2019. december 10., kedd, Judit napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
11:07 Aszad elsősorban nem Amerikát vagy Izraelt, hanem "Európát" okolja a szíriai káoszért10:42 Eltemette édesanyját a kertben, majd másfél éven át felvette a nyugdíját10:20 Lövöldözés egy ostravai kórházban, többen meghaltak10:12 Pályák, bérlemények, hely- és időpontfoglalások kezelése gyorsan, egyszerűen, online (x)10:05 Eltiltották Oroszországot a nemzetközi versenyektől09:32 Építési törmelékkel rongált meg 12 autót ez a sukár csávó09:06 Panorámaadót vezet be Siófokon az ellenzéki többségű képviselő-testület08:38 Oroszország ellenség, ezért Amerika az elmúlt 25 év legnagyobb hadgyakorlatára készül Európában08:23 Párizsi csúcs: Putyin "happy", Zelenszkij elégedetlen08:12 Erdogan: Törökország keresztülhúzta Izrael és több más ország számításait07:45 Eltűnt a chilei légierő egyik gépe 38 emberrel a fedélzetén07:32 Teltház lesz karácsonykor a szállodákban06:54 Elárverezik a világ legnagyobb skótwhisky-gyűjteményét22:30 Már kéjgázzal is drogoznak Hollandiában22:11 Vidám kis ünnepi történet: krampuszok látják el a migránsok baját Dél-Tirolban
24 óra legolvasottabbjai

Anyaország ::

Bibsikárogás a Néphazugságban: (kemény)jobbra tolódnak az egyetemi hallgatók

Reklám

Csak örülni tudunk (káröröm), hogy az ál-Teller levelet közlő, Néphazugság gúnynevű cionista szennylap egy zsidó "szakemberrel" együtt azon károg: egyre jobboldalibb és radikálisabb az egyetemisták zöme. Jellemző a talmudistákra, hogy ezt tudományosan, társadalmilag is káros jelenségnek hazudják, de kit érdekel, a lényeg a jelenség, meg, hogy lehet még szebb jövőnk. Eredeti cikk alul.
Magyar felsőoktatás: radikalizmusból nincs hiány
2008. március 26., Néphazugság
Jobbra tolódnak és nyitottá válnak a radikális eszmékre a hallgatók - állítja a szociológus, aki szerint hiányzik a demokráciára való nevelés. (Figyeljük meg a csatornalapra oly jellemző, sunyi, talmudista ravaszkodást és csúsztatást: hiányzik a demokráciára nevelés, EZÉRT a diákok jobbosak. Bezzeg ha komcsik, maoisták, szocdemek és liberósok volnának, akkor az azért van, mert demokratikusan megnevelték őket. Bárcsak Kínában élhetnénk, de legalább Kádár alatt, gondolja a cionista "szakember - a szerk.)
Az egyetemeken, főiskolákon a diákság egyre konzervatívabban gondolkodik, politikai választásaiban pedig jobbra tolódik, miközben egy részük a radikális eszmékre is nyitottá vált - nyilatkozta a Népszabadságnak Gábor Kálmán szociológus (a kisebbségben lévő cionkomcsi diákság persze nem aggasztja a "szakértőt" - a szerk.)
A szakember ezt a többi közt azzal magyarázta, hogy a rendszerváltással megszűnt az elitképzés, a felsőoktatás "tömegesedett", hiányzik a közéletre, demokráciára való nevelés, a hallgatók történelmi ismeretei hiányosak. (Újra féktelenül hazudik a zsidó, hiszen szerinte a jobboldaliság=butaság, bunkóság, műveletlenség, éretlenség, antidemokrácia. Várjuk a telefonszámát - a szerk. )
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormányzati politikában nemigen jelennek meg ifjúságpolitikai elképzelések, miközben a jobboldal jobban meg tudja szólítani e réteget (Tehát nem a közbűntényes ganékormánnyal van baja a "független" kaftános "értelmiségnek", csak azzal, hogy nem hazudnak elég hatékonyan a fiataloknak - a szerk.). Fontos lenne az is, hogy az egyetemisták "húsbavágó kérdései" bekerüljenek a közbeszédbe - vélte Gábor Kálmán (Bekerültek, te állat, erről szólt a tandíjkérdés is, ha számos más fontos kérdés nem is kap még elég sajtóvisszhangot - a szerk.).
A szélsőséges kommunista-cionista napilap beszámol arról is, hogy a hallgatói szervezetek egyes tisztségviselői szoros kapcsolatot ápolnak "szélsőjobb" politikai erőkkel. A tandíjellenes kampányban pedig ezen szervezetek teljes mellszélességgel kiálltak és propagandát folytattak a kormányellenes álláspont mellett, noha a hallgatók egy része nem értett egyet sem a népszavazással, sem a részhozzájárulás eltörlésével (És akkor mivan, ba..eg? Joguk van hozzá. És joguk volt szavazni a kaftános és komcsi hallgatóknak is, sőt ahhoz is joguk van, hogy ezután a tandíjnak megfelelő összeggel támogassák egyetemüket - a szerk.).
Az egyik megszólaló (nyilvánvalóan anarchista ésvagy biboldó - a szerk.) hallgató azt mesélte: az intézményekben megjelentek olyan plakátok is, melyeken a miniszterelnök a karjaiban tartja az oktatási minisztert (Na, és? - a szerk.). Az igennel való szavazásra buzdító falragaszokat pedig utóbb - a voksolást követően - olyan plakátokkal ragasztották felül, melyeken az állt: Igen, jól döntöttek! (És? - a szerk.)
A hallgató szerint az egyetemi újságban megjelennek erősen jobboldali, sőt - szerinte - antiszemita tartalmú cikkek is (És ha igen? Naponta tucatnyi antimagyar cikk jelenik meg a különféle pénzes kormánypárti sajtótermékekben, jó, hogy legalább az egyetemeken mást is lehet olvasni. A Tilos Rádió "kiirtanám az összes keresztényt" felhívását nyilván egyik sem überolja  - a szerk.) a szakok mentén pedig jól érezhetők a politikai törésvonalak, a majdani történészek például "hírhedt jobbosak". (És, névtelen zsidó diák? Hála az égnek. A patkánylap mentalitását egyébként jól tükrözi, hogy a cikkben semmiféle teret nem adtak az egyetemisták zömét adó jobbosoknak  - a szerk.)
Kapcsolódó:
Izraeli lap: a zsidók zöme rasszista (ezzel vajon mikor foglalkozik a Néphazugság?)
(hirado.hu/Népszabadság kiegészítve)
Jobboldali befolyás alatt az egyetemisták és a főiskolások
Mégiscsak radikálisak
Népszabadság • Ónody-Molnár Dóra • 2008. március 26.


