2018. december 10., hétfő, Judit napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
22:33 Peking szerint komoly következményei lesznek, ha Washington nem engedi azonnal szabadon a Huawei-alapító lányát22:16 A francia külügyér visszautasította Trump csiripeléseit21:44 Trump zsidó veje a véreskezű szaúdi trónörökös legfőbb támogatója a Fehér Házban20:59 A dán kormány döntött: egy kietlen szigetre telepítenék a nemkívánatos migránsokat20:36 Még az Orbán, takarodjnak sem volt igazi ereje Hadházy tüntikéjén20:14 Érthető a franciák dühe: ők fizetik GDP-arányosan a legtöbb adót az OECD-államok közül19:52 Rendkívüli állapotot hirdettek az Egyesült Államok déli és délkeleti részén19:27 Roger Waters kérésére mondta le izraeli koncertjeit egy Pink Floyd-dalokat játszó zenekar18:59 Alagútszemlén járt Netanjáhuval a magyarországi nagykövet - Bibi Putyinnak magyarázkodott 18:22 Lavina zúdult le a Bucsecs-hegységben - egy túrázó meghalt17:55 Több mint koalíció: légyott az olasz képviselőházban16:56 A magyarok zöme óvja gyerekét a tanári pályától16:35 May cáfolja, hogy elhalasztják a parlamenti Brexit-szavazást16:22 A frakciófeloszlatással zsaroló Farkas Gergely szerint nagyon gatya helyzetet teremtene a nyelvvizsgatörvény15:57 Migránsműhellyel indít Merkel háromszögépítő utódja
24 óra legolvasottabbjai

Anyaország :: :: Hozzászólások

Nesze neked, KSH: a munkavállalók kétharmadának bére nem éri el az átlagbért - 327 ezer forint, jó vicc

Reklám

A Policy Agenda mérése szerint Magyarországon a munkavállalók kétharmadának a bére nem éri el az átlagbért, ami a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint 2018. májusában bruttó 327 486 forint volt, ezen a helyzeten pedig elsősorban az adórendszer átalakításával, a többkulcsos adórendszer bevezetésével lehet segíteni - mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (Maszsz) elnöke hétfőn Budapesten.
A tisztes munka világnapja alkalmából a Maszsz által szervezett konferencián a szakszervezeti vezető hozzátette, a szakszervezet azt javasolja, hogy a személyi jövedelemadó - a jelenlegi 15 százalékos szintről - jelentősen csökkenjen azoknál a munkavállalóknál, akik minimálbérért, illetve garantált bérminimumért dolgoznak.
Kiss Ambrus politológus, a Policy Agenda vezető elemzője elmondta, hogy számításaik szerint 100 munkavállalóból 69 keresete nem éri el az átlagbért.
Zoom
A Policy Agenda meghatározta a magyar dolgozók bérének a mediánját is 2016-ra és 2018-ra, a számításhoz a Maszsz kikérte a Pénzügyminisztériumból a tárca által évente májusban készített egyéni bér- és kereset statisztika 2016-os adatait, és emellett felhasználták a Központi Statisztikai Hivatal 2017-es mélyreható kereset-vizsgálatának eredményeit. Mindezekből a Policy Agenda becslések útján megállapította, hogy a mediánbér 2016 májusában körülbelül 194 ezer forint volt, 2018-ban pedig 242 000 ezer forintra tehető, ugyanakkor a KSH számításai szerint 2016 májusában 262 136 ezer forint, 2018 májusában pedig 327 486 ezer forint volt az átlagbér. (A bérek medián értékének kiszámításához a kereseteket sorba rendezik: a középen lévő medián összegnél a dolgozók fele kevesebbet, a másik fele többet keres.)
Kiss Ambrus kiemelte, minél nagyobb a medián bér és az átlagbér közti különbség, annál nagyobb a béregyenlőtlenség. A probléma megszüntetéséhez egyebek mellett át kell alakítani az egykulcsos adórendszert - mondta, és át kell alakítani a félperifériás gazdasági modellt, amelyre Magyarország épül.
Kifejtette, nem arra kell törekedni, hogy autógyártók érkezzenek az országba, hanem arra, hogy a kutatás-fejlesztés gazdasági ág erősödjön. Kordás László megjegyezte, kedden üléseik a Versenyszféra és a Kormány Konzultációs Fóruma (Vkf), ahol a 2016-ban aláírt hatéves bérmegállapodás 2018-ra gyakorolt gazdasági hatásairól tárgyalnak. Ezen felül szóba kerül még a jövő évi béremelés is.
Kordás László elmondta, hogy a Maszsz az ülésen arra törekszik majd, hogy a szociális partnerek és a kormányzati oldal egyaránt ugyanazokból az adatokból, a PM évente elkészített bér és kereseti statisztikájából dolgozzon a 2019-es bérek megállapításánál.
Megjegyezte, a Policy Agenda azért tudott csak a 2016-os a tárca által készített statisztikából dolgozni, mert a PM 2017-ben ezt nem készítette el. Ugyanakkor elmondta, hogy a PM arról tájékoztatta a szakszervezetet, hogy 2018. novemberéig pótolni fogja a hiányosságot.
(MTI)
Frissítés: Napi Szalai: Piroska ezt is jól megszakértette
Folyamatosan csökken a különbség az alacsony és a magas keresetek között, melynek oka, hogy a kisebb fizetések jobban emelkednek: ezt támasztja alá, hogy a bruttó keresetek mediánja jobban nőtt, mint az átlagkereset – írta a Magyar Idők hétfőn.
Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke a lapnak kifejtette: a medián az az összeg, amelynél kevesebbet pontosan ugyanannyi munkavállaló keres, mint amennyien többet; 2018-ban ez bruttó 255 719 forint volt becslése szerint. A medián 67 százalékkal volt magasabb az idei első fél évben, mint 2010-ben, míg az átlag csak 60 százalékkal nőtt – írta a lap hétfői számában.
Zoom
Szalai Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
A szakértő a bérkülönbségek csökkenések okai között kiemelte a minimálbér és a garantált bérminimum dinamikus emelését, a hatéves bérmegállapodás kedvező hatását. Emlékeztetett: 2010 és 2018 között a minimálbér 88 százalékkal, a szakképzettek minimálbére, azaz a garantált bérminimum 102 százalékkal nőtt. A felzárkózás meghaladja mind az átlagkereset, mind a medián kereset növekedését, ez az oka annak, hogy az alacsony keresetű csoportok fizetései arányaiban többet nőttek, mint az átlag felett keresőké.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai alapján a legmagasabb 10 százalék bére a minimálbér és a garantált bérminimum 2012. évi, nagymértékű emelkedése után a legalacsonyabb 10 százalék bérének 3,7-szerese lett. Korábban a legjobban keresők 4,1-4,6-szer nagyobb összeget vittek haza átlagosan. Az OECD a 2017-es adatot még nem közölte, de Szalai Piroska szerint minden valószínűség tovább záródott a bérolló tavaly – írta a kormánypárti lap.
Néhány további "napi Szalai":
Kapcsolódó:



 Érdekes cikk, megosztom Facebookon!  Érdekes cikk, elküldöm e-mailben! Nyomtatóbarát változat
Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Ajánló
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Humoros kép 
Dossziék
Ajánlott videó 

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2018 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready