával kíván tenni a magyarok gyűlölete ellen.

A jelentés megrendelői köszönetet mondanak régi jó ismerősünknek, Kovács Andrásnak, a Közép-európai Egyetem professzorának, a magyar antiszemitizmust föltáró számos korábbi könyv és tanulmány szerzőjének, aki "bátorította és segítőkész tanácsokkal látta el" a szerzői gárdát. Bodnár Dániel filozófusnak, a Tett és Védelem Alapítvány kuratóriumi elnökének is kijár a köszönet, valamint dr. Barna Ildikó szociológusnak, az ELTE Társadalomtudományi Kara adjunktusának (Barna Ildikó és Pető Andrea állami pénzen könyvet írtak arról, hogy miként befolyásolták a zsidó önazonosság-tudat fejlődését a II. világháború utáni, a zsidó bosszú eszközeiként ismert népbírósági ítéletek), Palotai Borbála szociológusnak, dr. Szegő Krisztina jogásznak, Lajkó Benjámin médiaelemzőnek, Bethlenfalvy Bálint fordítónak és még sokan másoknak. A Tett és Védelem Alapítvány társszervezeteiként a kiadvány megjelöli többi között a palesztinok százezreinek földönfutóvá tételével háborús bűncselekményeket elkövető Zsidó Ügynökség (Szochnut) nevű izraeli kormányzati világszervezetet, a Rágalmazás-ellenes Ligát (ADL), a magyarországi TASZ-t és az amerikai Lantos Intézetet.

A fentebb említett CFCA héber kormányzati portál hivatkozásából juthatunk el magához a 2013 májusának magyarországi antiszemita szörnytetteit, "gyűlölet-bűncselekményeit" fölsoroló jelentéshez. A szöveg nincs lefordítva héberre, tehát egyelőre csak az eredetileg magyarul írt jelentés angolra fordított változata olvasható. A május havi antiszemita, vagy a jelentéstevők által annak minősített "gyűlölet-bűncselekmények" között egészen kis stílű, nem egészen bizonyítható esetek is föl vannak sorolva. A Jobbikról többször is, míg a Kuruc.infóról ezúttal egyszer sem történik említés, de a világ távolabbi részein élő olvasók is megismerhetik többi között a magyarországi Mélykút, Zalakaros, Hőgyész, Üllés és Fábiánháza nevét, mint az antiszemita "gyűlölet-bűncselekmények" hírhedt településeit.

Martin Schulznak, az Európai Parlament elnökének, a magyarság kipróbált barátjának szellemét is fölidézik a jelentéstevők. Gyöngyösi Márton listázó parlamenti fölszólalása után a jobb sorsra érdemes Schulz szavait "félreértette" az egyik német nyelvű újság munkatársa. A jelentés szerint a Jobbik politikusát elítélő nyilatkozatát a lap úgy hozta le, mintha Schulz azt mondta volna: "a magyarok listázni kívánják a zsidókat". Pedig dehogy, Schulz csak a Jobbik frakcióvezető-helyettesét marasztalta el, s nem a magyar népet. Hogy miért kellett Schulznak magyarázkodnia, majd a témát a TEV-jelentésben is fölhozni, arra csak egy magyarázat van: az EP elnökének nyilván nyelvi nehézségei voltak, amikor interjút adott a német lapnak. A Der Standard című bécsi lapot is idézik a jelentésben: "Orbán szégyenkezés nélkül eltűri a zsidógyűlöletet".

A jelentéstevők 2013 májusa további fontos, ha nem a legfontosabb eseményeként említik Orbán Viktor miniszterelnöknek a Zsidó Világkongresszus Budapesten provokatív szándékkal megtartott ülésének megnyitóján elmondott, talmudi idézetekkel is fűszerezett beszédét. De említés történik az "antiszemita" Szaniszló Ferenc újságírónak adott, majd visszakért állami kitüntetéséről és egyre terjedő Horthy-kultuszról. Orbán javára írják viszont a jelentéstevők azt, hogy a kormányfő a sajtónak adott egyik nyilatkozatában a Jobbikot egyre nagyobb fenyegetést jelentő pártként jellemezte, s amellyel szemben meg kell védeni a demokráciát.

