A miniszterelnök szokásától eltérően pénteken nem beszélt a Kossuth Rádió reggeli hírműsorában, jóllehet, az utóbbi hónapokban ezt még akkor is megtette, ha külföldön volt.

Az uniós nagykövetek egyértelmű többsége csütörtökön a Politico szerint megegyezett azokban a vészhelyzeti jogosítványokban, amelyeket az uniós alapszerződés 122. pontját alapul véve, a gazdasági szolidaritásra hivatkozva vezetnek be. A konkrét javaslatról pénteken szavazhat az Európai Unió Tanácsa. A jogi szöveg szerint a veszélyhelyzeti jogosítványok addig maradnak érvényben, amíg Oroszország nem hagy fel az agresszióval Ukrajnában, és nem nyújt kárpótlást az ukrán államnak.

Erre az intézkedésre azért van szükség, mert a magyar kormány meg akarja akadályozni, hogy az Európai Unióban befagyasztott, összesen 210 milliárd eurónyi orosz vagyon terhére az uniós szövetségeseink "hitelt" adjanak Ukrajnának a védekezéshez. Orbán szerint a döntéssel "a brüsszeliek a mai napon átlépik a Rubicont. Ma délben egy olyan írásos szavazás veszi kezdetét, amely jóvátehetetlen károkat okoz az Uniónak".

Az Oroszországgal szembeni szankciók meghosszabbítását eddig félévente meg kellett szavaznia minden tagállamnak, így Magyarország a "szövetségeseit" folyamatosan vétóval fenyegethette. A pénteki döntés ennek is útját állhatja a jövőben.

– A mai eljárással az egyhangúság követelményét a brüsszeliek egy tollvonással megszüntetik, nyilvánvalóan jogellenesen – vélekedett a magyar miniszterelnök, aki szerint "az Európai Bizottság ahelyett, hogy őrködne az uniós szerződések betartása felett, módszeresen megerőszakolja az európai jogot". Orbán úgy véli: hazánk európai szövetségesei ezt azért teszik, hogy folytathassák a nyilvánvalóan megnyerhetetlen háborút Ukrajnában. Orbán szerint ezzel "az Európai Unióban a jog uralma helyére a bürokraták uralma lép, vagyis beáll a brüsszeli diktatúra". A miniszterelnök a döntés esetére korábban jogi eljárással is fenyegetett.

(24 nyomán)