Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a térség legnagyobb élőhely-rehabilitációs programjának projektzáró rendezvényén arról beszélt, hogy a természetvédelmi szempontból különösen értékes vizes élőhely helyreállítását a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság az Európai Unió LIFE Nature alapja és a kormány támogatásával valósította meg.

Mint elmondta: a több mint 30 éve, 1992-ben elindított LIFE-program szinte az egyetlen kifejezetten természetvédelemre fordítható közvetlen forrás az Európai Unióban.

Emlékeztetett, hogy Magyarország uniós csatlakozása óta a program révén eddig mintegy 43 projektet valósított meg nagyjából 117 millió euró összegben.

"Az idei év pedig egy igazán sikeres év a LIFE-programok tekintetében, hiszen négy magyar projekt is támogatást nyert, ráadásul a Kiskunsági Nemzeti Park mind a négyben érintett" - jelentette be.

Mint kiemelte: a projektek társfinanszírozását a kormány biztosítja, hiszen a program csak hatvan vagy hetvenöt százalék forrást biztosít attól függően, hogy különösen veszélyeztetett fajokról vagy élőhelyekről van-e szó.

Felidézte azt is, hogy egy nagy integrált LIFE-projekt a Hermann Ottó Intézet koordinálásával valósul meg, további 17 projektben pedig konzorciumban egy másik országgal vesz részt Magyarország.

Rácz András emlékeztetett, hogy a Böddi-szék medrét az 1950-es években a Sós-éri főcsatornával kettévágták, ami komoly hatással volt a tájra és az élővilágra. A csatorna hosszú távon akadályozta a természetes vízmozgást, édesvízzel hígította a tó vizét, és hozzájárult a meder elnádasodásához, feltöltődéséhez. Ezeket a kedvezőtlen folyamatokat a klímaváltozás hatásai még jobban felgyorsították, így veszélybe került a Böddi-széki szikes élővilág ökológiai rendszere.

Mint elmondta: a projektnek köszönhetően a központi meder és az öblözetek ismét összekapcsolódtak, ezáltal az egységes tómeder felülete 180 hektárról mintegy 400 hektárra nőtt.

A munkálatok során hat kilométer hosszan áthelyezték a Sós-éri - V-ös számú - főcsatornát, az új nyomvonal elkerüli a medret.

Továbbá épült négy zsilip és három áteresz, hogy biztosítsák a megfelelő vízkormányzást és a terület megközelíthetőségét.

Hangsúlyozta, hogy összességében 800 hektáron indult meg a változatos élővilággal rendelkező szikes gyepek helyreállítása. Több mint 400 hektár földterület állami tulajdonba került, további területeken pedig megállapodtak a földhasználókkal, hogy folytassanak természetvédelmi célú kezelést.

A szikes réteket és mocsarakat őshonos magyar háziállatokkal legeltetik: így magyar szürkemarha, magyar tarka üszők, merinó juhok, parlagi szamarak, házi bivalyok segítenek az előhelyek helyreállításában.

Mint elhangzott: a bivalyok különösen hatékonyak a záródott nádasok megnyitásában dagonyázásukkal és taposásukkal.

Az állattartás kapcsán pásztorszállást, nyári és téli szállásokat, karámrendszereket, utakat, itatókat alakítottak ki, mellettük pedig tíz gémeskutat is felújítottak - sorolta.

"Hosszú távon azonban minden természetvédelmi eredményünk úgy tartható fenn, ha az találkozik a helybéliek gondolkozásával, helybéliek egyetértésével is" - húzta alá a helyettes államtitkár.

Font Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy Böddi-szék Európában ritka és különösen értékes vizes élőhely, a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes tava, és a megmentését célzó projekt során kialakították a 4 kilométer hosszú, 16 állomásból álló Sóballa tanösvényt, több új madármegfigyelő toronnyal.

Ugró Sándor, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója elmondta: a program során számos kivitelező és projektpartnerrel dolgoztak együtt, akik mind hozzátették saját tudásukat, munkájukat a Böddi-szék korábban kettévágott medrének egyesítésére, az eredeti vízviszonyok, illetve a természetes élőhelyek helyreállítására, és csak így, összefogással voltak képesek a kitűzött céljaikat megvalósítani.

Kiemelte, hogy a LIFE-program révén a projektre az elmúlt mintegy másfél évtized alatt nagyjából 7,2 millió eurót fordítottak.

Mint elhangzott: a szikes sztyeppék és mocsarak csupán néhány országban fordulnak elő Európában, de a legnagyobb kiterjedésben Magyarországon találhatók. Sok tekintetben különlegesek, hiszen ezek tengerpartokhoz hasonló élőhelyek a szárazföld belsejében.

A Böddi-szék az időszakosan kiszáradó magyarországi szikes tavak között igen jelentős, a nyílt vízfelszínű szikes tavak 18 százalékát teszi ki. Része a Natura 2000 hálózatnak, és a szomszédos Kelemen székkel együtt a vizes élőhelyek védelmére létrehozott Ramsari Egyezmény is védi.

A kutatók a munkálatok során folyamatosan vizsgálták az élővilág állapotát, és már menet közben is számos biztató eredményt regisztráltak. A szikes tavak jelzőfaja, a sziki lebegőkandics több helyen tömegesen jelent meg, ami kulcsfontosságú a vonuló madarak táplálékellátásában. A helyreállított vízjárás pedig kedvezően hatott a szikesekhez kötődő ritka madárfajokra, például a széki lilére, gulipánokra, gólyatöcsre, piroslábú cankóra és a bíbicekre.

A Böddi-székre ősszel rengeteg parti és gázlómadár, valamint darvak, több ezer vadlúd, főleg nyári ludak és nagy lilikek jönnek, de időnként felbukkan a ritka és veszélyeztetett vörösnyakú lúd is. A récék közül előfordul itt a kanalas, nyílfarkú és kendermagos réce, a parton pedig a kis termetű havasi partfutó, parti lile vagy akár az ezüstlile.

(MTI)