A Rogán Antal kabinetminiszter, korábbi országgyűlési gazdasági bizottsági elnök és a tanácsadói által kiötlött kötvénybiznisz döcögve indult 2013-ban, de már pörög. Az ÁAK arról tájékoztatta a HVG-t, hogy az idén 3354 darab, egyenként 50 ezer eurós névértékű államkötvényt jegyeztek a külföldiek, s ebből 798-at csak augusztusban. E szerint 2016-ban több mint ötszázan nyertek letelepedést.

A letelepedési kötvényeket vásárlók – zömmel kínai üzletemberek és vállalkozók – valószínűleg nem a somogyi falvak elhagyott ingatlanaira vágynak. Ha egyáltalán itt maradnak, s nem pattannak át egy másik uniós tagállamba. A jelenségből azonban az elmúlt hetekben többszörös politikai botrány lett. Jóllehet Európa-szerte elfogadott, hogy viszonylag komoly befektetés fejében – állampapírba, ingatlanba, vállalkozásba – letelepedési jogot kínálnak a harmadik országbelieknek, a magyar rendszer átláthatatlan, mutyikra és korrupcióra ösztönző, az állam szempontjából kifejezetten hátrányos, ezért folyamatosan és jogosan támadható.

Legutóbb az kavart botrányt, amikor egy állítólagos kanadai közvetítő azzal reklámozta a magyarországi letelepedési kötvényeket, hogy azokkal – a jogszabályban szereplő nyolccal szemben – már öt év alatt állampolgársághoz és útlevélhez lehet jutni, méghozzá nyelvvizsga nélkül. Bánki Erik, a parlament gazdasági bizottságának elnöke a HVG kérdésére nemes egyszerűséggel „sajtókacsának” nevezte a hírt. Nem reagált viszont arra a Magyar Nemzet által két hete közzétett információra, hogy a szisztémát ügyesen kijátszva egy, az eredeti hazájában jogerősen elítélt orosz adócsaló is letelepedési lehetőséget kapott, gyakorlatilag a magyar állam kötvényeiben mosva tisztára a pénzét. Számára legutóbbi, offshore-paradicsom tartózkodási helye állított ki erkölcsi bizonyítványt.

Az ellenzék mindaddig dagaszthatja a kétes esetek miatti botrányt, amíg a letelepedési üzletben csak az önkényesen, a piaci verseny kiküszöbölésével bevont közvetítők dolgozhatnak. Őket, ismeretlen kritériumok alapján, kizárólag a gazdasági bizottság jelölheti ki. Kivétel erősíti a szabályt: míg a kormány látványosan fúj az adókímélő offshore cégekre, a Fidesz-dominanciájú gazdasági bizottság egy kivételével csupa – részben vagy egészben magyar hátterű – offshore cégnek adott felhatalmazást a közvetítésre, országonként leosztva köztük a piacot. Az egyetlen magyarországi bejegyzésűt a hírek szerint Rogán egykori egyetemi társa vezeti, aki bolgár tulajdonostársaival már több mint 300 millió forintnyi osztalékot kivett a cégből. A kínaiak közvetítése révén a forgalom több mint 90 százalékát adó, a változatosság kedvéért a Nagy Kajmán-szigeteken bejegyzett céget pedig az a kínai bankár képviseli, aki a titokzatos kormányzati tanácsadónak, Habony Árpádnak foglalt helikopteres városnézést Hongkongban. A pikszisből ki is lehet esni, három közvetítő is járt már így, engedélyt kapott viszont egy újabb ciprusi, így most öten vannak. Utóbbit a pesti Falk Miksa utcai galériájáról ismert Bodó János vezeti, akinek itthoni vállalkozásaiban üzlettársa egy másik, szintén ciprusi kötvényközvetítő vállalkozás magyar tulajdonosa, Földvári Gábor, aki szerint ez csupán a véletlen műve. Bodó, mint a HVG-nek elmondta, ázsiai országokból érkező „rendszeres ügyfeleire” alapozva vágott bele az üzletbe.

A tulajdonosi, jövedelmi vagy adózási viszonyaiban áttekinthetetlen hálózat kitűnően alkalmas a letelepedni akaróktól beszedett pénz egy részének újraosztására. Ezt a gyanút erősíti, hogy a háttérben – mint újabban minden valamirevaló állami bizniszben – Habony is felsejlik. A külföldiek ugyanis nem a magyar államkötvényt veszik meg, azt csak a közvetítők jegyezhetik le jogszabályban meghatározott diszkontáron. Az eddig eladott ötéves, 2018-tól lejáró papírokat névértéken fizeti ki az állam, euróban nézve a piacinál magasabb, évi 2–2,5 százalék közötti garantált hozammal. Az állam sok milliárd forintot bukik ezen, a közvetítők pedig nyernek. Bánki azonban ezt sem így látja, mint mondja, a kötvény „nem növeli a kamatkiadásokat, mert öt évig nem kell utána kamatot fizetni”.

Az ominózus 300 ezer eurót nem úgy pengetik ki a külföldiek, hogy megvásárolják a közvetítőktől az államkötvényeket, hanem a közvetítők saját kibocsátású, névre szóló, szintén ötéves értékpapírjába fektetnek be. Ezeknek a papíroknak a kondíciói ismeretlenek. Ezen túl pedig a kötvényesnek fejenként 45–60 ezer euró közötti díjat – vagyis további tízmilliós nagyságrendű tételt – is fizetnie kell, amit a közvetítő megoszt a vele együtt dolgozó itteni és külföldi ügyvédi irodák, adótanácsadók, vízumügyintézők és egyéb szolgáltatók között. Hogy ne kelljen messzire menni, a kötvények értékesítését propagálja – természetesen jutalékért – az Orbán Ráhelt és férjét, Tiborcz Istvánt kalauzoló bahreini tiszteletbeli konzul, Garamvölgyi Balázs is. Egy, a HVG-nek nyilatkozó ügyvéd elmondta: a kiválasztott közvetítők számára szinte magától értetődő, hogy a Rogán–Habony-pároshoz köthető Kosik Ügyvédi Irodával célszerű együtt dolgozniuk, s annak adják tovább a díjak egy részét. A Kosik-iroda a HVG megkeresésére lapzártáig nem reagált, az egyik közvetítőcég magyar vezetője viszont – a nevét nem adva – cáfolta, hogy ilyen elvárás lenne. Ám azt elismerte, hogy ő is ad megbízást Kosikéknak, mivel „itt olyan speciális szakértelmet igénylő feladatok vannak, amit csak kevesen tudnak elvégezni”.

(HVG nyomán)

Kapcsolódó: Miközben gőzerővel zajlik a migrácsellenes kampány, a kormány afrikaiakat csábítgat hazánkba