Elhagyatott agitáció az ELTE kapujában
Kép: Móricz Simon
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a népszavazási kampányban a tandíjkérdés kapcsán kissé keserűen említette, hogy a fiatalok manapság mintha nem lennének elég radikálisak. Nem csak a népszavazás eredménye támasztja alá azt, hogy ebben minden bizonnyal tévedett.
Radikálisak-e a ma egyetemistái vagy sem? A válasz egyértelműnek tűnik, Orbán Viktor aggodalma alaptalan volt.
Gábor Kálmán szociológus, a téma szakértője például úgy látja, hogy az egyetemeken, főiskolákon a diákság egyre konzervatívabban gondolkodik, politikai választásaiban pedig jobbra tolódik, miközben egy részük a radikális eszmékre is nyitottá vált.
- Az egyetemre felvételt nyerő új generációnak nagyon hiányosak a történelmi, közéleti ismeretei, és ez akkor is gond, ha épp nem humán szakos hallgatókról beszélünk - mondja. Az okok közt említi a rendszerváltás nagy vívmányát, az elitképzés megszűnését, vagyis a tömegesedést. Csakhogy ezzel az egyetem funkciója is megváltozott, ezért szerinte sokkal fontosabb lenne a közéletre nevelés. A kilencvenes évek óta a fiatalok helyzete is megváltozott, a piacgazdasággal nemcsak az esélyeik növekedtek, ezzel együtt sebezhetőbbé is váltak. A demokráciára nevelés ezért a szociológus szerint elengedhetetlen lenne.
Gábor Kálmán saját hallgatói között végzett, reprezentatívnak nem nevezhető kutatása is arról tanúskodik, mennyire nem ismerik a diákok a közelmúltat, a történelmet. Egy olyan film kapcsán kellett véleményt nyilvánítaniuk, amely a nemzeti radikalizmusról szólt, hungaristákról, irredenta fiatalokról. A hallgatók közül mindössze ketten tettek említést a két világháború közti antiszemitizmusról. A többiek - bár a szélsőséges megnyilvánulásokat elítélték - megértőnek mutatkoztak a "nemzeti eszmék" iránt.
- Ezekkel a fiatalokkal szinte senki nem foglalkozik, a kormányzati politikában nemigen jelennek meg ifjúságpolitikai elképzelések. A baloldal és a liberálisok nem tudják megszólítani őket. A jobboldal e tekintetben sokkal sikeresebb - véli az ifjúságkutató. Szerinte fel kellene készíteni a fiatalokat az őket érő politikai üzenetekre, álszeméremnek tartja, hogy a tanórák keretei közt ne lehetne a közéletről vitatkozni.
Elmeséli, hogy a tandíj eltörlése kapcsán az Educatio Kht. rendezett egy kerekasztal-beszélgetést a "hogyan továbbról". Amikor a politikusok kifejtették a már "százszor elmondott" véleményüket, a beszélgetés irányt váltott. A fiatalokat ugyanis nem a tandíj érdekelte, hanem a saját jövőjük. Szóba került, hogy amióta nincsenek nyelvi lektorátusok, a szegényebb hallgatók nem képesek a nyelvtudásukat fejleszteni. Sokan nem értik a kreditrendszert, a bolognai folyamatot. A szociológus szerint ez a beszélgetés jól mutatja, hogy a "húsbavágó" kérdések nem kerülnek a közbeszédbe.
Gábor Kálmán szerint a hallgatói érdekképviselet mellett az egyetemi sajtónak nagy szerepe lenne abban, hogy teret nyisson ezeknek a kérdéseknek - így a hallgatók saját világukban is gyakorolhatnák a demokráciát.
Halász Áron másodéves szabadbölcsész hallgató az első benyomásait az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzatról (hök) és annak vezetőjéről, Szávay Istvánról két éve, a zánkai gólyatáborban szerezte. Halász Áron ugyanis a kétféle program közül - a többséggel együtt - a salsa táncórát választotta a határon túli magyarsággal kapcsolatos beszélgetés helyett. "Mennyire nem gondolkodnak a fiatalok felelősen a magyarság sorsáról" - jegyezte meg erre az elnök. A hallgató szerint ez a szellemiség hatja át az érdekképviseletet. Halász egyébként úgy tudja, a hök vezetője szoros kapcsolatot ápol a Jobbik Magyarországért Mozgalommal. (A Figyelőnet szerint Szávay a Jobbik tagja, de ő ezt cáfolta. Az interneten van olyan cikk is, amelyben a hök-elnök nem tagadja kapcsolatát a párttal, igaz, az a Demokratában jelent meg.)
Halász Áron azt meséli, hogy a tandíjellenes kampányban a hök teljes mellszélességgel állt ki az eltörlés mellett, holott a hallgatók egy része egyáltalán nem értett egyet sem a népszavazással, sem a részhozzájárulás eltörlésével. - A hök-nek mindenkit képviselnie kellene - ők azonban nem kérdezték meg erről a diákok véleményét. A népszavazás napját megelőző két hétben minden egyetemi zugot beterítettek a hök plakátjai: fekete alapon fehér négyzet piros x-szel az igen felirat felett. A tanévnyitó ünnepségen a dékán után a hök elnöke szólalt fel - a tandíj eltörléséről beszélt.
Papp Réka Kinga azt meséli, hogy a szavazás előtt olyan plakátok is voltak, amelyeken a miniszterelnök a karjaiban tartja az oktatási minisztert. A hökös hirdetőtáblákat utóbb teleragasztották. A plakátok szövege az volt: "Igen, jól döntöttetek." Halász Áron és Papp Réka Kinga egyöntetűen állítja, hogy a bölcsészkar lapjában, a Pesti Bölcsész Újságban gyakran jelennek meg erősen jobboldali cikkek. Példaként említenek egy Horthy Miklóst méltató írást, illetve egy szerintük antiszemita tartalmú cikket is.
Papp Réka szerint a szakok mentén is jól érzékelhető politikai törésvonalak vannak, a jövő történészei, történelemtanárai például "hírhedten jobbosak".
Reklám


Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2019 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready