November 1-jén mindenszentek napját ünnepeljük, amely a katolikus egyház egyik fontos ünnepe. Ezen a napon mindazokra a szentekre és üdvözült lelkekre emlékezünk, akiket az egyház hivatalosan nem avatott szentté, de életükkel példát mutattak. Ez a nap tehát az örök életre jutott lelkek ünnepe, a mennyországba jutottaké. Magyarországon munkaszüneti nap, sokan ilyenkor mennek a temetőkbe, gyertyát gyújtanak és virágot visznek az elhunyt szeretteik sírjára.
November 2-a viszont halottak napja, amely kifejezetten az elhunyt hívekért és hozzátartozókért való imádság és megemlékezés napja. Ezen a napon a katolikus egyház a tisztítótűzben szenvedő lelkekért imádkozik, hogy ők is eljuthassanak az örök életre.
A fő különbség tehát az, hogy mindenszentek a már üdvözült lelkek, halottak napja pedig az elhunyt, még nem üdvözült hívek napja. Mindkettő a szeretetteljes megemlékezésről szól, ezért a két nap hagyományosan összekapcsolódik.
Miért kellett ez a bevezető szöveg akkor, amikor látszólag semmi köze a címhez?
Mert egész biztos, hogy az alábbi videón látható cigány társaság ezen vitatkozott össze a temetőben, és a maguk temperamentumos módján azon keveredtek „szóváltásba”, vajon a mai napon szükséges-e emlékezniük saját halottaikra, vagy most csak a szentekre? De az is elképzelhető, hogy például Girolamo Savonarola megítélése volt a vita tárgya, az egykori firenzei szerzetes, aki saját korában fellépett a pápai udvar korrupciója és a világi pompát ostorozta, de a firenzei nép prófétaként tisztelte. Végül kivégezték.
Viszont sok követője szentnek tartotta, de az egyház hivatalosan eretneknek nyilvánította. A szentté avatása többször felmerült, de mindig megtorpant a teológiai és politikai megítélés miatt. Szóval ha már mindenszentek napja, elképzelhető, hogy azon kaptak hajba, szentté kellene-e avatni, vagy mégsem.
Na jó, nem folytatjuk, nyilván ez irónia. Beszéljen inkább a videó a cigány igénytelenségről:
Henney Viktor – Kuruc.info
