A tervek szerint jövő június végén, a múzeumok éjszakáján láthatja először a közönség a magyar koronázási palást megújuló termét a Magyar Nemzeti Múzeumban. Erről L. Simon László, a munkálatokért felelős projektvezető, az intézmény volt vezetője beszélt pénteken egy sajtótájékoztatón.
A felújítási munkálatokra korábban biztosított több mint 800 millió forintos keretösszegből a koronázási palást terme mellett több más állandó kiállítás helyszíne, valamint az éremtár raktárának klimatizálása is megújulhat a múzeumban. A palást termében a különleges vitrint egy olasz cég fogja elkészíteni mintegy 140 millió forintból, az építészeti kivitelezés nettó 300 millió forint alatti összeget emészthet fel - mondta L. Simon László, aki bemutatta a Narmer Építészeti Stúdió által készített látványterveket is.
"Több mint négy évtizede tároljuk ugyanazon a helyen és formában a koronázási palástot, a magyar kultúrtörténet legfontosabb ereklyéjét. A terem, ahol található, nagyon régóta megérett az átfogó felújításra. Érdekes, hogy a palást a teremben nem centrális helyen szerepel, ez is változni fog, valamennyi más műtárgy kikerül a térből" - mondta L. Simon László.
Kitért arra, hogy a terem klimatizálását azzal a technikával fogják megoldani, amelyet a Seuso-kiállítás építésekor alkalmaztak. Ehhez két helyen a födémet is át kell majd fúrni. A törhetetlen vitrin mellett elkészül egy menekítő láda is, amely természeti katasztrófák esetén is megvédheti a palástot.
"Nagyon korszerű látványvilágot tervezünk, ami nagyjából tizenhárom perces programot fog jelenteni a koronázási palást terme látogatóinak, óránként négy turnus fog tudni bemenni. A palást maga csak néhány percig lesz látható, hiszen hőtől, fénytől, rezgéstől is védeni kell, de körben végig különleges vetítés lesz" - jegyezte meg.
Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a csaknem ezeréves koronázási palást Magyarország közgyűjteményben őrzött legértékesebb nemzeti ereklyéje, egyben az európai textilművészet kiemelkedő darabja. Hozzátette: a csaknem kétszáz éves múzeumépület is az egyik legrégebbi Európában, ami indokolja a komplex gépészeti, biztonsági, állományvédelmi és látványtervekre is kiterjedő megújulást.
Megjegyezte, már megkezdődött a korábban elkészült felújítási tervek revíziója, és együtt dolgoznak a látványkoncepció véglegesítésén az illetékes céggel. A munkálatok a koronázási palást terme mellett a Seuso-kincs, a Széchényi-terem és a Látványraktár kiállítási tereit is érintik, ezek tavaszig szintén nem látogathatóak.
"Az 1031-ben készült koronázási palást valamennyi koronázási jelvényünk közül a legérzékenyebb. Szinte csoda, hogy ezer év után itt van, ebben a páratlan szépségében" - mondta az elnök-vezérigazgató, utalva arra, hogy a palástot 1849-ben elásták egy ládában, 1945-ben kimenekítették Magyarországról, nyolc éven át Németországban volt, 1956 után pedig az Egyesült Államokba került, és csak 1978-ban tért haza.
 A magyar koronázási palást a Magyar Nemzeti Múzeumban a műtárgy termének felújításáról tartott sajtótájékoztató napján (fotó: MTI/Purger Tamás) |
Elhangzott, hogy a jövő héten szerződést tudnak kötni az építőipari kivitelezővel.
A koronázási palástot a históriák szerint Szent István király felesége, Gizella a saját kezével hímezte 1031-ben, s amelyen Krisztus, Szűz Mária, számos szent, apostol és próféta mellett a királyné, Imre herceg és természetesen Szent István képe is látható. Alapanyaga rozettamintás bizánci selyem, amelyet csaknem teljesen beborít az aranyszállal hímzett díszítés. A koronázási palást a Szent Koronával együtt túlélte a történelem viharait, pedig többször is veszélybe sodorták.
A koronázási palást a Magyar Nemzeti Múzeum vizuális arculatváltásánál is fókuszba került.
(MTI)
