A miniszterelnök megbízatási idejének nyolc évre való korlátozása és az országgyűlési képviselői mandátum tizenkét évre való maximálása között van egy döntő különbség – jelentette ki Tordai Csaba alkotmányjogász, Karácsony Gergely főpolgármester jogi tanácsadója, az ELTE vendégoktatója az egyetem Jogtudományi Intézetének oldalán hétfőn megjelent, A parlamenti képviselők cikluskorlátjáról című írásában.
 Az Emberi Jogok Európai Bírósága Strassburgban (fotó: Mustafa Yalcin / Anadolu / Getty Images) |
Mint írta: „Az Emberi Jogok Európai Egyezménye nem tartalmaz a kormányfői tisztség viseléséhez való jogot, de az országgyűlési képviselőnek való választhatóság jogát az első kiegészítő jegyzőkönyv 3. cikke biztosítja. Ennek megfelelően míg a magyar alkotmányozót csak a saját politikai, erkölcsi, célszerűségi megfontolásai korlátozzák abban, hogy limitálja-e a miniszterelnöki ciklusok számát, addig az országgyűlési képviselővé választhatóság vonatkozásában még kétharmaddal is csak akkor vezethet be időkorlátot az Országgyűlés, ha az megfelel az egyezmény rendelkezéseinek.”
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata alapján nagy bizonyossággal jelezhető előre, hogy az országgyűlési képviselők megbízatási idejének tervezett magyar korlátozása (legyen az tizenkét vagy nyolc év) nem fog megállni Strassburgban – szögezte le Tordai Csaba, megjegyezve: „ahhoz, hogy a passzív választójog korlátozása egyezménykonform legyen, az egyezmény értelmében vett legitim célt kell szolgálnia, és az elérni kívánt céllal arányosnak kell lennie. Eleve kétséges, hogy ilyen, az egyezmény értelmében vett legitim cél kimutatható-e a parlamenti képviselők cikluskorlátja mellett, ha azonban kimutatható is lenne ilyen legitim cél, azzal biztosan nem arányos a tervezett korlátozás.”
„Míg a magyar politikai közösség jelentős része egy autoriter rezsimtől való, erős érzelmeket kiváltó megszabadulásként élte és éli meg a választások eredményét, strasbourgi mércével mérve azonban a NER nem azonosítható sem a Szovjetunióval, de még az állampárti diktatúrával sem, nodepláne az áprilisi voksolás sem összemérhető például a balti államok függetlenségének kivívásával” – írta.
Tordai Csaba kitért a demokráciába való átmenet zavartalanságának biztosítására és a demokrácia megújulásának – a passzív választójog korlátozásának – indokára, de úgy látja, a jelenlegi helyzetben egyik sem állná meg a helyét. A jogász rátért még a korlátozás mellékhatásaira is, amelyeket riasztónak nevezett.
A parlamenti cikluskorlát a bevezetése esetén jó eséllyel nem élné meg a következő parlamenti választást, mert hamarabb kaszálná azt el az Emberi Jogok Európai Bírósága. Már csak ezért is presztízsveszteség lenne a kormányzat számára a javaslat erőltetése. Ettől függetlenül a politikai szerkezet becsontosodása, a demokrácia folyamatos megújulási képességének alacsony szintje olyan társadalmi válságtünet, amire reagálnia kell a társadalomtudományoknak és a döntéshozóknak is. A cél elérésére alkalmas és jogszerű megoldásoknak az alkalmazása a sebészi szike pontosságával végrehajtott, összehangolt intézkedések sorozatát igényli. A kívánt cél nem érhető el jogszerűen egy egyszeri, erős érzelmektől vezérelt, nagy járulékos veszteségekkel járó csapással – zárta írását Tordai Csaba.
(Index nyomán)
Korábban írtuk:
