Megkezdődik az amerikai kis moduláris nukleáris technológia magyarországi bevezetéséhez szükséges technológiai, infrastrukturális, pénzügyi és jogi előkészítő munka - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy a mai, kihívásokkal teli időszakban az energiaellátás biztonsága is veszélybe került a világ számos pontján, köztük Európában is, ahol több szállítási útvonal is megszűnt a politikai döntések következményeként, ennek nyomán pedig az egekbe szöktek az árak.
Kiemelte, hogy a tengerparttal és jelentős saját energiaforrásokkal nem rendelkező Magyarországot ez különösen súlyosan érinti, márpedig a kormányzat célkitűzése továbbra is az, hogy a lakosság számára a kontinens legalacsonyabb rezsiköltségeit garantálják.
"Ezért a feladat az, hogy ezen körülmények közepette is biztosítsuk, hogy az ország energiaigényének minél nagyobb részét saját magunk tudjuk előállítani" - szögezte le, hozzátéve, hogy erre az első számú megoldást az atomenergia jelenti, amely jelenleg komoly technológiai forradalmon megy keresztül.
Kifejtette, hogy a nagy erőművek mellett elkezdtek kis moduláris nukleáris reaktorokat fejleszteni, ezek ideálisak az olyan ipari térségek megbízható, olcsó és környezetkímélő energiaellátására, mint amilyen területek Magyarországon a nagy gyárépítésekkel és a rekordberuházásokkal létrejöttek.
Szijjártó Péter rámutatott, hogy ennek a még fejlesztés alatt álló technológiának a világpiaci vezetői az amerikai vállalatok, így a Magyarországon egyébként is jelen lévő GE Vernova, amely technológiájának felhasználását Közép-Európában jogtulajdonosként egy lengyel cég, a Synthos Green Energy birtokolja.
"Ilyen amerikai technológiával már zajlik egy kis nukleáris erőmű építése Kanadában, ahol a kanadai hatóságok megadták a létesítési engedélyt. Ez számunkra mindenképpen egy biztató, sőt megnyugtató jelzés" - fogalmazott.
Majd bejelentette, hogy a a Paks II. vállalatcsoporthoz tartozó, nukleáris technológiai fejlesztésekkel foglalkozó Hunatom megállapodást kötött a Synthos Green Energy-vel az amerikai technológia magyarországi bevezetésének előkészítéséről.
"Ez a megállapodás arról szól, hogy ezen amerikai nukleáris technológia magyarországi bevezetéséhez szükséges technológiai, infrastrukturális, pénzügyi, jogi előkészítő munkákat megkezdjük" - tudatta.
Illetve hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság jövőbeli növekedésének a megalapozásához szükség van a növekvő energiaigény biztos és olcsó kielégítésére.
"Ez azért is fontos, mert Magyarországra továbbra is jó ütemben érkeznek a beruházások, épülnek a gyárak, jönnek létre a munkahelyek, és ahhoz, hogy ezek a gyárak működőképesek legyenek, energia kell, az energiát pedig elő kell állítani nagy mennyiségben, olcsón, biztonságosan és úgy, hogy közben a károsanyag-kibocsátásunk se nőjön" - sorolta
A miniszter aláhúzta, hogy egy Magyarország méretű ország esetében nem reális több nagy nukleáris erőmű egymás utáni építésében gondolkozni, azonban a kis méretű moduláris reaktorok jó megoldást jelenthetnek.
"Ma tehát az első lépést megtettük annak érdekében, hogy Magyarország a legmodernebb kis nukleáris technológiát is tudja használni a jövőben akkor, amikor energiaellátásának biztonságáról van szó. Az előkészítő munka tehát ma mind a jogi, mind az infrastrukturális, mind a pénzügyi, mind a törvényhozási területen megkezdődik ennek a megállapodásnak az aláírásával" - mondta.
Robert Palladino, a budapesti amerikai nagykövetség ügyvivője fontos mérföldkőnek nevezte a mostani megállapodás aláírását a Magyarország és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokban.
"Ez egyfajta stratégiai együttműködés, amit a régióban megvalósítunk, valós partnerség, amely kölcsönös tiszteleten alapul" - szögezte le, majd hozzátette, hogy a védelem, a kereskedelem, az űrkutatás és az energetika területén is mélyülnek a magyar-amerikai kapcsolatok.
"Ez nem véletlenül van így, azért tesszük ezt, mert közös érdekeink vannak, és közösek az értékeink, a szuverenitás, a szabadság, és az, hogy döntsünk a saját sorsunkról" - jelentette ki.
Frissítés: az államtitkár elismerte: amerikai "kérés" volt, hogy "nyissanak" az amerikai nukleáris ipar irányába
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára Washingtonban a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának Európáért és Oroszországért felelős főigazgatójával, Charles McLaughlinnal folytatott tárgyalásokat. Az államtitkár arról tájékoztatta csütörtökön az MTI-t, hogy főként kétoldalú ügyekről tárgyaltak, megállapítva, hogy a kapcsolataink a bonyolult nemzetközi helyzet ellenére kiválóan alakulnak.
"Miután ezek a kapcsolatok soha a történelemben nem voltak annyira szorosak és barátiak, mint ma, a rendszeressé vált kétoldalú egyeztetések baráti, oldott, őszinte hangnemben zajlanak, ahol ki tudunk az asztalra tenni minden olyan kérdést, amelyet közösen kell megoldanunk. Meg tudjuk fogalmazni egymás iránt az elvárásainkat, kéréseinket, és ezeket rendre a másik fél tudja is és akarja is teljesíteni, mint ahogy például az amerikaiak a Paks2 projektet kivették abból a helyzetből, amibe bizonyos orosz entitások szankcionálása miatt került" - emelte ki Magyar Levente.
"Ezt néhány héttel ezelőtt, a kérésünkre megoldották. Nekik is vannak kéréseik, többek között az, hogy az amerikai nukleáris ipar irányába is nyissunk az orosz mellett, és miután ez egybeesik a szándékainkkal, ennek eleget is tudunk tenni" - folytatta az államtitkár.
Az Egyesült Államok külpolitikájának alapvető tétele az, hogy Amerika az első, de elfogadják azt, hogy Magyarországnak hasonló a megközelítése: "számunkra Magyarország az első, és a magyar érdekeket próbáljuk érvényesíteni" - emelte ki.
Pont ezért működik ez a kapcsolatrendszer, mert a súlybéli különbség ellenére az őszinteség és a tisztelet határozza meg: az amerikai partnerek tudják és méltányolják, hogy mi kizárólag a magyar érdekből indulunk ki, amikor külpolitikai döntéseket hozunk, soha nem abból, hogy mi felénk a vélt vagy valós elvárás - összegzett Magyar Levente.
(MTI)