A jelentésben a súlyos antiszemita incidensek sorában szólnak arról az időközben hamvába holt kezdeményezésről, hogy "egyesek utcát kívánnak elnevezni Tormay Cécile-ről", ám a tiltakozások hatására a derék Tarlós István főpolgármester a MTA véleményét és állásfoglalását kérte az ügyben (a kérdés nyilván az, hogy mennyire volt antiszemita Tormay Cécile, akinek főbűne az 1919-es zsidó gyilkosok rémtetteinek irodalmi dokumentálása - M. Á.), s ezzel elhalasztotta az utcaelnevezést. A jelentés írói üdvözlik a főpolgármester döntését. Zsidó szokás és módszer szerint a jelentésben szó nincs arról, hogy miért és mitől számít antiszemitának például Szaniszló Ferenc vagy Tormay Cécile.

Mint mostanában minden zsidó jelentésnek, a mostaninak is a Jobbik a "csillaga", amely párt rasszista, antiszemita tevékenységével, megnyilvánulásaival - olvashatjuk - az angol Channel 4 tévéállomás is foglalkozott a Magyarország szélsőjobbjával az utcán című riportban. A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás Auschwitzcal kapcsolatos parlamenti megjegyzése is bekerült a május havi gyűjteménybe. Súlyos antiszemita esemény volt még május hónapban az is, hogy ismeretlenek postán fehér porral teli borítékot küldtek a Mazsihisz Budapest, Síp utcai címére. A porról később kiderült, hogy egyszerű szépítkezési púder, ám ezt a jelentéstevők már nem kötik az orrunkra.

Kimaradhatatlan, szintén a Jobbikkal kapcsolatos "gyűlölet-bűncselekmény "az ifjú Hegedűs Loránt kálvinista lelkész, a MIÉP egykori parlamenti képviselője által bejegyzett Anticionista és antibolsevista tüntetés a Zsidó Világkongresszus ülése idején." (Igaz, hogy az ülés előtt volt, és a jelentéssel ellentétben nem a Szabadság téren, hanem a Vértanúk terén - M. Á.) A jelentéstevők kiemelik: a református egyház legfőbb vezetői és a rendőrség nem engedélyezte ifj. Hegedűs Loránt tüntetését, ám a felesége, aki jelenleg a Jobbik parlamenti képviselője, átvette a demonstráció megszervezését.

Fentebb igyekeztünk kiemelni a jelentés "legfontosabb" pontjait, ám az eredeti, az angol nyelvű változat elolvasása után is egyértelmű, hogy a fölsorolt, az angolból magyartalanul "gyűlölet-bűncselekménynek" elnevezett történések komolytalanok, s azoknak fölemlegetése kizárólag a haszonleső, zsidóságukból kormányzati segítséggel és hátszéllel tőkét kovácsoló magyargyűlölő személyek anyagi, politikai céljait szolgálja. Jellemző pontja a jelentésnek a Tormay Cécile személye elleni gyűlölködés. A magyarok fővárosában, Budapesten, zsidók utasítást adnak a főpolgármesternek arra, hogy korábbi szándékával ellentétben ne nevezzenek el közterületet a két világháború közötti korszak egyik legnagyobb magyar írójáról.

Tormay Cécile és mások mocskolása, bélistázása csupán azt a célt szolgálja, hogy ne beszélhessünk azokról a valóban "gyűlölet-bűncselekményekről", amelyeket zsidók követtek el a magyarok ellen. Ne emlékezhessünk a zsidók által vezetett 1919-es Tanácsköztársaság idején, majd 1945 után az úgynevezett "moszkvai emigránsok" irányítása mellett a szovjet tankok fedezékében véghezvitt rémtettekre, vagy a "rendszerváltás" körül és után a magyar nemzeti vagyon lenyúlására.

Tanulnunk kell a zsidóktól: a Jobbik vagy a hozzá köthető csoportok hozzanak létre a zsidókéhoz hasonló "monitoring" intézetet, intézeteket, amelyek szakszerűen dokumentálják, kutatják és jelentések formájában közzéteszik zsidók által a magyarság ellen - többnyire idegen zsoldban - a múltban és a jelenben elkövetett "gyűlölet-bűncselekményeket". Vagy nem ártana végre dokumentálni, hogy mennyit ártottak a magyar oktatásügynek az 1945 után kommunista zsidó művelődési és oktatási miniszterek Révai Józseftől kezdve, Aczél Györgyön keresztül Magyar Bálintig. Szemet szemért, fogat fogért.

Mikó Áron - Kuruc.info