Nikosz Kociasz külügyminiszter viszont lehetetlennek tartja a görög határok lezárását. "Ha meg akarnánk állítani a menekülteket, úgy háborút kellene vívnunk ellenük. Bombáznunk kellene őket, el kellene süllyesztenünk hajóikat és az embereket hagynunk kéne megfulladni. Ez ellentmond az emberiességnek, az európai jognak és nemzetközi egyezményeknek egyaránt. Ezt nem tehetjük meg" - mondta a görög külügyi tárca vezetője pénteken a berlini Tageszeitung (TAZ) napilapnak.

Herrmann mindenkit biztosított arról, hogy sem Bajorország, sem Németország nem tűzte ki célul, hogy Bulgáriát és Macedóniát a menekültek "várótermévé" tegye. Ezzel a kijelentésével Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök kedden Prágában tartott beszédére utalt, amelyben a kormányfő kifejtette: ha nem sikerül megerősíteni a korlátlan mozgást biztosító schengeni térség külső határait, Európának szüksége lehet egy "tartalék határrendszerre" is Bulgária és Macedónia vonalán. Az EU-tagállam Bulgária nem tagja a schengeni övezetnek. Törökországgal közös határán a balkáni állam egy 30 kilométer hosszú szögesdrót kerítést épít, hogy a migránsok illegális határátlépését megakadályozhassák, bár az EU legszegényebb tagállama jelenleg nem esik a migránsok által használt balkáni útvonalra.

Az EU belügyminiszterek hétfőn találkoznak Amszterdamban, hogy megtárgyalják az egyes EU-tagállamokban bevezetett határellenőrzések fenntartásának ügyét. Az Európai Bizottság egyik szóvivője pénteken elmondta, hogy a belügyminiszterek a további lépéseket készülnek megtárgyalni, amelyekre azt követően lesz szükség, hogy a jelenlegi határellenőrzések jogalapjukat vesztik májusban. Németország és Ausztria tavaly szeptemberben vezetett be részleges határellenőrzést a migránsválság miatt. Az intézkedések jogalapját a Schengen-kódex 24. cikkelye biztosította. A határellenőrzéseket februárban még májusig meghosszabbíthatják, de azután a jogszabályi felhatalmazás kifut.

(MTI)