A Csillebércre kirándulni vitt cigányok csoportja hazatért Gyöngyöspatára, és máris áll a bál a faluban.
 
 
Az egyik cigány asszony nekiesett egy magyar nőnek, utóbbinak vérzik az arca, így valószínűleg nem csak szóváltás lehetett – tesszük hozzá már most, a későbbi hazug magyarázkodásokat, amelyeket a cigányok előszeretettel alkalmaznak, megcáfolandó.
A betanított leckét továbbra is jól adják elő, sőt, nagy valószínűség szerint ők maguk is elhitték, hogy a napokkal korábban lebeszélt kirándulás tulajdonképp evakuálás. Az egyik cigány asszony, a korcsok panaszaira mindig éhes sajtónak a szokásos túlzásokba esve azt mondta, azt sem tudta élve találja-e még a férjét mire hazaér. Na persze, tonnányi rendőr és a belügyminisztérium jelenlétében fogják majd meggyilkolni, ugye?
A helyi vajda hasonlóan „békés” nyilatkozatokat tesz: szerinte hamarosan jobbikos polgármestere lesz a falunak, és akkor nekik menekülniük kell Gyöngyöspatáról, az is lehet, hogy az országot is elhagyják. Ámen – vágta rá erre szerkesztőségünk egyöntetűen, hogy csak úgy zengett az Atacama-sivatag.
A Csík zenekar híres dalának első sorát dúdolgatom, némiképp átírva: „nem múlik csendesen”.
(Népszava nyomán)
Frissítés (20:15): Idézzük a nem segílyes álláspontot is a lehető legautentikusabb helyről, azaz a Rendőrség hivatalos honlapjáról (forrás ITT). Értsd: nem a csak a cigányok átlátszó hazugságainak kritika nélkül teret adó, a rajvédőségükben még a szadista gyilkosságokat is le-gyerekcsínyező STOP-ról meg Népszaváról:

"A mai napon a délutáni órákban, Gyöngyöspata belterületén egy 58 éves helyi nő – az eddig rendelkezésre álló adatok alapján- előzetes szóváltás nélkül, több alkalommal megütött egy, a saját udvarának kapujában álló 50 éves nőt. A bántalmazott nőt, könnyű sérülésekkel szállították kórházba.

Az 58 éves nőt a rendőrség azonosította, majd előállította a Gyöngyösi Rendőrkapitányságra, ahol garázdaság elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult ellene büntetőeljárás. A gyanúsított őrizetbe vétele mellett, gyorsított eljárásban, ún. bíróság elé állítással folyik a nyomozás.

Soltész Bálint r. százados
Heves MRFK
szóvivő"


Kedves Olvasóink! Látnak itt bármiféle utalást arra, hogy segílyeseinket úgymond „provokálta” a későbbi áldozatuk? Nem, sőt, ott a kulcs, az „előzetes szóváltás nélkül”. Vajon miért? Tán csak nem azért, ami amúgy is egyértelmű, hogy szóban nem „provokálta” az áldozat a cigókat?

Apropó, ha már a „provokálásnál” tartunk... A következőket kérdezzük:

1.) Ha már a nénire támadás „jogosságánál” tartunk (ami igencsak rímel Mohácsi Viktória „Jogosan késelték meg Cozmát, mert biztosan cigányozott!”-förtelmére [ITT van a nyilatkozat], Balogh Artúr a cigány jogosan lop!”-ozására és ezer másik, hasonló, cigányfejes által írtakra / nyilatkozottakra): mit nem tudott volna mondani az öreg néni, amiért nem vághatta volna pofán jogosan a cigány nő? Esetleg, vegyük úgy, hogy a L'Oreal-reklám mintájára a következőt magukra érvényesnek tartják korcsaink: „Roma vagyok. Pofán b@szhatok minden koszos gádzsót - mert megérdemlem!”

2.) Sokkal komolyabb sérülést szenvedett az itteni fehér, mint a barcsi srácok (háttéranyag ITT) cigó „áldozata”. Az „értéktelen gádzsót” kórházba kellett vinni; a cigó által pofon helye pár perc után már csak nem is látszott. Kíváncsiak vagyunk, milyen ítéletet kap a támadó cigány. Miben fogadunk, hogy nem hogy nem kap a barcsiakhoz hasonlót, hanem egyenesen felmentik, legjobb esetben is kap 1-2 napnyi közmunkát? Igen, a cigányoknak mindent szabad.

Apropó, ha már (zárójelesen) említettük Mohácsi Viktória, Artúrka és a többi hasonló bűnözőmentegetését: hihetetlen az az ámokfutás, amit a balliberális rajvédők rendeznek most az eset kapcsán. Idézünk (a helyesírási hibák javítása nélkül) pár aranyköpést a zsIndex Politika fórumának „Pattenkofen”, immár több száz hozzászólással rendelkező, SZDSZ-es, MSZP-s hozzászólójának alkotásaiból. Vele kapcsolatban az az érzésük, hogy nem más, mint a mi áldott jó Klecska Ernőnk, az FMH metéltfarkincájú gazdasági szerkesztője (infó és régebbi hivatkozások ITT), az szokott hasonló ámokfutásokat rendezni: „Miért akarja egy nyugger [az áldozatra utal a „nyugdíjas” gúnyos alakjával] korlátozni a faluban lakók hazatérését? Noomáis az ilyen nyugger?” „Mi vant a nyuggerrel? Nem látta, hogy hányan szállnak le a buszról? Ott az utca közepén?”, „A nyugger beszólása kb. úgy hatott mint a Fradi B közép soraiban a hajrá Ujpest! Mi lenne a drukkerrel? Puszit kapna?”, „Iskolázatlan volt a nyugger? Sejteni lehetett!”, ”Nem vall sok észre aki egy busszal érkező csoportot provokál!Még akkor sem, ha nyugger csaj az öreg lány! Picit tanult. Nem kezd ki az erösebbekkel.”, „Veszélyes fegyver a szó!”, „Elszállhatott a vén lány esze, ha egy busznyi embert provokál és beszól! Beszámítható?” stb. Rajta kívül mások is előhozakodtak a „miért volt ott?”, „ha nincs ott, nem verik meg”-típusú, a balliberálisoktól, ill. egyenesen a „rend”őrségtől oly ismert cigányvédő szólamokkal is. Igen: ezek itt tartanak – az áldozat hibájaként róják fel azt, hogy úgymond megverette magát, hogy a saját(!) háza kapujában merészelt lenni akkor, amikor a Dicsőséges Cigányok arra haladtak. Persze, ha fajtailag fordított felállásban történt volna a támadás, akkor már Jew York-ig hallatszana a rászístázó, nácizó visítás...