Mint ismert, Borvendég Zsuzsanna a Mi Hazánk listájáról jutott be az Európai Parlamentbe, ahol a német AfD-vel és több másik párttal együtt megalakították a Szuverén Nemzetek Európája pártcsaládot. Az impexek korának szerzőjével a HVG készített interjút.
 Fotó: Lakos Gábor |
HVG: Hogyan kapta meg a Mi Hazánk felkérését, mi köti önt a párthoz?
Borvendég Zsuzsanna: Először a Fekete István Szabadegyetem előadójának kértek fel, majd 2023 őszén egy jobboldali értelmiségieknek szervezett belső rendezvényen jöttünk össze. Korábban egyedül Szakács Árpádot ismertem, aki a párt tanácsadója, Toroczkai Lászlóval ezen az eseményen találkoztam először. Végül karácsonyra kaptam meg tőle az EP-képviselőség ötletét.
HVG: Meglepte a felkérés? Milyen elvárást fogalmaztak meg ön felé?
B.Zs.: Folyamatosan arra gondoltam, hogy miért pont én. Nem léptem be a pártba, és nem is szándékozom. Az elképzelés pont az volt, hogy pártok felett álló, köztiszteletben álló személyt jelöljenek, aki meg tudja szólítani a teljes nemzeti jobboldalt. Ebből nem akartak pártpolitikát csinálni.
HVG: A kampányban viszont gyakorlatilag nem vett részt. Hogy lehet így megszólítani bármelyik szavazót?
B.Zs.: Olyan erős sárdobálós kampány volt, ami nem szokott lenni az EP-választások előtt, nekem ebben nincs gyakorlatom. Ezért volt Toroczkai László előtérben, a listavezetők vitáira is ő ment el. Hivatalosan végül is ő volt a listavezető, de ebben nem látok problémát, más ellenzéki pártok ugyanígy tettek. A legismertebb arcok képviselték a jelölteket.
HVG: Nincs emiatt olyan érzése, hogy valójában nem önre, hanem Toroczkaira szavaztak a választók?
B.Zs.: Ő elmondta, hogy nem fog kimenni, és a mandátumot én fogom felvenni. Ez így is lett, szemben Magyar Péterrel és a Tisza Párttal. A mi hazánkos szavazótáborban nem nagyon vannak olyanok, akik nem ismernek. Minden nemzeti jobboldali rendezvényen ott voltam, előadásokat tartottam. Most már több politikusi megjelenésem lesz, hiszen ez olyan tisztség, amiért felelősséggel tartozom minden magyar embernek.
HVG: Tart ettől a felelősségtől?
B.Zs.: Nem félek a megméretéstől, de vannak bennem elvárások önmagammal szemben. Nem szeretek középszerű lenni. Tudom, hogy nem lehet megváltoztatni a világot egy képviselőhellyel, de szeretném, hogy látható legyen a munkám. Ezt elvárom magamtól, emiatt természetes a félelmem.
HVG: A kampányban egyszer tűnt fel hangsúlyosan a neve a közbeszédben, amikor a tiszás Tarr Zoltánnal hasonlították össze. Ő elveszítette az állami állását, míg ön megtarthatta. Mit gondol a sokat emlegetett immunitásáról?
B.Zs.: Nem értek egyet a köztünk lévő párhuzammal, ő próbaidősként dolgozott egy politikai háttérintézményben, én 25 éves munkaviszonnyal folytattam tudományos tevékenységet. Ennek ellenére szerintem már nem akartak a Magyarságkutató Intézetben látni engem. Tavaly Kásler Miklós teljesen átvette az intézmény vezetését, azóta a régi gárda nagy részét eltávolították, legalább ötvenen távoztak ilyen-olyan megegyezésekkel. Elmérgesedett a viszony, sem szakmailag, sem erkölcsileg nem elfogadható, ami ott történik. Vártam, hogy majd engem is megkeresnek a felmondással, ami végül talán azért nem történt meg, mert a legnagyobb végkielégítést nekem kellett volna adniuk.
HVG: Végül viszont ön állt fel.
B.Zs.: Szeptember óta gondolkodtam azon, hogyan tovább, de nem akartam megadni az intézetnek azt a könnyebbséget, hogy én mondjak fel. Aztán elkezdődött az a szöveg, hogy a Fidesz fizetési listáján vagyok, pedig közalkalmazott voltam. Annyira voltam a párt által fizetve, mint bármelyik pedagógus. Én nem láttam kivetnivalót abban, hogy továbbra is a Magyarságkutatóban dolgoztam a felkérést követően. A Mi Hazánk elnöksége döntött végül úgy, hogy szeretnének ettől a kolonctól megszabadulni, ne ez legyen téma.
HVG: A német AfD vezetésével Szuverén Nemzetek Európája néven jött létre az Európai Parlament legradikálisabb jobboldali frakciója, amihez ön is csatlakozott. Mit vár a következő öt évtől?
B.Zs.: Volt egy kis eltolódás a szuverenisták irányába, de nem volt olyan áttörő, mint amiben sokan reménykedtek. Bízom abban, hogy ha az EP-ben tovább hallatjuk a hangunkat, akkor a közvéleményt is tudjuk befolyásolni. Ez az öt év egyúttal a 2029-es választás előkészítése lesz. Én a Kulturális és Oktatási Bizottsághoz csatlakoztam, ahol a hagyományos konzervatív kulturális közeget szeretném erősíteni.
HVG: Megéri feladni a tudományos munkát a politikusi karrierért?
B.Zs.: Mindenki azt várja tőlem, hogy jönnek az új leleplezések, de amit a jelenleg elérhető dokumentumokból ki lehetett hozni a kutatási területemen, azt már feldolgoztam. Az, hogy az EP-ben folytatom a munkát, új lehetőséget nyit meg, a kutatásaimat nemzetközi térbe tudom vinni. Szeretnék segíteni a jelenlegi informális hálózatok működésének feltárásában, tudatosítani kell az emberekben, hogy mi történik például egy sms-sel megkötött vakcinaszerződésnél. A hálózatkutatás arról szól, hogy észrevegyük a kapcsolódási pontokat, amiből következtéseket lehet levonni. Nekem az első benyomásom Brüsszelről, hogy el akarják szakítani a képviselőket a realitástól, és így manipulálni őket.
HVG: Mit ért ezen? Elsőre összeesküvés-elméletnek hangzik.
B.Zs.: Mindenki vigyázzban áll a képviselőknek, úgy kezelik őket, mintha külön kaszthoz tartoznának. Ha valakinek nincsen elég erős jelleme, akkor a személyisége kisiklik, elhiszi, hogy ő több vagy jobb ember lett attól, hogy megszavazták. Engem a családom fog két lábbal a Földön tartani, továbbra is ragaszkodom a hagyományos anya és feleség szerepköréhez. Egy háziasszony a lelke a háztartásnak, erről nem akarok lemondani, megmaradok annak az embernek, aki eddig is voltam.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk EP-képviselője„Apám ’56-ban emigrált, aztán amikor visszajött, vizsgálati táborba került, de semmi retorzió nem érte. Megrögzött ellenállása a rendszerrel szemben egyfajta lázadás volt hithű kommunista édesapja ellen” – beszél a Kádár-rendszerhez fűződő bonyolult családi viszonyáról a Tatabányán felnőtt, 49 éves történész. Történészdiplomáját 1999-ben, jogi diplomáját 2001-ben vette át a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. 1997-es megalakulásakor kezdte kutatómunkáját a mai Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában.2001-től 10 évet gyesen töltött három gyermekével. 37 évesen tért vissza a tudományos világba. 2017-ben jelent meg Az impexek kora című könyve, bemutatva a Kádár-kori külkereskedelem és az állambiztonsági rendszer összefonódását, „amely szisztematikusan lerabolta és eladósította hazánkat”. Az elismerő recenziók mellett kritikát kapott, hogy történetírásában túlságosan moralizál és ítélkezik: „Határozott világnézet alapján látom a múltat.” Orbán Viktornak annyira tetszett, hogy a kormánytagokat Az impexek korával ajándékozta meg a kiadás évének karácsonyán. „A kiadó nem is tudott rögtön 40 könyvet küldeni, mert túl gyorsan fogytak, nekem inkább ez volt az elismerés, nem a miniszterelnök ajánlása” – mondja erről a szerző, aki folyamatosan közeledett a nemzeti oldalhoz.2019-es megalakulásakor egyből csatlakozott a Magyarságkutató Intézethez. Tavaly fejezte be a munkát a Vörös polip dokumentumsorozaton az M5 csatorna felkérésére a Pesti TV egykori műsorvezetőjével, Mező Gáborral.Közéleti szerepvállalása a Mi Hazánk figyelmét sem kerülte el. A párt európai parlamenti listájának harmadik helyéről jutott ki Brüsszelbe. A legtöbb időt Magyarországon fogja tölteni a gyermekeivel és gépészmérnök férjével. Elsődlegesen családanya akar maradni.
