Míg Milos Zeman köztársasági elnök a prágai Hradzsinban megtartott központi ünnepségen magas állami kitüntetéséket adott át, addig politikai ellenfelei – a kormányoldalról és az ellenzékből egyaránt – bojkottálták a Hradzsint, és az Óvárosi téren sokezres, a rendezők szerint több tízezres nagygyűlésen emlékeztek meg a történelmi eseményről, miközben élesen bírálták Zemant és politikáját. Hasonló tüntetés volt néhány más cseh városban is, de kisebb részvétellel.

Milos Zeman beszédében a hagyományőrzés fontosságát hangsúlyozta, és leszögezte, hogy a nemzeti szuverenitást olykor akár fegyverrel is meg kell védeni. Ebben az összefüggésben méltatta az egyik legrégibb cseh társadalmi szervezet, a Sokol nemzeti testnevelési szövetség tevékenységét, amelynek tagjai „1919-ben fegyverrel a kezükben védték meg a születő Szlovákiát a magyar invázió ellen”.

Magas cseh állami kitüntetést kapott egyebek között Günter Verheugen német szociáldemokrata politikus, korábban az Európai Bizottság tagja, valamint Dominik Duka prágai érsek, a csehországi katolikus egyház feje is. Zeman, aki korábban gyakran nyilvánosan bírálta az egyházat, most pozitívan méltatta az egyház szerepét a társadalomban.

A központi ünnepséget bojkottálták az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt, a TOP 09 párt, valamint a kormánykoalíciós kereszténydemokrata párt képviselői, több miniszter, a cseh egyetemek és főiskolák rektorainak többsége és számos más közéleti személyiség, művész. Andrej Babis, a kormányfő első helyettese, pénzügyminiszter, az ANO párt elnöke pedig saját szavai szerint azért maradt távol, hogy családjával külföldön tölthesse a hétvégét.

Az 1989-es rendszerváltásban vezető szerepet játszó színészek és művészek nyilatkozatban arra szólították fel a lakosságot, hogy a következő hetekben rendezzenek tüntetéseket a veszélybe került cseh demokrácia védelmében.

A Milos Zeman elleni tiltakozások oka, hogy az elnök nem adott állami kitüntetést Jirí Bradynak, aki megjárta a theresienstadti és auschwitzi koncentrációs tábort, és egész életében aktívan küzdött a totalitarizmus ellen. Zeman állítólag már megígérte neki a kitüntetést, de miután Brady rokona, Daniel Herman kulturális miniszter a közelmúltban prágai hivatalában Zeman kérése ellenére fogadta a dalai lámát, az elnök megváltoztatta döntését.

A tiltakozások másik oka, hogy Herman és a dalai láma találkozója után a négy legfelsőbb cseh politikai vezető közös nyilatkozatban biztosította Pekinget arról, hogy a cseh Kína-politika változatlan. Ezt az ellenzék szervilizmusnak és megalázkodásnak minősítette.

Jirí Ovcácek elnöki szóvivő szerint mindössze Zeman ellenfelei, az elnök által prágai kávéháznak nevezett cseh liberális értelmiség újabb kampányáról van szó.

A bevett szokásoktól eltérően az idei ünnepen megszólalt Václav Klaus is, aki Zeman elődje volt az elnöki tisztségben. A prágai Vítkov-hegyi nemzeti panteonban elhangzott beszédében Klaus a jelenlegi menekültválság kapcsán Csehország nemzeti szuverenitásának megvédésére szólította fel a társadalmat.

A cseh társadalom döntő többsége ugyanakkor – és immár hagyományosan – elsősorban munkaszüneti napként élte meg az évfordulót, és a politikai rendezvényeken nem vett részt. A települések többségében semmiféle ünnepi akció nem volt, és még a középületeken sem tűzték ki a cseh zászlót – jelentette esti híradójában a közszolgálati televízió.

(MTI)