Dúró Dóra szerint a hároméves szakiskolai képzést figyelembe véve a 17 éves kor az első olyan életkor, amikor piacképes szakmát tud szerezni egy fiatal. Ezt követően a továbbtanulás minden egyes fiatal és család saját döntése kell, hogy legyen - tette hozzá.

Úgy fogalmazott: a tankötelezettségről folytatott "álvita" helyett érdemi megoldásra van szükség az oktatásban a lemorzsolódás visszaszorítása és a felzárkóztatás hatékonnyá tétele érdekében. Ugyanis a Fidesz által bevezetett 16, illetve a szocialisták által preferált 18 éves korig tartó tankötelezettség sem csökkentette a lemorzsolódást az oktatásban - mondta.

Ezért a tankötelezettség korhatárának 18 évre való emeléséért indított és több ellenzéki párt által támogatott aláírásgyűjtést is "álvitának", "álkérdésnek" nevezte a Mi Hazánk elnökhelyettese.

Dúró Dóra arról is beszélt: sok család kényszerül arra, hogy a gyermekét másik településre, vagy egy távolabbi iskolába járassa, hogy "normális körülmények közt" tudjon tanulni. Szerinte ki kell mondani azt, vannak olyan esetek, amikor a szegregáció mindenkinek jobb, és az integráció mindenáron való erőltetése megbukott az elmúlt harminc évben.

Az ellenzéki politikust kérdezték arról, hogy a szocialista Korózs Lajos egy tévéinterjúban a Fidesz támogatottságát Adolf Hitler támogatottságához hasonlította. Válaszában úgy fogalmazott: szólásszabadság van. "Ha egy politikus butaságot beszél, az nyilván az ő felelőssége, és őt minősíti leginkább" - mondta.

Dúró Dóra annak kapcsán, hogy Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd politikusa bevonná a szomszédos országokat a trianoni békeszerződés százéves évfordulójára rendezett megemlékezéssorozatba, elképesztőnek nevezte, hogy "a Párbeszéd és a Momentum politikusai is olyan, az SZDSZ-t idéző nyilatkozatokra képesek a határon túli magyarokkal kapcsolatban, amelyek nemzetellenesek".

(MTI)