Törvényes lenne Nagy-Britannia bekapcsolódása az Iszlám Állam nevű szélsőséges szervezet elleni nemzetközi hadműveletbe - erre a megállapításra jutott csütörtök esti ülésén a brit kormány belső kabinetje.
A kormányülésen, amelyen részt vett Sir Nicholas Houghton tábornok, a brit fegyveres erők vezérkari főnöke is, azt az indítványt állították össze, amelyet a kabinet a londoni alsóház péntekre ez ügyben összehívott rendkívüli ülésére terjeszt be, kérve a törvényhozás hozzájárulását az iraki brit légi hadműveletek elkezdéséhez.
A javaslat leszögezi, hogy a brit katonai beavatkozás nem terjedne ki az Iszlám Állam szíriai állásaira; ha a kormány részéről ilyen indítvány érkezne, annak jóváhagyásához újabb parlamenti szavazásra lenne szükség.
A kabinet állásfoglalása hangsúlyozza azt is, hogy Nagy-Britannia nem vetne be szárazföldi egységeket az iraki harci műveletekben.
Az indítvány szövege szerint a katonai erő alkalmazása a nemzetközi kapcsolatokban a nemzetközi jog alapján alapesetben tilos, ám ez a tilalom nem érvényesül, ha a fegyveres beavatkozást egy másik állam saját területére vonatkozóan maga kéri.
A brit kormány beterjesztése szerint az iraki kormány ilyen irányú kérése megteremti az iraki brit hadműveletek egyértelmű törvényességi alapját. Ennek figyelembe vételével a kormány kéri a parlament támogatását a brit légi műveletek elkezdéséhez.
David Cameron brit miniszterelnök már előző este kijelentette a BBC-nek, hogy London hivatalos felkérést kapott Iraktól a segítségnyújtásra, és ennek alapján ő kérte a pénteki rendkívüli parlamenti ülés összehívását annak érdekében, hogy Nagy-Britannia bekapcsolódhasson a katonai műveletekbe. Cameron is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy brit szárazföldi alakulatok iraki bevetéséről nincs szó.
Nagy-Britannia eddig nem vett részt a Szíriában és Irakban előretörő dzsihádista szervezet ellen amerikai vezetéssel már megindult légi hadműveletekben.
A brit parlament jelenleg szünetét tölti, tekintettel a parlamenti pártok ilyenkor esedékes éves kongresszusi szezonjára.
Cameron is leszögezte, hogy a pénteki parlamenti vita és szavazás egyelőre az iraki hadműveleti részvételről szól, és ha felmerül az a kérdés, hogy Nagy-Britannia részt vegyen-e a szíriai célpontok elleni támadásokban, arról külön parlamenti vitát és szavazást kell majd tartani.
Michael Fallon brit védelmi miniszter ugyanakkor már egyenes utalást tett arra, hogy ha Nagy-Britannia bekapcsolódik az Iszlám Állam elleni légi hadműveletekbe, akkor szíriai célpontokra is csapást mérhet. Fallon a The Spectator című, a kormányzó brit Konzervatív Párthoz közelálló folyóirat e héten megjelent kiadásának nyilatkozva úgy fogalmazott: Irakot nemcsak határain belülről támadják a terroristák, hanem Szíria északi térségeiből is, és ha Szíria nem hajlandó vagy nem képes szembeszállni az Iszlám Állammal, akkor "legalábbis kérdésként felmerül", hogy ne Nagy-Britannia tegye-e ezt meg, Irakot segítendő.
(MTI)